Pajzsmirigy betegségek: tünetek és kezelési lehetőségek

A pajzsmirigy egy kis méretű, pillangó alakú, belső elválasztású mirigy, amely a nyak mindkét oldalán, közvetlenül az ádámcsutka alatt található. Két fő hormont termel, a tiroxint (T-4) és a trijódtironint (T-3). Ezek a szervezet minden sejtjére hatással vannak (például az anyagcsere és a testhőmérséklet szabályozása), ezért a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése kezeletlen esetben számos súlyos egészségi problémához vezethet.

 

Pajzsmirigy túlműködés: tünetek és kezelés

A pajzsmirigy túlműködése, a hyperthyreosis akkor fordul elő, ha a pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel, melynek hatására felgyorsul a szervezet anyagcseréje. Számos olyan betegség okozhatja, mint például:

  • a Graves-kór egy autoimmun betegség, amely miatt az immunrendszer megtámadva a pajzsmirigyet arra készteti, hogy túl sok pajzsmirigyhormont termeljen
  • túl sok pajzsmirigyhormont termelő toxikus adenoma (Plummer-kór)
  • egyes esetekben egy autoimmun rendellenesség következménye a pajzsmirigygyulladás, melynek következtében a pajzsmirigyben tárolt extra pajzsmirigyhormon a véráramba kerülhet.

A betegség kialakulásának a kockázatát növeli az autoimmun-és pajzsmirigy-betegségek családi halmozódása és bizonyos krónikus betegségek (vészes vérszegénység, mellékvese-elégtelenség, stb.) megléte.

A pajzsmirigy túlműködés tünetei nem specifikusak, számos egyéb betegség esetén is gyakoriak:

  • megnagyobbodott pajzsmirigy (duzzanat a nyak alsó részén)
  • megmagyarázhatatlan fogyás
  • fokozott éhségérzet
  • gyors és szabálytalan szívverés, szívdobogás-érzés
  • hőhullámok
  • fáradtság
  • izomgyengeség
  • enyhe kézremegés
  • gyakoribb székletürítés
  • meleg és nedves bőr, törékeny haj
  • idegesség, szorongás, ingerlékenység, depresszió
  • erős izzadás
  • menstruációs zavarok
  • alvási problémák.

A hyperthyreosis diagnosztizálása szakorvosi anamnézis felvétellel (tapasztalt tünetek, azok mértéke és jellege, életmódbeli kockázati tényezők, stb.), fizikális vizsgálattal (pulzus, reflexek, stb.) és laboratóriumi vérvizsgálattal (T-4, T-3 és pajzsmirigy-stimuláló hormonszint, autoantitestek - aTPO, aTG, TRAK) történik. A vérvizsgálatok eredményétől függően más vizsgálatokra (elsősorban nyaki ultrahangra) is szükség lehet.

A pajzsmirigy túlműködés kezelése – a páciens életkorának, általános egészségi állapotának és egyéb problémáinak figyelembe vétele alapján - magában foglalhatja az alábbiakat:

  • a túl sok pajzsmirigyhormon termelését akadályozó, általában 12-18 hónapig tartó gyógyszeres kezelés (például metimazol, propiltiouracil) hatására a tünetek általában néhány héten belül enyhülni kezdenek
  • a pajzsmirigy túlműködésének tüneteit (remegés, szapora szívverés, szívdobogás-érzés) csökkentő béta-blokkolók
  • a radiojód terápia
  • a pajzsmirigy egy részének vagy egészének eltávolítása csak azon betegeknél alkalmazható, akik nem szedhetnek pajzsmirigy-ellenes gyógyszert, nem akarják a radiojód-terápiát vagy terhesek.

Kezeletlen esetben a pajzsmirigy túlműködése számos szövődményt okozhat (szívritmuszavar, pangásos szívelégtelenség, oszteoporózis, a szem körüli izmokat és más szöveteket érintő pajzsmirigy-szembetegség, elszíneződött és duzzadt bőr, gyakran a sípcsonton és a lábfejen, súlyos, néha életveszélyes tüneteket okozó tireotoxikus krízis, stb.).

 

Pajzsmirigy alulműködés gyakori jelei és kezelései

A pajzsmirigy alulműködése, a hypothyreosis akkor fordul elő, ha a pajzsmirigy nem termel elegendő mennyiségű pajzsmirigyhormont. Ezt számos betegség, kezelés és egyéb tényező okozhatja, például:

  • a Hashimoto-kór egy autoimmun betegség, amely miatt az immunrendszer megtámadva a pajzsmirigyet befolyásolja annak hormontermelő képességét
  • egyes esetekben autoimmun rendellenesség, fertőzés vagy egyéb betegség következménye a pajzsmirigygyulladás, melynek következtében a pajzsmirigyben tárolt extra pajzsmirigyhormon a véráramba kerülhet (hyperthyreosis), majd a pajzsmirigy alulműködik
  • a pajzsmirigy egészének vagy egy részének műtéti eltávolítása csökkentheti a pajzsmirigy hormontermelő képességét
  • a fej és a nyak rosszindulatú daganatos megbetegedésének kezelésére használt sugárterápia hatással lehet a pajzsmirigy működésére
  • bizonyos gyógyszerek szedése (például a lítium, amelyet bizonyos pszichiátriai betegségek kezelésére használnak)
  • veleszületett pajzsmirigy-rendellenesség
  • az agyalapi mirigy daganata miatt nem képes elegendő pajzsmirigy-stimuláló hormont (TSH) termelni
  • terhesség (kezeletlen esetben a pajzsmirigy alulműködése növeli a magasvérnyomás betegség, a preeclampsia, a koraszülés és a veleszületett fejlődési rendellenességek kockázatát)
  • jódhiányos étrend (a pajzsmirigynek ásványi jódra van szüksége a pajzsmirigyhormonok előállításához).

A betegség kialakulásának a kockázatát növeli a női nem, a pajzsmirigy-betegségek családi halmozódása, a meglévő autoimmun betegség (például 1-es típusú cukorbetegség, lisztérzékenység), korábbi pajzsmirigy-műtét, pajzsmirigy-túlműködés miatti kezelés és a nyakat vagy a mellkas felső részét érintő sugárkezelés.

A pajzsmirigy alulműködés tünetei lassan alakulnak ki, gyakran több év alatt (eleinte alig észrevehetők, nem specifikusak), és az állapot súlyosságától függenek. A hypothyreosis jellemző tünetei felnőtteknél az alábbiak lehetnek:

  • megmagyarázhatatlan hízás (súlyos alulműködés esetén)
  • puffadt arc (szem alatti terület)
  • rekedtes hang
  • lelassult szívverés
  • hidegérzékenység
  • fáradtság
  • izomgyengeség, izomfájdalmak és merevség
  • székrekedés
  • száraz, vékony bőr és haj
  • szorongás, depresszió
  • menstruációs zavarok
  • memóriaproblémák.

A legtöbb pajzsmirigy nélkül született vagy nem megfelelően működő pajzsmirigyű csecsemőnél nem jelentkeznek azonnal az alábbi tünetek:

  • súlygyarapodás, növekedés elmaradása
  • a bőr és a szemfehérje besárgulása
  • rekedtes sírás
  • megnagyobbodott nyelv
  • székrekedés
  • gyenge izomtónus
  • száraz bőr
  • köldöksérv (lágy dudor a köldök közelében)
  • kezeletlen esetben súlyos testi és szellemi fejlődési rendellenességek.

A hypothyreosisban szenvedő gyermekek és tinédzserek tünetei hasonlóak a felnőttekéhez, de az alábbiak is utalhatnak a betegségre:

  • alacsony termet
  • a maradandó fogak késleltetett kifejlődése
  • késleltetett pubertás
  • mentális fejlődési problémák.

A hypothyreosis diagnosztizálása szakorvosi anamnézis felvétellel (tapasztalt tünetek, azok mértéke és jellege, életmódbeli kockázati tényezők, stb.), fizikális vizsgálattal (pulzus, reflexek, stb.) és laboratóriumi vérvizsgálattal (TSH, freeT4, freeT3, aTPO, aTG) együtt történik.

A pajzsmirigy alulműködés kezelése az egészséges hormonszintet visszaállító, valószínűleg élethosszig tartó levotiroxin szedése, melynek felszívódását egyes gyógyszerek, étrend-kiegészítők és élelmiszerek is befolyásolhatják (például koleszterinszint-csökkentők, alumíniumot, magnéziumot vagy kalciumot tartalmazó savlekötők, magas rosttartalmú étrend, szója, dió), ezért nem fogyaszthatók a gyógyszer bevételével egyidőben.

Kezeletlen esetben a pajzsmirigy alulműködése számos szövődményt okozhat (nyelési vagy légzési problémákat okozó golyva, szívproblémák, magas koleszterinszint, a végtagokban fájdalmat, zsibbadást és bizsergést okozó perifériás idegkárosodás, meddőség, kezeletlen esetben ritka és életveszélyes mixödémás kóma, csecsemőknél súlyos testi és szellemi fejlődési problémák, stb.).

 

A pajzsmirigy göbök típusai és kialakulásuk okai

Gyakori, hogy jól körülhatárolt szolid vagy folyadékkal teli (cisztózus) csomók alakulnak ki a pajzsmirigyben, amelyek tapintással vagy ultrahang vizsgálattal azonosíthatók. Ezek túlnyomó többsége a pajzsmirigyszövet tünetmentes, jóindulatú megnagyobbodásai, amelyek nem jelentenek egészségi kockázatot. Kisebb részük azonban valódi pajzsmirigydaganat, amely további vizsgálatokat és kezelést igényel.

Számos betegség okozhatja, beleértve az alábbiakat:

  • a normál pajzsmirigyszövet túlzott növekedése (pajzsmirigy-adenoma)
  • a pajzsmirigy folyadékkal teli cisztái (leggyakrabban degenerálódó pajzsmirigy-adenomák következményei)
  • a pajzsmirigy krónikus gyulladása Hashimoto-kór, pajzsmirigy-rendellenesség vagy pajzsmirigygyulladás következtében
  • több különálló csomót tartalmazó, úgynevezett multinoduláris golyva, melyet jódhiány vagy pajzsmirigy-rendellenesség okozhat
  • rosszindulatú pajzsmirigy rák (nagy, kemény és fájdalmat okozó göbök).

A pajzsmirigy göbök kialakulásának a kockázatát növelik bizonyos tényezők, például a pajzsmirigy- vagy más endokrinrák előfordulása a családban, a sugárkezelés vagy a jódhiány.

A legtöbb pajzsmirigy göb tünetmentes, de időnként egyes csomók olyan nagyokká válhatnak, hogy az alábbi tüneteket okozzák:

  • látható duzzanat a nyak alsó részén
  • megmagyarázhatatlan fogyás
  • gyors és szabálytalan szívverés, szívdobogás-érzés
  • enyhe kézremegés
  • idegesség, szorongás, ingerlékenység
  • erős izzadás.

A pajzsmirigy göbök diagnosztizálása szakorvosi anamnézis felvétellel (tapasztalt tünetek, azok mértéke és jellege, életmódbeli kockázati tényezők, stb.), fizikális vizsgálattal (nyelés közben a nagyobb göbök mozgásának megfigyelése, reflexek, stb.) és laboratóriumi vérvizsgálattal (T-4, T-3 és pajzsmirigy-stimuláló hormonszint) történik. A vérvizsgálatok eredményétől függően más vizsgálatokra (például ultrahang, vékonytűs aspirációs biopszia,  izotópdiagnosztikai vizsgálat) is szükség lehet. A radioaktív izotóppal végzett vizsgálat esetén a pajzsmirigyhormont túltermelő csomók, a szinte mindig jóindulatú, úgynevezett meleg göbök azért láthatók a felvételen, mert többet vesznek fel az izotópból, mint a normál pajzsmirigyszövet, míg a rosszindulatú hideg göbök kevesebb izotópot vesznek fel.

A pajzsmirigy göbök kezelése a pajzsmirigycsomó típusától függően magában foglalhatja az alábbiakat:

  • ha a szövettani vizsgálat eredménye alapján nem rosszindulatú a pajzsmirigygöb, rendszeres időközönként fizikális és pajzsmirigyfunkciós vizsgálatok szükségesek
  • hormonpótló terápia, amennyiben a pajzsmirigy nem termel elegendő pajzsmirigyhormont
  • a túl sok pajzsmirigyhormon termelését akadályozó gyógyszeres kezelés (például metimazol, propiltiouracil) a tünetek enyhítésére
  • a radioaktív jód tabletta a pajzsmirigy összehúzódását okozva általában két-három hónapon belül lelassítja a pajzsmirigy hormontermelő tevékenységét
  • rosszindulatú vagy légzési és nyelési nehézséget okozó jóindulatú göb esetén részleges vagy teljes pajzsmirigy eltávolítás (thyreoidectomia).

Kezeletlen esetben a pajzsmirigy göbök számos szövődményt okozhatnak (nyelési vagy légzési problémák, pajzsmirigy túlműködés, szívpanaszok, csontritkulás, tireotoxikus krízis, stb.).

 

Ultrahang vizsgálatok szerepe a pajzsmirigy betegségek diagnosztizálásában

A laboratóriumi vérvizsgálat eredménye már elegendő a betegség diagnózisának felállításához, de a pajzsmirigy szerkezetéről, állapotáról, valamint az alul-vagy túlműködés okáról csak az ultrahanggal lehet pontos képet kapni.

Az ultrahangos képalkotás egy fájdalommentes, biztonságos és speciális előkészületet nem igénylő, nem invazív orvosi diagnosztikai vizsgálat, amely hanghullámok segítségével képeket készít a test belsejéről.

A pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatát az alábbiakra használják:

  • a pajzsmirigy méretének, alakjának, szerkezetének és vérkeringésének vizsgálata
  • annak megállapítására, hogy a nyaki csomó a pajzsmirigyből vagy egy szomszédos struktúrából származik-e
  • a nem érezhető (1 cm-nél kisebb) csomók (göbök, daganatok, ciszták) kimutatására és a szövetek, erek megjelenésében bekövetkezett változások, valamint a kóros tömegek elemzésére, gyakran szövettani vizsgálattal kiegészítve (ezek kisebb része további diagnózist és kezelést igénylő valódi pajzsmirigydaganat)
  • további csomók felkutatása azoknál a betegeknél, akiknél a fizikális vizsgálat során egy vagy több göböt találtak
  • rendszeres időközönként a pajzsmirigy göb(ök) méretének nyomon követésére.

Az ultrahanggal nem lehet meghatározni a pajzsmirigy alul- vagy túlműködését. Ennek megállapításához vérvizsgálatra vagy radioaktív jódfelvételi tesztre van szükség.

 

Pajzsmirigy műtét – milyen esetekben lehet rá szükség?

A pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolításának számos indikációja van. Ezek közé tartozik a pajzsmirigyrák, a pajzsmirigy túlműködése (a beteg nem szedhet pajzsmirigy-ellenes gyógyszert vagy ezzel nem értek el gyógyulást, nem akarja a radiojód-terápiát vagy terhes) és a pajzsmirigy légzést és/vagy nyelést megnehezítő nem rákos megnagyobbodása (golyva).

Részleges thyreoidectomia esetén a pajzsmirigynek csak egy részét távolítják el, a fennmaradó rész általában átveszi a teljes pajzsmirigy funkcióját, így általában nincs szükség hormonpótló terápiára. A teljes thyreoidectomia során a szervezet nem tud többé pajzsmirigyhormont termelni. Gyógyszer nélkül a pajzsmirigy alulműködésének tünetei jelentkeznek, ezért élethosszig tartó, napi rendszerességű szintetikus hormonkezelésre (levotiroxin) van szükség a pajzsmirigy természetes működésének pótlására.

A szakorvos általában általános érzéstelenítéssel végzi el a pajzsmirigy eltávolítását szájon belüli bemetszésen keresztül (transoralis thyreoidectomia) vagy kisebb vágást alkalmazva a nyak közepén (endoszkópos thyreoidectomia), gyakran olyan bőrráncokban, ahol a metszés a begyógyulása után kevésbé látható.

A műtét típusától függően előfordulhat, hogy a beavatkozás napján haza lehet menni, vagy egy éjszakát a kórházban kell tölteni. A beavatkozást követő gyógyszeres kezelés segít szabályozni a pajzsmirigy működését, és csökkenti a műtét utáni vérzés kockázatát. A pajzsmirigyeltávolítás általában biztonságos eljárás, de mint minden műtétnek, ennek is lehetnek szövődményei (például rövid ideig tartó rekedtség, alacsony mellékpajzsmirigyhormon szint, a hangszalagok és a mellékpajzsmirigyek károsodása, fertőzés).