Szülészeti fájdalomcsillapítás: melyik a legjobb módszer?

Milyen gyógyszeres és nem gyógyszeres szülészeti fájdalomcsillapítási technikák léteznek? Mit jelent a spinál és az epidurál? Milyen tévhitek keringenek ezekkel kapcsolatban? Ezekről és további hasznos tudnivalókról kérdeztük dr. Vasvári Barbarát, a TritonLife Magánkórház Budapest orvosigazgatóját, aneszteziológiai részlegvezető főorvosát.

A szülési fájdalom a legnagyobb fájdalom, amit az emberi szervezet kibír, elvisel, a legerősebb fogászati fájdalmak sem erősebbek nála. Fájdalmat általában betegségek, kóros állapotok okoznak. A szülészeti fájdalom szemben áll mindezzel, pozitív előjele, értelme van, hiszen a gyermekünk születésének természetes velejárója. A többi fájdalommal szemben boldogság kíséri, értelmét az adja, hogy erőfeszítéseink végén karunkban tarthatjuk, magunkhoz ölelhetjük várva várt kisbabánkat.

Fontos leszögezni, hogy mindannyian mások vagyunk: mindenkinek más a fájdalomküszöbe, fájdalomtűrő képessége, mások a testi, lelki, mentális adottságai. Éppen ezért azt sem lehet egy kaptafára ráhúzni, hogy melyik fájdalomcsillapítási mód lesz számunkra a legmegfelelőbb.

Ahogy szüléstörténetünk, szülésélményünk, úgy tehát az is teljesen egyéni, hogy melyik fájdalomcsillapítási technika jelenik meg ebben a történetben. A fájdalomcsillapítás lépcsőzetes folyamat, az első lépéseket a szülésznők és a szülészorvosok végzik. Ha ezek az eszköztárak kimerülnek, akkor fordulhatunk az altatóorvos által kivitelezett epidurális fájdalomcsillapításhoz.

Családtervezés előtt/során hogyan készülhetünk fel a szülési fájdalmakra, fájdalomcsillapításra?

A test- és egészségtudatos életmódnak nagy szerepe van ebben, amelynek részét képezi többek között a rendszeres testmozgás (például jóga, gyógytorna), a helyes táplálkozás és az ismert betegségeink megfelelő karbantartása (cukorbetegség esetén például az életmódbeli ajánlásokat és a gyógyszerszedési utasításokat is be kell tartani). Emellett a lelki felkészülést is kiemelném: az édesanyai szerepre való ráhangolódás, a párkapcsolat stabilitása, a biztonságérzet pozitív hatással lehetnek a szülésélményre – mondja dr. Vasvári Barbara.

A fájdalomcsillapítás nem gyógyszeres lehetőségei

A TritonLife minden szülőszobájában rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyek támogatják az egyénre szabott szülésélményeket és a fájdalomcsillapítás nem gyógyszeres alternatíváit. A szülésznők tehát olyan természetes eszközöket, módszereket, egyszóval olyan segítséget tudnak nyújtani, ami nem medikalizált. Ilyen például a különböző testhelyzetek választása (akár gumilabda vagy bordásfal segítségével), kisebb-nagyobb megváltoztatása, a vízben szülés, az illóolajok, a masszázstechnikák és a relaxációs zene hatása.

Hogy néhányat kiemeljünk a fentiek közül: az illóolajok segítenek a természetes, nem farmakológiai fájdalomcsillapításban, a lelki egyensúly támogatásában. Mélyítik a befelé fordulást, az adott pillanat megélését, a félelmek oldását, tehát segítenek megőrizni a test és a lélek egyensúlyát.

Ami pedig a vízben vajúdást illeti: jelentős fájdalomcsillapítással ér fel, hatása szinte az epidurálhoz hasonlítható (természetesen az utóbbi sem ördögtől való dolog, remekül átsegíthet például a passzív szakasz kihívásain, erről lentebb írunk). A víz közege segíti a relaxációt, a légzés megnyugtatását, ezáltal a fájdalomingerek kialakulása és továbbterjedése is csökken. Emellett segíti a tágulást, és ha a kismama kellőképpen relaxált, ehhez hozzáadódik a kellemesen meleg víz hatása, könnyebbek lesznek a mozgások.

A fájdalomcsillapítás gyógyszeres lehetőségei

• Farba adott injekció, ami fájdalomcsillapító és izomlazító kombinációja.
• Kéjgáz (nitrogén-oxidul) belégzése a fájástevékenység alatt igen jó effektussal tud fájdalmat csillapítani.
• Epidurál fájdalomcsillapítás: vékony csövecskét vezetnek fel a gerincvelőt és a gerincvelői folyadékot tartalmazó duplafalú „zsák” (burkok) rétegei közé, amin keresztül történik a gyógyszer adagolása. Mivel a csövecske benn marad, a gyógyszer akár folyamatosan is adagolható vagy ismételhető, így kísérve végig a vajúdást. Hatása a bejuttatott hatóanyag típusától, töménységétől, mennyiségétől függően a fájdalomcsillapító effektustól a teljes műtéti érzéstelenítésig terjedhet, így akár szükség esetén császármetszéshez alkalmas érzéstelenítést is tudunk végezni vele. Változó mértékben kisfokú mozgatókiesés is kísérheti. A fájdalomérzet tompításának kialakulása 10–20 percet vesz igénybe, hatástartama kb. 1 óra. A szülés során a legkellemetlenebbnek a tágulási szakot élik meg a kismamák, itt a leghasznosabb a hatása.

A regionális technikákról (epidurál, spinál) sok tévhit kering, de ezek alaptalanok. A gondos vizsgálat, előkészítés és kivitelezés eredménye megfelelő fájdalomcsillapító vagy érzéstelenítő hatás kialakulása, nem pedig rémisztő szövődmények fellépte. Gondoljunk csak bele, ha sok mendemonda igaz lenne, orvosi gyakorlat lenne bármelyik technika?

Spinális érzéstelenítésnél a gerincvelőt körülvevő folyadéktérbe juttatunk gyógyszert, epidurális fájdalomcsillapításkor pedig a folyadékteret körülvevő duplafalú zsák (durazsák) rétegei közé. A maximális biztonságot a megelőző szakorvosi vizsgálat és laborvizsgálatok biztosítják, kiemelve belőlük a vér alvadási paramétereit. Ritka, amikor nem végezhető epidurál fájdalomcsillapítás, de például a nem megfelelő alvadási paraméterek kizáró ok – mutat rá dr. Vasvári Barbara, aki mindig megkérdezi a kismamákat, hogy minden úgy történt-e, ahogy szerették volna, és erre abszolút pozitívan reagálnak, kiemelve a fájdalomcsillapítás előnyeit.

Gyógyszerérzékenység vagy egyéb ellenjavallat?

— Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy epidurális fájdalomcsillapítást csak akkor végzünk, ha a kismama kéri, tehát ha nem szeretne élni vele, nem alkalmazzuk. Ellenjavallat még az alvadási zavar, illetve bizonyos anatómiai deformitások, mozgásszervi okok (például, ha valakinek gerincműtétje volt, és a beavatkozáshoz szükséges gerincrészen fémek vannak behelyezve). Emellett – ritka esetben – a magzat szempontjából is lehetnek ellenjavallatok – foglalja össze dr. Vasvári Barbara.

— A epidurális fájdalomcsillapítást akkor javasolt alkalmazni, ha rendszereződtek a fájások, 5 percesek, és a méhszáj tágassága legalább kétujjnyi (kb. 4 cm). Előfordul, hogy a kismama még nem kezdett el vajúdni, de már kéri a kanült. Ez esetben fel is szoktuk rakni, manapság már nem zárkóznak el ettől az orvosaink. Teszteljük, hogy jól funkcionál-e, ám amíg el nem kezdődik a tényleges vajúdás, addig nem adagolunk bele gyógyszert – osztja meg velünk dr. Vasvári Barbara, majd hozzáteszi: a kitolási szakban már nem javasolt epidurális technikát kezdeni, mert mire kivitelezzük, leteszteljük, majd hat a gyógyszer, már világra is jött a kisbaba.

Császármetszést követően, ha azután hüvelyi úton szülünk, van-e lehetőség epidurálra?

— Ez gyakori kérdésnek számít, és mindig el szoktam mondani, hogy ha megfelelő az obszerváció és az eszközös ellátottság a szülő nő környezetében, akkor természetesen van lehetőség epidurálra. Fontos, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk a hegvonalnak, hiszen az édesanya a fájdalomcsillapítás miatt nem érezheti, ha esetleg szétválik, ami veszélybe sodorhatja mind a kismamát, mind a kisbabát.

Az epidurális fájdalomcsillapítás nem érzéstelenítés, hanem a nevében is benne van, fájdalomcsillapítás

- hangsúlyozza dr. Vasvári Barbara. A kismama végig aktívan részt vesz a szülésben, annyi a különbség, hogy nem fáj olyan nagyon. Tudja mikor kezdődik a fájás, meddig tart, milyen erős, csak nem éli meg olyan kellemetlennek.

Így több energia marad arra, hogy a fájások között kicsit pihenjen, magára, befelé koncentráljon, élmény legyen átélnie gyermeke születését – zárja gondolatmenetét az aneszteziológiai részlegvezető főorvos.