Online időpontfoglalás szakrendelésre

Foglaljon időpontot kényelmesen, néhány kattintással!

A visszértágulat civilizációs betegség – így előzzük meg az érsebész szerint

Dr. Sándor Ferenc érsebész főorvos szerint a visszérbetegség valójában civilizációs megbetegedés. „Hogy ez mennyire így van, bizonyítja, hogy az állatvilágban is előfordul mindenféle humánbetegség, kivéve a visszérbetegséget. Evolúciós szempontból...

Dr. Sándor Ferenc érsebész főorvos szerint a visszérbetegség valójában civilizációs megbetegedés.

„Hogy ez mennyire így van, bizonyítja, hogy az állatvilágban is előfordul mindenféle humánbetegség, kivéve a visszérbetegséget. Evolúciós szempontból a kétlábra állás nagyon fontos tényezője volt annak, hogy kialakult a billentyűk elégtelensége, ugyanis egyenes testpozícióban a testben lévő vérmennyiség gyakorlatilag az alsó végtagok érrendszerére terhelődik, és ezek a finom struktúrák, az erekben lévő hajszálvékony billentyűk nem minden esetben tudják ezeket a terheket ellensúlyozni. Különösen így van ez, ha valaki családi hajlamot is hordoz a visszérproblémákra. Mégis azt kell hangsúlyoznom, hogy – a genetikai tényezőkön túlmenően – a visszérbetegségek kialakulását befolyásolni tudjuk, vagy akár ki is védhetjük azzal, ha figyelünk az életmódunkra és a mozgásra" – mondja a TritonLife specialistája.

Fontos a megfelelő testsúlykontroll is. A hízás, illetve a túlsúly minden esetben rontja a mozgásszervi problémákat, de a visszerek képződését is elősegítik. Közismert a tartós ülés/állás szerepe a visszérképződésben. Ilyenkor az történik, hogy a megfelelő izompumpa kiesése miatt a visszerekből a vénás vér visszaáramoltatása lecsökken, és pangás alakul ki, így jöhetnek létre a visszértágulatok. Emiatt a mozgásszegény életmód mondhatni direkt módon segítheti elő a megbetegedést.

 

Mit tehetünk azért, hogy csökkentsük a visszérbetegségek kialakulásának veszélyét?

Dr. Sándor Ferenc szerint egyik legfontosabb a rendszeres testmozgás. „Nem kell óriási dolgokra gondolni, nem kell hivatásos sportolónak lenni, elég akár napi 10-15 perc séta. Ez ugyan banálisnak hangzik, de ha végig gondoljuk a mindennapjainkat, hogy mikor sétáltunk legutóbb 10-15 percet, akkor bizony meglepődhetünk. Emellett, ha hetente egyszer-kétszer eljár valaki kerékpározni, úszni, szintén sokat tud azért tenni, hogy javítsa akár a szívműködését, akár az érrendszer működését."

 

Mit tegyünk, ha visszértágulat jeleit tapasztaljuk?

Ha visszérbetegség, visszértágulat jeleit tapasztaljuk magunkon, mindig érdemes szakorvossal konzultálnunk – véli dr. Sándor Ferenc. Az érsebész szerint hasznos szakembernek megállapítani egy vizsgálat során, hogy pusztán esztétikai kérdésről van szó, vagy akár komolyan veszélyforrást hordoz magában a visszértágulat. "Ezt nyilván egy laikus szem nem tudja megállapítani önmagán, nem is várható el. Erre való az ultrahang vizsgálat, a doppler, hogy lássuk a főtörzsek érintettségét, a probléma gyökerét és súlyosságát. Aztán egy korrekt vizsgálat és orvosi vélemény után a döntés mindig a páciens kezében van. Ha például kiderül, hogy pusztán esztétikai probléma, a páciens dönthet úgy, hogy ne foglalkozzunk vele.

Ha az orvosi javaslat azt fogalmazza meg, hogy műtéti megoldás szükséges, akkor is több opciót mérlegelünk a pácienssel közösen. Lehet az első lépés az, hogy megfigyelés következik, lehet az, hogy a páciens kompressziós harisnyát hord folyamatosan, vagy egy 20-30 perces műtéttel megoldjuk a problémát, és gyakorlatilag megelőzzük így az esetleges szövődményeket” – foglalja össze a szakember.

A kulcs, illetve az első lépés egy érsebészeti állapotfelmérés és egy korrekt diagnózis – összegzi dr. Sándor Ferenc.

 

Korszerű műtéti eljárások

A visszértágulatok műtéti kezelésére ma már korszerű, gyors, szövődmények nélküli és gyors felépüléssel járó műtéti technikák állnak rendelkezésre. Tudjon meg többet ezekről, ide kattintva, illetve az alábbi videóból.

Online időpontfoglalás szakrendelésre

Foglaljon időpontot kényelmesen, néhány kattintással!