Az agyalapi mirigy működési zavarai - növekedési zavarok

Se nem kicsi, se nem nagy, hanem éppen ideális szeretne lenni legtöbb embertársunk. De sajnos, ami elromolhat, az (néha) el is romlik, így van, akinek túl sok növekedési hormon termelődik a szervezetében, van, akinek túl kevés. Ha ez gyerekkorban történik, látványos eredménye van, ha felnőtt korban, akkor merőben kellemetlen. Szerencsére az endokrinológus szakember tud rá megoldást.

Hatás egy életen át

A hipofízisben termelődő hormonok közül talán a leglátványosabb a növekedési hormon (GH, STH, szomatotrop hormon) hatása. Gyerekeknél késő kamaszkorig, a csontok növekedési zónáinak lezáródásáig a testmagasságot határozza meg. Ezután a csontok hossznövekedése már nem lehetséges. Az STH ekkor is működik: erősen hat az anyagcsere folyamatokra, befolyásolja közérzetünket, izomerőnket.

Túl sok vagy túl kevés

Csecsemő, gyermek és kamaszkorban a növekedési hormon túltermelése a szokásostól eltérő, fokozott növekedést (óriásnövés, gigantizmus) eredményez. A gyerek testmagassága a szokásosnál sokkal gyorsabban nő, és könnyen meghaladja a két méteres magasságot. Gyakran panaszkodik fejfájásra, izzadásra, a nemi érés késhet.

Ha felnőttet érint a növekedési hormon túltermelése, akkor akromegáliáról beszélünk. Mivel a csontok hossznövekedése megállt már, a hormon hatására inkább deformálódnak a beteg csontjai. Az akrosz szó annyit tesz, hogy vég. Tehát a kóros növekedés a végeken, kiálló részeken jelenik meg: az áll, az orr, az ujjak csontjaiban jön létre változás. Mivel ez lassú folyamat, sokszor csak sok év elteltével tűnik fel, hogy mennyire „karakteres” lett a beteg. De nem csak a külső változik. Növekedési hormon túltermelés esetén a belső szervek is növekedésnek indulnak. A szív növekedése miatt szívelégtelenség alakulhat ki. A bőr vastagabb lesz, a szőrzet határozottabb, a gége és a nyelv elváltozása miatt a hang mélyebb. Szexuális zavarok is fellépnek.  

Ha túl kevés a növekedési hormon, csecsemő és gyerekkorban a növekedés elmaradása következik be, ez az arányos törpenövés. A test arányai teljesen jók, csak éppen minden testrész kisebb, a testmagasság pedig jóval elmarad az elvártnál (átlag 122 centi.) Ebben az esetben a nemi érés általában elmarad, vagy kitolódik.

Törpenövés nem csak a GH hiányából eredhet. Egyes genetikai betegségek (Turner szindróma, Cushing kór, kondrodisztrófia) is járhatnak az átlagnál jóval kisebb testmagassággal. A gyerekkori krónikus veseelégtelenségben szenvedők, és a terhességi korhoz képest kis súllyal született (SGA) csecsemők közt nem ritka a növekedés elmaradása.

Felnőttkori növekedési hormon hiány szindróma is létezik, melynek leggyakoribb tünete a fáradékonyság, a hasra hízás, a verejtékezés hiánya, fásultság, szexuális érdeklődés csökkenése.

 A biztos diagnózis

Az endokrinológus hosszas kikérdezéssel felméri a betegség előzményeit, tüneteit, gyakran már ezzel is jól megközelíti a diagnózist. Ám a növekedés zavarait akár több száz féle (ritka) betegség is okozhatja, ezért laboratóriumi és műszeres vizsgálatra is szükség lesz. Mivel a növekedési hormon nem egyenletesen van jelen a vérben, hanem mennyisége napi ritmus szerint változik, egyetlen vérvétel, és a STH mérése nem elég. A következtetést a különböző hormonok egymásra hatásának ismeretében, bonyolult számítások segítségével vonja le az orvos a vérminta vizsgálata során. Az agyalapi mirigy sérülése, jó- (hipofizis adenoma) és rosszindulatú daganatos megbetegedése is okozhat a normálistól eltérő hormontermelést, ezért röntgen, CT vagy MRI vizsgálatra is szükség lehet a diagnózis felállításához.

Kezelés

Hiány esetén a növekedési hormon pótlása minden életkorban lehetséges orvosi felügyelet mellett, de nem feltétlenül szükséges. Túltermelés esetén, ha a kiváltó ok az agyalapi mirigy daganata, műtétre lehet szükség. Emellett gyógyszeres kezelés, és a tünetek enyhítésére fókuszáló terápia is a gyógyítás része.