Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat: kötelező rossz helyett egy praktikusan jó lehetőség

Ahol munka van, ott kockázati tényezők is vannak, így bármelyik hivatást is gyakoroljuk, fontos, hogy ne csak egy kötelező, letudni való körként tekintsünk a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra! Jóval inkább egy kiváló lehetőségként, amikor az egészségünk, testi és pszichés jóllétünk prioritást élvezhet. Mit foglal magában a vizsgálat, és miért fontos akár munkavállalói, akár munkáltatói szempontból? Erről kérdeztük dr. Szele Esztert, foglalkozás-egészségügyi szakorvost.

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat anamnézisfelvétellel indul, amely, ha először érkezünk, hosszabb időt is felölelhet. A szakorvossal átbeszéljük ismert betegségeinket, allergiáinkat, érzékenységeinket, korábbi műtéteket, illetve a családban előforduló megbetegedések is nagy hangsúlyt kapnak. Mindemellett az előző munkahelyeken lévő kockázati tényezőkre is rákérdeznek (beleértve a  pszichoszociális tényezőket, a vegyi anyagokkal végzett munkát, vagy akár a nehéz fizikai munkát).

Alapos beszélgetéssel a megfelelő segítségnyújtásért

– Előfordulhat, hogy azok, akik nem szívesen járnak orvoshoz, úgy érezhetik, hogy túl mélyrehatóak ezek a kérdések. Fontos tudni, hogy egyrészt jogszabály határozza meg, hogy meddig kell kiterjednie a vizsgálatnak, másrészt pedig ezeknek az információknak az ismeretében tudjuk felmérni azt, hogy milyen egyéni és családi kockázati tényezői vannak a páciensnek, előző munkahelyein milyen ártalomnak volt kitéve – mondja dr. Szele Eszter, aki megelőző orvostannal, népegészségtannal is foglalkozott, majd erre építette rá foglalkozás-egészségügyi hivatását.

Az orvos hozzáteszi: szakmája szoros kapcsolatban áll a munkavédelemmel, hiszen vannak olyan munkakörök (például a vegyiparban), ahol a különböző veszélyességi fokozatú anyagok miatt esszenciális, hogy a védelmi intézkedések helyénvalók legyenek. De ugyanígy említhetjük az irodai munkát is, amely az állandó ülés miatt gerincpanaszokhoz, visszérbetegséghez vezethet, itt is fontos a megfelelő munkakörülmények (például megvilágítás, ergonómiai székek) biztosítása.

Alapos beszélgetés és belgyógyászati vizsgálat 

– A részletes kikérdezés miatt sokszor akár hosszabbnak is tűnhet a beszélgetés, mint maga a vizsgálat. Természetesen, ha már másodszor vagy többedjére találkozunk a pácienssel, akkor azt ismételjük át, hogy volt-e változás a korábban dokumentált tényezőkben, és ez már gyorsabb folyamat. Általában évente ismételjük a vizsgálatot, de vannak olyan szakmaterületek, ahol akár gyakoribb (például félévenkénti) vizsgálatot is előírnak a jogszabályok – osztja meg velünk a szakorvos, aki az anamnézis-felvétel után teljes körű fizikális vizsgálatot végez.

Hiszen ahhoz, hogy véleményt tudjon mondani az alkalmasságról, „tetőtől talpig” terjedő vizsgálatra van szükség, ebbe a teljesség igénye nélkül beletartozik a bőr megtekintése, a szájüreg vizsgálata, a szív és a tüdő meghallgatása, has betapintása, az erek tapintása, a visszerek megtekintése, a mozgásszervek és az érzékszervek (látás, hallás) vizsgálata, és kiegészítő műszeres vizsgálatok, például vérnyomásmérés. Összesen körülbelül 15 percet ölel fel a konzultáció és a vizsgálat, ami egy viszonylag panaszmentes páciens esetében is gyorsan el tud repülni.

„Kötelező rossz” helyett inkább egy jó kézenfekvő lehetőség

– Az alapos foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok azt szolgálják, hogy kiszűrjük a figyelmeztető jeleket, és megelőzzük a bajt. Vannak, akik csak a kötelező jelleg miatt jönnek el, esetleg kevésbé egészségtudatosak, nem igazán tudják, hogy miért van szükség minderre. Szerencsére sokszor tapasztalom, hogy a vizsgálat hatására mégis elgondolkodnak azon, hogy foglalkozni kell az egészségmegőrzéssel, illetve a prevencióval, akár egy életmódváltással. Úgy gondolom, hogy ha jól közelítünk a munkavállalóhoz, mindenki belátja, hogy inkább élni kell ezzel a szűrési lehetőséggel, nem pedig „kötelező rosszként” megélni. Természetesen olyanok is jönnek, akik eleve kérdésekkel érkeznek, és örülnek, hogy munkaidőben az egészségükkel foglalkozhatnak, nem kell szabadságot kivenni, és végre van lehetőségük arra, hogy végigbeszéljük a kapcsolódó témákat.

Tanácsadás és továbbirányítás

A fizikális vizsgálat után tanácsadás, javaslattétel, illetve szükség esetén továbbirányítás történik. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során bár kezelést nem indikálhatnak az orvosok, sokat segítenek a pácienseknek abban, hogy az adott probléma igényel-e további vizsgálatot, vagy egyszerűbb életmódváltással lehet-e rajta javítani, illetve hogy az adott panaszokkal milyen szakorvoshoz érdemes fordulni, merre induljunk tovább.

Ezért érdeke a munkáltatónak is

És vajon miért fontos, hogy a munkáltatók is kellő figyelmet fordítsanak kollégáik foglalkozás-egészségügyi vizsgálatára, és általában véve egészségük megőrzésére? A szűrések a betegségek megelőzésében, gondozásában betöltött szerepükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy minél hosszabb legyen az egészségben eltöltött, munkaképes évek száma, megelőzik, hogy a munkavállalók kiessenek a munkából, akár táppénz, akár a korai nyugdíj vagy a rokkantsági nyugállományba helyezés miatt. A fluktuációt nagyban lehet csökkenteni azzal, ha egy munkavállalói életpályát kínál a munkáltató a munkavállalónak, bizonyítva, hogy hosszú távon számít a jó munkaerőre és a testi-pszichés jóllétet is támogatja alapos foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretében, hiszen így tartható fenn az „egészséges” közös munka.

Maradjon továbbra is prioritás a dolgozók jólléte

– Talán a kollégáim nevében is mondhatom, hogy  kíváncsian várjuk, milyen szabályozások lépnek érvénybe a jövőben abban a tekintetben, hogy a döntéshozók milyen szakmákban tartanák fenn a kötelező vizsgálatokat, az új szabályozás támogatja-e majd a munkavállalók egészséghez való jogát. Jelen szabályozás szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat, a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

– Bízunk abban, hogy ha lesznek is olyan szakterületek, ahol munkáltatói döntésre bízzák a vizsgálat kötelező jellegét, ott is prioritás marad a munkavállalók egészségének védelme, betegségeik megelőzése, akár egyénileg összeállított szűrőcsomagokkal – emeli ki a szakorvos, aki természetesen azokat a pácienseket is nyitott karokkal várja, akik egyénileg úgy döntenek, hogy szeretnének részt venni ezen a szűrésen.

Végül, de nem utolsósorban azt is fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltatók csak arról kapnak információt, hogy alkalmas-e a munkára a munkavállaló vagy sem, illetve van-e valamilyen korlátozás, amivel dolgozhat. A vizsgálat részleteiről azonban nem kapnak semmilyen egyéni adatot, hiszen ezek különösen érzékeny egészségügyi adatok, amelyek titoktartást élveznek.