Autizmus és beszédfejlődés

Az autizmus spektrum zavart az idegrendszer fejlődési zavaraként szokták meghatározni. Az érintettek kommunikációja merőben más a tipikusan fejlődő gyermekekénél, felnőttekénél. A kommunikatív viselkedések mássága mind a nyelvi, mind a nem nyelvi kommunikációban jelentkezik.


 

Korábbi felfogások szerint az autizmus, mint jelenség, legtöbbször három viselkedés eltérésében nyilvánul meg:

  • kölcsönösséget igénylő szociális interakciók
  • kölcsönösséget igénylő kommunikáció
  • rugalmatlan viselkedésszervezés és gondolkodás

E három terület eltérő működését nevezi a szakirodalom összefoglalóan autisztikus triásznak. Ma már azonban gyakori kifejezés az autisztikus diád is, mely két területre szűkíti a megfogalmazást:

  • tartós deficit a szociális kommunikációban és szociális interakciókban
  • szűk körű ismétlődő mintázatok a viselkedésben, érdeklődésben, aktivitásban

Az autizmus alapvetően egy külön kategória, ha a rendellenességeket tekintjük, azonban ennek a jelenségnek is van nyelvi érintettsége. Fontos, hogy autizmus esetében nem lehet csak a nyelvi eltérést "gyógyítani", az egész személy komplexen kezelendő és a beszédfejlesztés mellett egyéb más területek fejlesztése is indokolt. Általában nem a beszédet, hanem a kommunikáció működését tanítjuk.

Az autizmussal élő személy jellemzői:

  • közömbösség
  • nyelvi fejlődés elmaradása
  • szemkontaktus kerülése
  • nonverbális eszközöket nehezen értik
  • kortárs kapcsolatok sérültek/hiányoznak
  • beszélgetésben a kölcsönösség hiánya
  • társas szabályokat rosszul vagy egyáltalán nem értik
  • szavak, mondatok ismételgetése, miután elhangzottak (echolália)
  • probléma az elvont fogalmak megértésében
  • gyakran kiemelkedő tehetség egy-egy területen