Jól karbantartható a zöld hályog-betegség – dr. Sohajda Zoltán szemész mesélt a kényes elváltozásról

Mikor merülhet fel, illetve hogyan állapítható meg, hogy zöldhályog-betegséggel küzdünk? Vajon milyen megoldási módok vannak? Hogyan tudjuk megelőzni/minimalizálni a további romlást, szinten tartani látásunk állapotát? A glaucomával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket dr. Sohajda Zoltánnal, a TritonLife Debrecen szemorvosával jártuk körül, aki úttörő szerepet vállalt, amikor Magyarországon is kezdetét vették a zöld hályog ellenes beavatkozások.

– A zöldhályog-betegség során a látóideg (a szemet az aggyal összekötő ideg) folyamatosan elsorvad, így veszít funkciójából. Legfőbb okának a vérellátás romlása tekinthető.

– A látóideg vérkeringésének rosszabbodása alapvetően az életkor növekedésével is előfordul. Vízválasztónak tekintjük a 40 éves kor környékét, felette ugyanis megugrik a zöld hályog előfordulási gyakorisága (a 40 év feletti lakosság 2%-a zöldhályogos). Minél idősebb tehát valaki, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki – mondja dr. Sohajda Zoltán, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a felnőtt szemészeti járóbeteg-ellátás és a különböző szemészeti beavatkozások terén.

A zöld hályog tünetei és hajlamosító tényezői

A glaucoma hosszú ideig tünetmentes lehet.

Bár nem minden magas szemnyomású páciensnél alakul ki zöld hályog, ez az érték képes előjelezni, illetve felfedni a problémát.

Emellett a bizonytalan fejfájások és a bizonytalan látáspanaszok is erről a betegségről árulkodhatnak (utóbbi esetében általában azt tapasztalja a beteg, hogy oldalra nem lát olyan jól, mint előre, tehát a látótérben érzékeli a panaszokat).

– Családi halmozódás is előfordulhat, tehát ha van a hozzátartozók között zöld hályoggal küzdő beteg, fontos figyelmet fordítani a rendszeres szakorvosi vizsgálatra. Illetve, vannak olyan betegségek, amelyek hajlamosítanak zöld hályogra (ilyen például a diabétesz, a súlyos érelmeszesedés, a magas vérnyomás, főként akkor, ha ezek nincsenek kezelve).

A zöld hályog kivizsgálása

– Akár panaszokkal, akár panaszmentesen érkezik a páciens, az anamnézis-felvétel után egy egyszerű, fájdalommentes látásvizsgálattal indítunk. Megnézzük, milyen a látásélessége, és ezt követően egy általános szemészeti vizsgálat történik, amelyhez a réslámpa nevű eszközt használjuk. Ez egy erős fénnyel világító eszköz, amellyel megtekintjük a szem különböző részeit.

– Mindezt szemnyomás-méréssel egészítjük ki. A szemnyomás-mérés szemfelszíni érzéstelenítő csepp alkalmazása után történik. Maga a vizsgálat fájdalommentes, és sok következtetést le tudunk vonni belőle – mutat rá dr. Sohajda Zoltán, majd hozzáteszi: további tájékozódó vizsgálatként egyéb műszeres vizsgálatokat is el lehet végezni.

Ilyen a szintén teljesen fájdalmatlan látótérvizsgálat, amelynek lényege, hogy felvillanó fénypontocskákkal feltérképezik a páciens látóterét. Ez megmutatja, hogy mennyire működőképes az ideghártya, vannak-e korai jelei annak, hogy látótérkiesése van, amit akár még nem is érzékel.

A másik gyakori műszeres vizsgálatot az OCT (optikai koherencia tomográf) nevű eszközzel végzik, amellyel fel tudják térképezni, hogy milyenek az anatómiai viszonyok, milyen vastag az idegrost, és ebből is beazonosíthatnak kórjelző tényezőket.

Végül, de nem utolsósorban a csarnokzugvizsgálatot is fontos megemlíteni, amely annak eldöntésére szolgál, hogy szűk vagy nyitott zugú zöld hályogról van-e szó (előbbi hirtelen látásvesztéssel, vaksággal is járhat). Ez a vizsgálat a szemfelszínre adott érzéstelenítő szemcsepp ellenére is kisebb kellemetlenséggel járhat.

Jól menedzselhető a zöldhályog-betegség

– Ha valakinél zöldhályog-betegséget diagnosztizálunk, az esetek 99%-ában valamilyen szemnyomáscsökkentő cseppet írunk fel neki, ezt szükséges alkalmazni. Nagyon kevés arányban merül fel a lézeres, illetve műtétes beavatkozás. Természetesen minden fontos tudnivalót ismertetünk a pácienssel.

– Pozitív üzenetként mindig el szoktam mondani – akár a magas vérnyomáshoz hasonlítva –, hogy ez egy olyan betegség, amiből meggyógyulni sajnos nem lehet (mivel az, ami a látóidegben tönkremegy, nem képes regenerálódni), de ha használja a megfelelő gyógyszert (ebben az esetben szemcseppet), akkor jól karbantartható, és minimalizálható vagy teljesen megszüntethető a további romlás.

– Összességében tehát ez egy jól menedzselhető betegség, és jó látás biztosítható a szemcseppekkel – hangsúlyozza dr. Sohajda Zoltán, majd hozzáfűzi: ha a zöld hályog akkor kerül kiszűrésre, amikor már nagyon rossz a szem állapota, javulást sajnos nem lehet ígérni, stabilizálást viszont igen.

Ahogy fentebb is írjuk, az esetek 99%-ában valamilyen szemnyomáscsökkentő cseppet írnak fel, a műtét tehát nagyon kis százalékban indokolt. Mivel a törvényi előírások szerint a zöldhályog-műtét nem tartozik az egynapos beavatkozások közé, kórházunkban a gyógyszeres kezelésben – és természetesen a kivizsgálásban, diagnózis-felállításban, utánkövetésben, kontrollvizsgálatokban, valamint másodvéleményezésben – tudunk segítséget nyújtani.

Mivel a TritonLife-ban olyan tapasztalt szemorvosok tevékenykednek, akik a műtéti és a gyógyszeres kezelést is behatóan ismerik, nálunk olyan szakemberekkel találkozhatnak a páciensek, akik érdemben tudnak javaslatot tenni a legmegfelelőbb kezelés tekintetében, differenciálni tudják, hogy indokolt-e a műtéti kezelés vagy sem.

Kontrollvizsgálatok a zöld hályog gyógyszeres kezelése során

– Jól beállított szemnyomással fél évente érdemes kontrollálni a betegeket, sűrűbben csak akkor szükséges, ha gond van a szemnyomással, nem jó a beállított érték (például éppen új szemcseppet vezettünk be, és sűrűbben, akár havi rendszerességgel visszahívjuk a beteget).

– Emellett a látótérvizsgálatot is ismételni kell bizonyos időközönként, hogy lássuk azokat a látótérkieséseket, illetve azok mértékét, még mielőtt igazi panaszt okoznának a páciensnek – fogalmaz dr. Sohajda Zoltán, aki az életmódbeli ajánlások kapcsán elmondja: a sportolás, ahogy az általános keringésünkre, úgy a látóideg vérkeringésére is pozitív hatást gyakorol, tehát aktív sportélettel a szemünk egészségéért is sokat tehetünk.

Ellenjavallatok, mellékhatások

A kontaktlencse például nem zárja ki a zöldhályog-betegség kezelésére alkalmazott szemcseppek használatát, hiszen rengeteg olyan gyógyszer létezik, ami kontaktlencse mellett is bevethető.

Komolyabb kihívás lehet viszont a gyógyszerérzékenység, tehát ha egy adott hatóanyagra érzékeny a páciens. Jó hír azonban, hogy sokféle hatóanyag közül lehet választani, így lehet olyat keresni, amivel elérhető a megfelelő szemnyomásérték. Ahogy dr. Sohajda Zoltán mondja, olyan széles a szemcseppek palettája, hogy ezekre a problémákra lehet megoldást találni. Ha esetleg „mindenre” érzékeny a páciens (ez természetesen nagyon ritkán fordul elő), akkor szóba jön a lézeres, illetve műtéti megoldás.

Ha hosszabb ideje használunk egy adott típusú szemcseppet, előfordulhat, hogy hozzászokunk a benne lévő hatóanyaghoz (a receptorok, vagyis a sejtek kis egységei megkötik a gyógyszermolekulákat és kifáradnak, kimerülnek). Ez a kontrollvizsgálatok során kiderül, és ilyenkor váltani kell.

Ami pedig a mellékhatásokat illeti, a különböző szemcseppek esetében más-más mértékben merülhetnek fel (lokálisan, illetve általánosan). Például vannak olyan cseppek, amelyekben nincs konzerválószer, és ezzel meg lehet szüntetni az esetlegesen fellépő csípő érzést.

– Mivel a használat kapcsán a garatüregbe is lefolyik az adott gyógyszer, további kellemetlenség lehet, hogy keserű érzést vált ki. Változó, hogy ez kinek mennyire zavaró, de ebben az esetben is lehet váltani. Véleményem szerint mindig azt érdemes mérlegelni, hogy a kezelésért és az ezzel járó esetleges diszkomfortérzetért cserébe mit nyerünk. Ha megmarad a látás, de cserébe néha-néha keserű érzés jelentkezik a torokban, akkor azt gondolom, nincs miről beszélni – zárja gondolatmenetét debreceni kórházunk szemorvosa.