Érsebészeti szakorvosi vizsgálat

Az érsebészet az érrendszer, azaz az erek - vénák és artériák - betegségeivel, problémáival foglalkozik. A szervezetünkben található erek felelősek az oxigént és más egyéb anyagokat tartalmazó vér szállításáért, ezt a rendszert hívjuk vérkeringésnek. Az érrendszer ereit méretük szerint több kategóriába sorolhatjuk. A legnagyobbak és a legvastagabbak közülük a verőerek, amelyek fokozatosan kisebb erekre oszlanak, majd hajszálerekké vékonyodnak, így hálózva be egész testünket.  

A testünkben található erek másik típusa a véna, amely az oxigén és tápanyag mentes, szén-dioxiddal telített vért szállítja vissza szervezetünk szöveteiből a keringési rendszerbe, majd a tüdőbe. A vénákhoz, azaz visszerekhez köthető betegségek az egyik leggyakoribb érsebészeti panaszok közé tartoznak, így kezelésükben orvosaink nagy tapasztalattal rendelkeznek. 

Leggyakoribb erekhez köthető betegségek és kezelésük

Az érrendszert számos betegség érintheti, ezek egy része életmódunkhoz, vagy genetikánkhoz köthetőek, azonban ahogy testünk öregszik, úgy válhatnak egyre gyakoribbá az ereinket érintő panaszaink és problémáink is.

Az érrendszer betegségeit, csakúgy mint az ereket, két csoportba oszthatjuk: a verőereket és a vénás, visszereket érintő megbetegedésekre. A verőerek azaz artériák kóros állapotának tüneteit legtöbbször az érfal tágulása, míg a vénákhoz köthető betegségeket az érfal szűkülése jellemzi. Ugyanakkor érszűkület, tágulat, trombózis vagy meszesedés bármelyik értípusnál kialakulhat, ez is jelzi mind a szervezetünk, mind a szakterület összetettségét és bonyolultságát.

A nyaki verőér betegségei

A nyaki verőerek, vagy más néven aorták felelnek a fejünkben található szerveink vérellátásáért. Mivel a fejünket összesen négy verőér köti össze testünkkel és közöttük a vér áramlása biztosított, ezért a nyaki verőér betegségeit sokszor már csak előrehaladott állapotában tudják diagnosztizálni a szakemberek.

Ennek az értípusnak a leggyakrabban előforduló megbetegedése az érszűkület, amelynek számtalan tünete és kiváltó oka lehet. A nyaki erek szűkülése során az agyba egyre kevesebb vér, és ezáltal oxigén jut, ennek következtében a betegnél jelentkezhet fülzúgás, látászavarok, szédülés, valamint mozgás és beszéd zavar is.

A nyaki verőerek elzáródásának egy súlyos következménye lehet a szélütés. Az ezt kiváltó állapotot nevezzük agyérgörcsnek melynek során az agyba jutó vér áramlása hirtelen megszakad és az agysejtek oxigénellátása elapad. A szélütés tünetei nagyban függnek attól, hogy az ér elzáródása pontosan hol következik be. Általában a beszédzavar és az egyik oldal végtagjainak zsibbadása a két legfőbb figyelmeztető jele. Mivel az életet közvetlenül veszélyeztető állapotról van szó, a tünetek jelentkezésekor a legfontosabb a mielőbbi orvosi ellátás és segítség igénybevétele.

A nyaki verőér betegségeinek kiváltó okai közt leggyakrabban a helytelen életvitel, a magas vérnyomás, a dohányzás, cukorbetegség, vagy elhízás áll, azonban az érszűkületet kiválthatja örökölt hajlam is.

Az nyaki erek szűkületének kezelésére az életmódváltáson és a gyógyszeres terápián kívül szükség lehet műtéti beavatkozásra is. A verőér műtétek során az érszűkület típusától függően lehetőség van az elzáródás megszüntetésére, vagy az érfalak tágítására is, ezáltal jelentősen csökkentve a fennálló panaszok számát és a jövőbeli kockázatok mértékét.

A lábakban található erek szűkülete

A lábszár ereinek szűkületét és súlyosabb esetekben teljes elzáródását, az érfalakra lerakódó plakkok váltják ki. Az érszűkület egyik első figyelmeztető jele a fizikai megterhelés hatására fellépő fájdalom, vagy görcs a láb bizonyos részeiben, amely rövid pihentetés után elmúlik. Súlyosabb esetekben a fájdalom állandósul, a láb elszíneződik és zsibbad.

Az érszűkület diagnosztizálása többféle módon történhet, ezen vizsgálatok egytől egyig fájdalommentesek. Gyakori eljárás az alsó végtagok vérnyomás mérése és ultrahangos vizsgálata, illetve amennyiben szükséges a véráram röntgenes, érfestéses eljárással való megfigyelése.

Az érszűkület kezelése történhet életmódváltással (dohányzás elhagyása), terápiás úton (rendszeres séta), illetve műtéti úton. Műtét esetén az ér elzáródásának jellege és mértéke szerint az érsebész szakorvos alkalmazhat ballonos értágítást, vagy érpótlást a betegen, ezáltal megszüntetve panaszai jelentős részét.  

Visszér problémák

A visszér betegség a vénák kóros elváltozását jelenti, általában értágulat formájában. Jellemzően az alsó végtagok, a lábak betegsége, ahol a legkisebb seprűvénákon át, a nagyobb véna csoportokat is érintheti.

Kialakulása számos okra vezethető vissza, ezek közül az örökletes, illetve az életvitelhez köthető tényezőket érdemes kiemelni. A vénarendszerben különböző billentyűk találhatóak, amelyek biztosítják a vér megfelelő irányba való áramlását. A visszeresség állapotát ezen billentyűk helytelen működése okozza. A véna billentyűk nem megfelelő záródása során megnövekszik az érrendszerben a nyomás, emiatt alakulhat ki az érfalak tágulata. Súlyosabb eseteiben a billentyűk működése annyira lelassul, hogy az erekben vérpangás alakul ki, amely az érfal gyulladásához és ezáltal további károsodásához is vezethet, valamint elősegíti a vérrögök (trombózis) képződését.  A betegség megjelenését elősegítő tényezők közt szerepel még az érfalak örökletes gyengesége, a túlsúly és a mozgásszegény életmód.

A betegség első szakaszában először a hajszálerek gyengülnek el, ennek következtében a láb megdagad és lilás elszíneződések jelennek meg rajta. Ha ez az állapot hosszabb távon kezeletlen marad, úgy az alsó végtag tovább duzzad, a görcsös, lilás erek kitapinthatóvá válnak a bőr felületén. A betegség legsúlyosabb fázisa a lábfekélyes állapot, amely kezelése igen nehéz, így javasolt a visszeres problémák kezelésének mihamarabbi megkezdése.

A visszér gyógyítása számos módon történhet, a megfelelő terápia kiválasztása nagyban függ a páciens állapotától. Általánosságban a kezelés első lépéseként a vénákba jutó vér áramlásának megfelelő biztosítását kell előtérbe helyezni. Második lépésként a vérrögképződés kockázatát kell minimálisra csökkenteni, véralvadásgátlók és gyógytorna segítségével. Továbbá egészséges ételek és italok fogyasztásával és rendszeres mozgással az elgyengült érfalak megerősíthetők, így enyhítve a visszeresség tüneteit.

Amennyiben az értágulás súlyossága megköveteli, vagy a pácienst esztétikai okokból zavarja a lábában kialakult visszeres állapot, úgy lehetséges a kezelés műtéti úton való végrehajtása is.

A szklerotizációs eljárás során a hajszál és seprű erek okozta panaszok szüntethetőek meg. A beavatkozás során egy ampullából egy speciális anyagot fecskendeznek a hajszálerek közé, ezáltal az erek teljesen elzáródnak és a vér az egészséges érfalon keresztül folyhat tovább.

A hagyományos visszér műtétet általában altatásban végzik kezelőorvosaink. A műtét során a problémás erek eltávolításra kerülnek a betegből, majd egy lábadozó időszakot követően a kezelés varratszedéssel zárul.

A lézeres visszérműtét alatt - alapos kivizsgálás és érzéstelenítés után-, az összeszűkült erekbe az érsebész szakorvos egy szondát juttat, amely lézer segítségével összezárja a problémás ércsoportokat. 

Kórházunkban lehetőség van tovább az úgynevezett ragasztásos visszérműtétre is. Az eljárás során helyi érzéstelenítést követően egy speciális ragasztóanyag zárja el, illetve húzza össze az érfalakat. Ez a típusú beavatkozás nemcsak a leggyorsabb, hanem kisebb kockázattal is bír, mint a többi műtét.    

Az érsebészeti beavatkozások mindegyike egy napon belül elvégezhető és teljesen fájdalommentes. A lábadozási periódus hosszúsága a pontos diagnózistól, illetve a választott műtéti eljárástól függően változó. Szakorvosaink legfőbb célja az Ön mihamarabbi, kellemetlenségektől mentes gyógyulása. Érsebészeti ellátásunkról bővebb tájékoztatást kaphat szakrendelésünkön, illetve ha az említett tűnetek bármelyikét tapasztalja magán, keresse fel kezelőorvosainkat.