Beszédproblémák személyiségre gyakorolt hatása

Mi történik, ha a beszéd kialakulása és fejlődése nem a tipikus módon történik? Legyen szó akár mennyiségi, minőségi vagy időbeli eltérésről. Mivel a beszéd a legemberibb, legdifferenciáltabb tevékenységek egyike, a beszéd területén mutatkozó károsodások is rendkívül bonyolultak, sokoldalúak, és a személyiségükre gyakorolt hatásuk is igen sokrétű lehet.

A különféle fajtájú és eredetű beszédhibának a személyiség alakulásával való kapcsolatát a beszédhibák súlyossági fokától eltekintve sem kezelhetjük egységesen. Más problémát jelentenek ugyanis a fonációs vagy artikulációs zavarok és mást a beszéd dinamikájának, ritmusának zavarai. Ezen belül mást jelent a funkcionális eredetű és mást az organikus eredetű probléma. És így tovább.

A beszédszervek periférikus károsodásából származó beszédzavar a beszédhibán kívül sokszor testi megjelöltséggel is visszahat a személyiség alakulására (pl. ajakhasadék). Az így sújtott egyén gyermekkorban gúnynak, felnőttkorban pedig gyakran kíváncsiskodásnak van kitéve. A specifikus károsító tényezők a hatásukat mindkét esetben az egyén életfeltételei, életkori, környezeti és nevelési adottságai, valamint személyiségének belső dinamizmusa szerint fejtik ki.

A központi idegrendszer károsodása következtében létrejött beszédzavarnál a beszédhiba az egész állapot járulékos tüneteként fogható fel, s a személyiség formálódása a centrális sérülés jellege szerint alakul. Az esetek nagy részében (még ha csak átmenetileg is) a beszéd nem áll a kommunikáció rendelkezésére.

A beszédhibások általános jellemzésével kapcsolatban több szerző megemlíti a gyermekkori funkciók (mozgásfejlődés, beszédfejlődés stb.) kialakulásának késését. A pszichés tulajdonságokat jellemezve Hvatcev (1954) megállapította, hogy a súlyosabb beszédhibák hatásaként - különösen gyermekeknél - hallgatagság, határozatlanság, bátortalanság, bizalmatlanság, zárkózottság, negativizmus, ingerlékenység és csökkentértékűség érzése fejlődhet ki. A beszédhibások közül a szakirodalom leginkább a dadogók személyiségével foglalkozik.

Sok szerző próbálta megfogalmazni mi is az a dadogás. Bakwin szerint bármi is a dadogás alapja, az emocionális tényezők szerepe egyre növekszik, míg végre is az lesz úrrá. Nagy jelentőséget tulajdonít a környezetnek is, különösen az anya viselkedésének.