Stroke: minden, amit tudni kell a szélütésről

A stroke (más néven szélütés, gutaütés) maradandó vagy átmeneti idegrendszeri tüneteket okoz. Bizonyos jól felismerhető állapotok hajlamosítanak rá, ezért a stroke esetek nagy része megelőzhető lenne. A szélütés tüneteinek  észlelésével megkezdődik a versenyfutás az idővel, ugyanis minden egyes percen nagyon sok múlhat. A stroke leggyakoribb fajtája során az agy egy részének vérellátása megszakad, ezáltal a megfelelő működéshez szükséges oxigén nem jut el az agysejtekig. A stroke mihamarabbi ellátásával jelentősen csökkenthető az agykárosodás, illetve más egyéb szövődmények kialakulásának mértéke. 
 

A stroke tünetei

A gutaütés oka lehet agyvérzés, vagy agyi infarktus, pl. érelzáródás/érszűkület következtében. Mindkét esetben az agy bizonyos területein az agysejtek csoportja sérül, roncsolódik majd elhal. Az érintett terület ezután nem tudja ellátni irányító feladatát, így bizonyos funkciók romlanak, vagy kiesnek. Mozgászavart, ügyetlenséget, izomgyengeséget, bénulást eredményezhet, ha a mozgásért felelős, úgynevezett motoros terület sérül. A szélütés következménye lehet valamelyik érzékszerv észlelési zavara (látászavar, hallászavar, fájdalom- vagy tapintásérzés-kiesés), beszédértési zavar illetve beszédzavar, szédülés, memóriazavar. A funkciók részleges vagy teljes helyreállítása hosszú és kemény munkával járó rehabilitációs folyamat.

Ha az Ön környezetében valakin az alábbi tüneteket észleli, hívjon, segítséget amilyen hamar csak tud:

• Zavaros, akadozó beszéd. Szélütés következtében a beszéd nehézkessé válik, egyszerű mondatok elismétlése is nehézséget okozhat a betegnek.  Az afáziáról szóló cikkünkben további részleteket olvashat a szerzett beszédzavarról, annak tüneteiről és kezeléséről.
• Az arc, a kar, vagy a láb zsibbadása. Ha szélütés gyanúja merül fel, kérjük meg az érintettet, hogy mosolyogjon, vagy próbálja meg felemelni a kezeit. A stroke egyik jellegzetes tünete az egyik oldal bénulása, így ha valamelyik végtag megbénul, vagy lefelé görbül a száj, azonnal kérjünk orvosi segítséget.
• Hirtelen kialakuló látászavar, kettős látás, szédülés, egyensúly elvesztése, térbeli tájékozódás hiánya, vagy zavartság.

Még ha a  tünetek rövid ideig tartanak, akkor se hagyjuk őket figyelmen kívül, mivel egy ideiglenes agyi érelzáródás általában egy komolyabb szélütés előszobája is lehet. A betegek sürgősségi ellátása Magyarországon ideális esetben stroke centrumokban történik, ahol az orvosok célja az ellátási idő minél rövidebbé tétele, ezáltal a betegség szövődményeinek minimalizálása. A figyelmeztető jelek időbeli felismerési akár életet is menthet, így a panaszok észlelése esetén hívjunk segítséget, vagy kérjünk szűrővizsgálatot.
 

Mi okozza a szélütést?

A szélütés lényege, hogy az agyat ellátó erek sérülése vagy elzáródása következtében működésképtelenné válnak bizonyos agyterületek. A közvetlen ok leggyakrabban tehát az agyi erek működési zavara. Sok út vezet ide sajnos: az agyat ellátó erek szűkülete, súlyos esetben elzáródása, betegsége, bizonyos szívritmuszavarok, szívbetegségek, a vér fokozott alvadékonysága is lehet az ok. A háttérben genetikai adottságok, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, elhízás, dohányzás is állhat. Továbbá a túlzott alkohol fogyasztás és a kor is jelentős kockázati tényező lehet.

A megelőzésben fontos szerepet játszhat a káros szenvedélyek elhagyása. A magas vérnyomás kezelésével, egészséges diéta kialakításával, a dohányzás feladásával és a rendszeres testmozgás beiktatásával számottevően csökkenthetjük a stroke kialakulásának veszélyét, illetve hosszútávon tovább megőrizhetjük egész testünk egészségét is.

Természetesen nem kell aszkéta életmódot folytatni ahhoz, hogy ne érje az embert szélütés, ám érdemes részt venni stroke-szűrésen, ahol a leletek alapján az orvos kinyomozza, hogy szükség van-e valamilyen gyógyszerre, beavatkozásra, életmód változtatásra ahhoz, hogy védettebb legyen a stroke-kal szemben!
 

A stroke fajtái és szövődményei

A szélütés kialakulásának eredete szerint több fajtája van. Az elzáródott artériák miatt kialakuló stroke-ot iszkémiás szélütésnek, míg az agyban lévő erek repedéséből származó stroke-ot agyvérzésnek hívjuk. Előfordulhat, hogy az agyat vérrel ellátó erek csak rövid ideig záródnak el, ilyenkor TIA-ről (tranziens iszkémiás attak) beszélhetünk. A TIA tünetei néhány perctől kezdve akár 24 órán keresztül is tarthatnak. A TIA okozta mini stroke során a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a tünetek beálltakor nem lehet biztosan megállapítani, hogy az állapot ideiglenes marad-e, ezért mindenképp hívjunk orvost. Továbbá akinél egyszer előfordult iszkémiás roham, annál megnő a valószínűsége egy súlyosabb szélütés kialakulásának kockázatára, így amint tehetjük kérjük ki szakember segítségét.

Az iszkémiás stroke, a szélütések körülbelül 80%-ért felelős. A betegség során az  agyat vérrel ellátó erek eltömődnek egy vérrög, vagy meszesedés következtében. Ha az elzáródás az agyi ereken belül alakul ki, akkor trombózisról, míg ha az ereket elzáró vérrög a test egy másik pontján fejlődik ki, arról embóliáról beszélhetünk.

Agyvérzés során a stroke-os állapot egy megrepedt ér következtében áll be. A sérült érből szivárgó vér nyomja az agy bizonyoson területeit, valamint a károsodás miatt csökken az agyszféra vérellátása, tovább súlyosbítva a beteg állapotát. Az intracerebrális vérzés során az agyszöveten belül keletkezik a vérzés általában fizikai megerőltetés, vagy az érfal elgyengülése miatt. A subarachnoideális vérzés esetében leggyakrabban egy kitágult agyi érszakasz (aneurysma) reped megA szélütés járhat hosszútávú komplikációkkal és szövődményekkel is. Stroke után bizonyos izmok, vagy a test egyik oldala teljesen lebénulhat. Változások állhatnak be a stroke-ot szenvedő beteg viselkedésében, illetve gyakori a memóriavesztés és a beszédzavar is.

Terápiás úton a nehézségek egy része javítható, például gyógytornával, vagy beszéd terápiával, gyógyszeres kezeléssel, a teljes gyógyulásra azonban nem minden esetben van lehetőség. Ezért is kiemelten fontos, hogy a tünetek jelentkezésekor mielőbb orvoshoz forduljunk, illetve vegyük igénybe a különböző szűrővizsgálatok által nyújtott lehetőségeket.

A stroke-szűrés

A szűrés első lépése egy részletes beszélgetés az orvossal, amelynek során kiderül, hogy mely rizikótényezőknek van kitéve fokozottan a páciens. Ezután következnek a konkrét vizsgálatok. A laborvizsgálat többek között a vér cukor-, koleszterin-, trigliceridszintjét méri, illetve speciális esetben megállapítható általa a vér alvadási zavara is. Szükség esetén azt is előírja az orvos, hogy korszerű képalkotó eljárással (koponya CT, MRI, MRA) megvizsgálják az agy állapotát, illetve az agyi ereket. A vérnyomásmérés és az EKG is fontos információkat nyújt. Az egyik legfontosabb vizsgálat a nyaki erek ultrahangos áttekintése. Itt az agyat ellátó erek szerkezete, és a vér áramlása válik láthatóvá. Így időben felderíthető a tüneteket még nem okozó, de későbbeikben gutaütéshez vezető súlyos nyaki nagyér szűkület.

Érdekel >>
 

Konzultáció, javaslatok

Az orvosi vizsgálatok elvégzése után a leleteket áttekintve az orvos részletes képet kap páciense állapotáról, és az is világossá válik, mi a teendő a továbbiakban a szélütés kockázatának csökkentése érdekében. A konzultáció alkalmával az orvos megbeszéli az egyénre szabott javaslatait betegével. A stroke megelőzéséhez nagyon fontos a már ismert, illetve a szűrés során felfedezett belgyógyászati betegségek megfelelő kezelése, melyben a páciens együttműködése elengedhetetlen. Ha anatómiai eltérés derülne ki, beavatkozásra, műtétre lehet szükség például a nyaki erek szűkülete esetén. Más esetben rendszeres gyógyszerszedés (például magas vérnyomás, magas vércukorszint, magas vérzsírszint esetén), vagy diéta válik szükségessé (magas koleszterinszint esetén). Az orvossal együttműködve nemcsak a szélütés esélye lesz jóval alacsonyabb, de jobb életminőségre is számíthat a páciens.