A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD)

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD): Áttekintés, diagnózis és kezelés

Bevezetés

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) az egyik leggyakoribb neurokognitív fejlődési zavar gyermek- és serdülőkorban, mely gyermekkorban számos kognitív, viselkedési és érzelmi kihívást eredményez. Neurokognitív fejlődési zavarról beszélünk, mert elsősorban a homloklebeny és egyéb idegrendszeri struktúrák (fronto-striatális rendszer) éretlensége, vagy eltérő működése okozza, de nem zárható ki a genetikai komponens sem, mert az ADHD-val élő gyermekek családja körében gyakran találunk ADHD -s tüneteket mutató felmenőket, családtagokat.
Az ADHD jellemző tünete a figyelemhiány, a hiperaktivitás és az impulzivitás, amelyek jelentős hatással lehetnek az egyén iskolai teljesítményére, társas kapcsolataira és mindennapi életére. Az ADHD tünetei már gyermekkorban megmutatkoznak és felnőtt korban is fennmaradnak, igaz, hogy a hiperaktivitás jelentősen csökken, de a figyelmi problémák és az impulzivitás megmaradhat.

Az ADHD előfordulása és epidemiológiája

A globális kutatások szerint az ADHD prevalenciája gyermekkorban 5-7% között mozog, míg felnőttkorban ez az arány 2-5%. Magyarországon a becslések alapján körülbelül 70 000 gyermek érintett a rendellenességben. Az ADHD gyakoribb a fiúknál, a fiú-lány arány általában 3:1. Az érintettek számának növekedésében szerepet játszhat a diagnosztikai eszközök fejlődése és a társadalmi tudatosság növekedése is.

Az ADHD tünetei és diagnosztikai kritériumai

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar diagnózisát a DSM-5 (Diagnosztikai klasszifikációs rendszer, 5. kiadás), és a BNO -11 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. kiadás) alapján állítják fel.
A tünetek 2 nagy kategóriába sorolhatók:
Figyelmi tünetek:

Nem figyel a részletekre, hibázik gondatlanságból.
Nehezen tudja fenntartani a figyelmét.
Úgy tűnik, nem hallja, amit mondanak neki.
Nem fejezi be a feladatait, nem követi az utasításokat.
Nehézségei vannak a szervezéssel.
Kerüli azokat a feladatokat, amelyek szellemi erőfeszítést igényelnek.
Gyakran elveszíti a tárgyait.
Könnyen elterelhető.
Feledékeny a mindennapi dolgokban.

Hiperaktivitás és Impulzivitás tünetei:

Fészkelődik, mozgolódik, amikor ülni kellene.
Feláll, amikor nem illik.
Futkos vagy mászik olyan helyzetekben, ahol ez nem megfelelő.
Nem tud csendesen játszani.
Nyugtalannak érzi magát, mintha „motor hajtaná”.
Túl sokat beszél.
Impulzívan válaszol, mielőtt a kérdést befejeznék.
Nehezen várja ki a sorát.
Megszakítja mások beszélgetését vagy tevékenységét.

A DSM-5 szerint ADHD-t akkor diagnosztizálhatunk, ha legalább 6 (vagy idősebb serdülőknél és felnőtteknél legalább 5) tünet fennáll a fenti kategóriák valamelyikében, legalább 6 hónapon keresztül, és ezek a tünetek több területen (pl. iskola és otthon) is megjelennek. Fontos kritérium még, hogy a tünetek már 12 éves kor előtt jelentkezzenek, és jelentős funkció károsodást okozzanak (pl. tanulási problémák, magatartási problémák, stb.)

Az ADHD kezelési lehetőségei

Az ADHD kezelése összetett és többféle módszert kombinálhat a hatékonyság érdekében:
1. Gyógyszeres kezelés (6 éven felül!):

A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak a pszichostimulánsok (pl. metilfenidát, amfetamin-származékok), amelyek fokozzák a dopamin és a noradrenalin szintjét az agyban.
Nem stimuláns gyógyszerek (pl. atomoxetin, guanfacin) is alkalmazhatók, különösen azok számára, akik nem reagálnak jól a stimulánsokra.

2. Viselkedésterápia és pszichoterápia:

Kognitív viselkedésterápia (CBT) segíthet az önszabályozás és a szervezési készségek fejlesztésében.
Szülői tréningek és tanácsadás elősegítheti a megfelelő nevelési stratégiák kialakítását.

3. Alternatív és kiegészítő terápiák:

(Ezekre nincs tudományos bizonyíték, de egyes esetekben segíthetnek.)
Diétás változtatások, például cukor- és adalékanyagmentes étrend kipróbálása.
Neurofeedback tréning, amely az agyhullámok szabályozását segítheti.
Rendszeres testmozgás, sport, mely javíthatja az agyműködést és a figyelmet.

Az ADHD hatása az életminőségre

Kezelés nélkül az ADHD jelentős hatással lehet az egyén életére. Gyermekkorban az iskolai teljesítmény csökkenéséhez, kortárs konfliktusokhoz és alacsony önértékeléshez vezethet. Serdülőkorban fokozott kockázatot jelenthet a szerhasználatra, szorongásra és depresszióra. Felnőttkorban pedig munkahelyi és párkapcsolati nehézségek, valamint impulzív döntések (pl. pénzügyi problémák) kísérhetik. A megfelelő kezelés és támogatás azonban jelentősen javíthatja az érintettek életminőségét.

Összegzés

Az ADHD egy összetett idegrendszeri fejlődési zavar, amely az egyén életének számos területére hatással van. Korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú a sikeres beilleszkedés és az életminőség javítása érdekében. Bár az ADHD jelenleg teljesen nem gyógyítható, megfelelő terápiával és támogatással az érintettek képesek lehetnek teljes értékű életet élni.