Tévhitek és gyógyszerellenesség a kardiológus fő ellenségei között

Magyarországon 100 felnőttből 26 elhízott, a 20 év feletti magyar lakosság 6,9 százaléka igazoltan cukorbeteg (a valós arány ennél nagyobb lehet), és kétszázezer magyar szenved szívelégtelenségben – világít rá az Európai Kardiológiai Társaság. Eközben a szívinfarktuson átesettek életkilátásai rosszabbak az európai átlagnál, és ennek az egészségtudatlanság éppúgy oka, mint a gyógyszerfegyelem hiánya. 

Magyarország az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás és magas koleszterinszint terén is listavezető Európában – hívta fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke az InfoRádióban. Becker Dávid tájékoztatása alapján idehaza a szívinfarktust túlélt betegek – infarktust követő – halálozása is magasabb az ugyanilyen ellátásban részesülő észak- és nyugat-európai betegekhez képest. A szakmai szervezet vezetője szerint ez azért is szomorú, mert ma már az infarktus korszerű kezelése elérhető, és ha időben megtörténik, csak kis mértékű lesz a szívizom végleges károsodás. Mégis, itthon nagyjából 25 százalékos a halálozás, ami azt jelenti, hogy minden negyedik infarktuson átesett beteg meghal egy éven belül.

Mi okozza ezt, ha a gyógyszeres ellátás, illetve a terápiák ugyanúgy elérhetők nálunk is, mint másutt? – kérdeztük dr. Botos Pétertől, a TritonLife kardiológus főorvosától.

Akut esetben a szívinfarktus ellátása ma folyamatos és hatékony az ország kardiológiai centrumaiban, ebben a tekintetben nem maradunk el az európai vagy akár a világszínvonaltól. A 0-24 órában működő, jól szervezett, a legkorszerűbb technikával felszerelt szívkatéteres centrumokban protokoll szerint haladéktalanul megtörténnek a szívkatéteres vizsgálatok, megtörténik az elzáródott erek katéteres tágítása – eddig rendben is vagyunk, az infarktust követő első 30 napos halálozás tekintetében nincs lényeges eltérés az európai átlaghoz képest.  Ezt követően viszont szétnyílik az olló, az 1 éves halálozásban már (..) lecsúszunk Európa sereghajtói közé - magyarázza a főorvos.  Ennek fő okai között említi Botos doktor az utánkövetés és a kontroll vizsgálatok nehézkességét, illetve a magyar lakosság jelentős részére jellemző gyógyszerfegyelem-hiányt.

A Covid pandémia komoly nehézségeket okozott ezen a területen is, a legfrissebb adatok jelzik, hogy az orvos-beteg találkozások száma nagymértékben csökkent, a szakrendelői gondozási munka az utóbbi két évben lényegesen nehezebbé vált. De már a járvány előtt is láttuk azt, hogy a betegek az infarktus után felírt gyógyszerek közül néhányat könnyen elhagynak.

Ezek között elsősorban azok a hatóanyagok szerepelnek, amelyek az erek újra szűkülését, és az újabb elzáródások kialakulását hatékonyan megakadályozzák, vagyis a koleszterinszint csökkentők. A felhő rendszerből, illetve a gyógyszerfelírási adatokból kiderült, hogy 1 év alatt szinte kicserélődik a koleszterinszint csökkentő tablettákat szedők száma, azaz nagyon sokan hagyják abba a folyamatos gyógyszerszedést, és ez a tendencia folyamatos. 

Ez döntő fontosságú, hiszen a szív-érrendszeri betegséggel sújtott lakosság döntő többségének magas a koleszterinszintje. Ilyen esetben a kívánt célérték jóval alacsonyabb, mint egy egészséges és szívbetegség által nem érintett egyén esetében. Ezeket az alacsony értékeket legtöbbször csak kombinált gyógyszeres terápiával sikerül elérni. Európai összehasonlításban a céltartományt elérő betegek száma is alacsony, a kombinált kezelést kapó betegek száma is jelentősen  alacsonyabb, mint Nyugat-Európában vagy Skandináviában, a lemorzsolódás pedig magasabb, ami együttesen  újabb infarktusokhoz és magasabb halálozáshoz vezethet – részletezi a főorvos. 

Mi okozza a gyógyszerfegyelmezetlenséget?

Míg például a pulzusszámcsökkentők vagy vérnyomáscsökkentők kihagyását azonnal megérzi a beteg, ezért ezek kihagyása ritkább, addig a koleszterinszint csökkentők elhagyása nem okoz azonnal érezhető hatást – mondja dr. Botos.  A beteg, amint azt érzi, hogy már jobban van, hajlamos lehet azt is gondolni, hogy nincs szüksége a felírt orvosságok mindegyikére. Hosszabb távon így viszont éppen azok a gyógyszerek maradnak ki, amelyek megakadályozzák az újabb érelzáródást – fejti ki a TritonLife kardiológusa.

A koleszterinszint csökkentő gyógyszerekkel kapcsolatban több évtizeden át az orvosszakma sem volt mindig egységes, egy-egy prominens szakember is kritikákat fogalmazott meg, ami futótűzként nyújtott muníciót a gyógyszerszkeptikusok és összeesküvés-elméletek vagy naturalista tévhitek terjesztőinek – magyarázza orvosunk. Való igaz, kezdetben több volt a mellékhatás, és a gyógyszeripar marketingje is olykor agresszív volt, de már akkor is evidenciák szóltak a sztatinok mellett: alacsonyabb koleszterint szinttel, jól beállított zsír-anyagcsere paraméterekkel a betegek sokkal jobban járnak. Ráadásul azóta a gyógyszerek is nagyot fejlődtek, az igazolt mellékhatások száma jelentősen csökkent az új generációk készítmények alkalmazása mellett, az ellenhangulat azonban szinte folyamatosan észlelhető.

Botos doktor szerint tehát tévhitek, hiedelmek és mentalitás kérdése is, hogy a koleszterinszint csökkentő gyógyszerek sokszor negatív viszonyulásba ütköznek. Ezt pedig sokszor felerősíti a közösségi média. A kardiológiai szakmai irányelvek viszont egyértelműek, a hatóanyagok mögött tudományos vizsgálatok sora áll, evidenciák alapján tudjuk azt kijelenteni, hogy ezek a hatóanyagok alkalmasak a betegségek kezelésére, a másodlagos károsodások kezelésére, illetve megelőzősére.

Fontos, hogy a beteg értse

A tudatosságot és a gyógyszerfegyelmet leginkább azzal tudjuk elérni, illetve támogatni, ha a beteg elegendő személyes figyelmet kap – véli dr. Botos Péter. Úgy lehetünk eredményesebbek, ha van elég idő, hogy a pácienssel kellő mértékben átbeszéljük a kérdéseit, az állapotát, milyen evidenciák alapján mondjuk mi, kardiológusok, hogy az adott kezelést kövesse stb. A feszített szakrendelői, kórházi rendszerben sokszor nincs idő erre. Ha a beteg megérti, hogy milyen tudományos eredményeken és bizonyítékokon alapul az ő kezelése, és a javasolt gyógyszerei milyen hatásmechanizmussal, hogyan javítja az érrendszer működését, illetve előzi meg a szív-és érrendszeri betegségeket, akkor sokkal jobb eredményeket érhetünk el. Minél több hiteles és érthető információja van a betegnek, és minél inkább be tudjuk vonni a saját betegségének a kezelésébe, annál jobb lesz az eredményük – összegzi tapasztalatait a TritonLife kardiológus főorvosa.