PSZICHIÁTRIA

Pszichiátriai segítség igénybevétele azoknak javasolt, akik mentális egészségügyi problémákkal küzdenek. A közbeszédben gyakran összekeveredik a pszichológus és a pszichiáter szakma, így először is érdemes tisztázni, hogy miben tér el a két hivatás.

Az egyik fő különbséget az adja, hogy míg a pszichológus végzettséget az egyetemek más karán (például bölcsészettudományi karon), addig a pszichiáter végzettséget az általános orvostudományi képzést követő, kifejezetten ilyen irányú szakvizsgával lehet megszerezni.

A klinikai szakpszichológusi szakvizsgát szerző pszichológusok azonban pszichoterapeuta-képzéssel is folytathatják tanulmányaikat, amellyel valamilyen pszichoterápiás módszert sajátítanak el. Az orvosok szintén részt vehetnek pszichoterapeuta-képzésben.

Magán pszichiátria

A magán pszichiátriai szakrendelés létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, mivel egyre többek életét érinti olyan mentális zavar, amelynél szakemberi beavatkozásra van szükség. Intézményünkben pszichiátriai szakorvosi vizsgálatra, utánkövető vizsgálatra és videókonzultációra is van lehetősége pácienseinknek.

Tapasztalt pszichiáter szakorvosainkhoz bizalommal fordulhatnak, legyen szó akár hangulati zavarokról, szorongásos zavarokról, szenvedélybetegségekről, pszichotikus tünetekről, depresszióról, étkezési zavarokról, pánikbetegségről, poszttraumás stressz szindrómáról vagy egyéb mentális egészségügyi problémákról. Pszichiátriai konzultációink és vizsgálataink lehetőséget nyújtanak az értékelésre, diagnózisra és kezelésre a TritonLife pszichiátriai szakemberei által, akik hivatásként tekintenek gyógyító munkájukra.

Pszichiátriai vizsgálatok

Összetett feladatnak bizonyul a pszichiátriai problémák diagnosztizálása, melyben kiemelt szerepe van mind az érintett páciens elmondásának, mind az érzelmi állapot és viselkedés vizsgálatának.

A részletes beszélgetés, pszichiátriai konzultáció alatt szakorvosunk feltérképezi a páciens pszichés állapotát, panaszainak jellegét. Az anamnézisfelvétel során olyan témákat taglalnak, mint a családban előforduló, hasonló állapotok, az esetleges szenvedélybetegségek megismerése, valamint életvezetési és élettörténeti információk. Emellett történhet rizikóbecslés is a szuicid hajlamok, az agresszivitás, illetve a szerhasználat veszélyei miatt.

A vizsgálat során elengedhetetlen a megfelelő orvos-páciens kapcsolat építése, amely a terápiás együttműködés feltétele. Kollégáink sokrétű szaktudásuk és tapasztalatuk mellett olyan tulajdonságokkal bírnak (empátia, türelem…), amelyek segítenek enyhíteni pácienseink feszültségét, így talán oldottabban meg tudják osztani, amit szeretnének. Nagy figyelmet fordítunk az egyedi páciensigényekre, személyre szabott ellátást biztosítunk a hozzánk fordulóknak.

A pszichiátriai diagnosztika részét képezik még a különböző laboratóriumi és műszeres vizsgálatok, amelyek olykor kiegészítő jellegűek, olykor viszont nagy jelentőséghez juthatnak. Ami a laborvizsgálatokat illeti, indokolt lehet a vérkép, a máj- és a vesefunkciók, valamint a pajzsmirigy működésének vizsgálata, ami pedig az agyi képalkotó vizsgálatokat illeti, szó lehet CT-, MRI-, MRS-, PET-, EKG- és EEG-vizsgálatról is. Kiegészítő ellenőrzések történhetnek további belgyógyászati, neurológiai és genetikai vizsgálatokkal is.

Pszichiátriai betegségek

A főbb pszichiátriai betegségcsoportok közé sorolhatók az elmezavarok, a hangulatzavarok, a kényszerbetegségek, az evés- és testképzavarok, az időskori vagy neurológiai eredetű elbutulás, az addikciók (alkohol- vagy kábítószerfüggőség, kényszeres szerhasználat, játékszenvedély és más szenvedélybetegségek), illetve a személyiségzavarok (például borderline, nárcisztikus, dependens, obszesszív-kompulzív személyiségzavar).

Szorongásos zavarok

Azok az emberek, akik szorongással, pánikrohamokkal, általános szorongással vagy specifikus szorongásos rendellenességekkel küzdenek (például szociális fóbia, agorafóbia), pszichiátriai szakrendelésre szorulhatnak.

A szorongás kezelése kapcsán fontos kitérni arra, hogy a nem megfelelő szorongásoldás sajnos újabb problémákhoz vezethet. Ilyen például az alkohol és az indokolatlanul szedett gyógyszerek használata, hiszen ez könnyen függőséghez vezethet.

Hosszú távon az sem bizonyul megfelelőnek, ha igyekszünk elkerülni a szorongást keltő helyzeteket, mivel gyakran érezhetjük magunkat egyre kilátástalanabb helyzetben, hangulatunk romolhat, egyre nagyobb lelki terhet okozhat a szorongás elviselése. A modern társadalmakban gyakran beszélünk arról, hogy kerüljük a szorongást, de közben igen káros lehet, ha buborékban akarjuk tartani akár családtagjainkat, akár gyermekünket vagy önmagunkat.

Ezért – és mivel nem mindig egyszerű felismerni saját magunkban a szorongásos zavart – pszichiáter felkeresésére van szükség, aki mind a diagnosztikában, mind a kezelésben segítő kezet nyújt.

Célszerű olyan esetekben is pszichiáterhez fordulni, amikor a testi tünetek mögött nem találnak konkrét szervi okot. Lehet, hogy egy krónikus szorongást kell kezelni és feloldani, és ettől megjavulnak a szervi bajok is.

Pszichotikus tünetek

Amennyiben valaki hallucinációkkal (például hangokkal, látomásokkal) vagy téveszmékkel (például paranoid gondolatokkal) küzd, pszichiátriai szakrendelésre van szüksége. Ez lehetővé teszi a megfelelő értékelést és a szükséges antipszichotikus gyógyszerek előírását és terápiák felállítását.

Depresszió kezelése

A mentális betegségek kezelésének főbb módszerei a gyógyszeres kezelések, más biológia terápiák (például fényterápia) és a pszichoterápia (egyéni terápia, csoportterápia, komplex terápiás programok). Fontos lehet még az életmód, élethelyzet megváltoztatása, ám a legtöbb esetben a fentiek kombinációjából erednek a leghatásosabb és legtartósabb megoldások.

A visszatérő, súlyos depressziók esetén indokolt és elkerülhetetlen a gyógyszeres kezelés. Az úgynevezett antidepresszánsok az agyi ingerületátvivő anyagokra, vagyis neurotranszmitterekre hatnak (leginkább a noradrenalinra és a szerotoninra). A gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápia is indokolt és hatékony beavatkozásnak bizonyul.

Ami a depresszió tüneteit illeti, több területen is megjelenhetnek: érzelmi, motivációs, viselkedéses, kognitív és testi tüneteket azonosíthatunk. Itt fontos kihangsúlyozni, hogy ha szomorúak vagyunk, az önmagában nem a depresszió jele, jóval inkább egy múló érzelem. Ha szeretnénk megérteni a kettő közötti különbséget, akkor az időbeli lefolyásban és az állapot mélységében rejlik a lényeg. Emellett vannak még olyan tipikus tünetek, amelyek egyidejűleg fordulnak elő (például örömképtelenség, reménytelenség érzése, érdeklődés és produktivitás csökkenése, a koncentrációs képesség gyengülése, negatív énkép, alvászavar, állandó fáradékonyság…).

A depresszió bárki életében előfordulhat, de azoknál az embereknél, akik bántalmazást, súlyos veszteségeket vagy más stresszes eseményeket éltek át, nagyobb valószínűséggel alakul ki. Ha a fenti tüneteket észleljük, javasolt mielőbb szakorvoshoz fordulnunk, aki empátiával, türelemmel és nem utolsósorban szakértői segítségnyújtással viszonyul felénk.

A depresszió visszatérhet, így a kontrollvizsgálatok is kiemelten fontosak. Az úgynevezett utánkövető vizsgálat a szakorvosi vizsgálatot követő, rövid időn belül szükséges újabb konzultáció, melynek során az első vizsgálaton felmerült kérdések megbeszélése és a felírt gyógyszerek hatékonyságának ellenőrzése történik. A gyógyszerbeállítás időszakában egy-kétheti rendszerességgel szükséges pszichiátriai konzultáció/videókonzultáció, majd a későbbiekben havonta egy-két kontroll javasolt.