Hematológiai szakorvosi vizsgálat

Hematológiai szakorvosi vizsgálat

Mikor forduljunk hematológushoz?

Egyik tipikus eset, amikor szükségünk lehet hematológusra az, amikor a vérkép szerint anémia (vérszegénység) áll fenn. Ennek leggyakoribb oka fiatal nőknél a vashiány, idősebb korosztályban esetleg vastagbél daganat okozta vérvesztés. A vérszegénység tünetei gyengeség, szédülékenység, sápadtság. Az alacsony hemoglobin érték általában 110 gramm per liter vagy az alatt van. A TritonLifeban speciális vizsgálati módszerekkel állapítjuk meg a vérszegénység, vashiány okait, hátterét.

Akkor is haematológushoz kell fordulni, ha a fehérvérsejtszám túl alacsony (4 Giga per liter alatti), vagy túl magas (tartósan 12- 14 Giga per liter feletti), illetve a vérképben a fehérvérsejt altípusok aránya rendellenes, vagy thrombocyta száma 100 Giga per liter alatti. Ez ITP, krónikus májbetegség, esetleg több sejtvonal érintettsége esetében az aplasztikus anaemia lehetőségét veti fel.

hematológiai vizsgálat

Limfóma gyanúját kelti a jelentősebb testsúlycsökkenés, a három hétnél tartósabb lázas állapot és csomó tapintása a nyakon, vállgödörben, a hónaljban esetleg egyéb testtájakon. A bal bordaív alatt tapintható képlet gyakran a nagyobb lép. Ez gyakran hematológiai betegséget jelez. Lehet, hogy saját maga észleli vagy kezelőorvosa hívja fel a figyelmét, vagy éppen egy hasi ultrahang vizsgálaton fedezik föl. 

A trombózisok ellátása Magyarországon általában kórházi feltételeket igényel, de kivételesen otthon is megoldható a kezelés, ez azonban valóban ritkaság.

Vérzékenység esetén a bőrön, a nyálkahártyákon, vagy az emésztőrendszerben tapasztal a beteg szokatlan vérzést, kék foltok jelennek meg apróbb ütés esetén is a bőr felszínén, gyakori az orrvérzés, foghúzás után nem áll el a vérzés, illetve vérvétel esetén is elhúzódó vérzést tapasztal a beteg.

 

A csontvelő működési zavara

A test sejtjeit a vér látja el oxigénnel és tápanyagokkal. A vérben keringő sejtek és más anyagok védenek meg minket a fertőzésekkel szemben. A vérlemezkék pedig a vér alvadásában játszanak jelentős szerepet. A vér alkotóit a csontvelő termeli. Ha működésében zavar lép fel, az egész szervezet veszélybe kerül, gyors és szakszerű beavatkozásra van szükség.

A hematológia egyik fő területe a sejtes haematologia, a csontvelő elégtelen vagy túlzó működésének vizsgálata, gondozása. Alapos és korszerű vizsgálatokkal ma már rövid időn belül azonosítható maga a betegség és megkezdhető a betegre szabott terápia.

 

Vérzékenység

Ha nem alvad meg a vér, amikor szükség lenne rá, vérzékenységről beszélünk. Ha akkor is megalvad, amikor nem szükséges, trombózisra való hajlamról, trombózisról van szó. Mindkét betegség lehet életveszélyes, ezért fokozottan kell figyelni, ha tünetek lépnek fel.

Vérzékenység szerencsére ritkán fordul elő. Részben örökletes betegség, a veleszületett formákból körülbelül háromezer lehet Magyarországon. Ezek fele praktikusan csak a férfiakat érintő és már másfél éves korban, amikor a kisgyermek járni tanul, ízületi panaszokat, vérzéseket vált ki, s ez az úgynevezett hemofília melyet az arra hivatott központokban felismernek és kezelnek.

 

Trombózis

Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, amikor a végtagok mélyebben futó vénáiban megalvad a vér. Ennek egyik oka a véralvadási hajlam fokozódása. A vérerekben véralvadékot trombusnak nevezzük. Veszélyes, ha a trombus leszakad a vérárammal tovább sodródik, és elzárja a tüdő, vagy a szív hajszálereit.

Trombusok általában az alsó végtagban keletkeznek. A mélyvénás trombózis tünete ezért a láb duzzadása, a megdagadt lábikra fájdalmas, tapintásra érzékeny és forró. A sarok, a lábszár vagy a comb területén is jelentkezhetnek a tünetek, attól függően, hogy hol alakult ki a véralvadék. Az esetek felében enyhék a tünetek, vagy nincs is tünet, ezért kiemelkedően fontos a megellőzés. Speciális ultrahangos vizsgálat segít felállítani a diagnózist, illetve embólia gyanúja esetén CT vizsgálatra lesz szükség.

A kezelés során véralvadásgátló, vagy vérrög-oldó gyógyszert kell szedni, és speciális gumírozott harisnyát hordani. Korszerű alvadásgátlás esetén műtétre csak kivételes esetekben van szükség.

 

Thrombophilia

A fokozott trombózishajlam az úgynevezett thrombophilia felismerése az alkati tényezők családi anamnézis vizsgálata mellett gondos genetikai laboratóriumi vizsgálatokon alapul, melyek segítségével ezen állapotok többsége jól meghatározható. A thrombophilia, ha nem jelentkezik trombózis, általában önmagában nem igényel megelőző gyógyszeres kezelést. 

A várandósok thrombophiliája azonban gyakran spontán abortusszal jár, bizonyos típusok esetén a terhesség első harmadában, más típusok esetén az utolsó harmadban. Az ok, hogy a méhlepény kis ereiben trombusok keletkeznek, így elzárják a magzatot az éltető vértől. Azoknak a nőknek a körében, akik több spontán vetélést éltek át, magasabb a trombofília előfordulási aránya.

Ha igazolódik a trombophilia, a terhesség felismerésének pillanatától vérhigító készítményt kell kapnia az anyának, általában naponta egyszer egy injekció, formájában melyet saját magának be tud adni. A kezelés a megfelelő szabályok betartása, rendszeres ellenőrzés mellett esetén az anyára nézve veszélytelen, és nem okoz magzati fejlődési zavart sem. A dózist a harmadik harmadban általában kissé meg kell emelni. A tablettás alvadásgátló készítmények magzati fejlődési zavart okozhatnak, vagy még nem elég régóta használatosak és ezért nincs velük kellő tapasztalat e tekintetben. Az aszpirin egymagában nem alkalmas a thrombophiliás terhesség esetén a magzat védelmére. A tüneteket is okozó lupus antikoaguláns esetében vérhigító készítmény és aszpirin együttes alkalmazása is indokolt lehet a magzat eredményes kihordása érdekében.

Tehát a trombózisos anamnézisű, thrombophiliás illetve spontán abortuszon átesett nőknek javasolt hematológiai szakrendelést felkeresni.