Gyermekpszichológus: bátran érkezzünk „kicsi” témákkal is

A gyerekek gyorsan kibomló pszichológiai fejlődését ahhoz tudnám a legjobban hasonlítani, amikor tavasszal egy szempillantás alatt minden ág rügybe, majd virágba borul. Rácsodálkozunk, hogy mennyi mindenre képesek a gyerekek, élvezzük, amikor beindul a fejlődésük, ám ugyanilyen feltűnő, ha valaki halmozza a lemaradásokat, nem ügyesedik, vagy van egy visszatérő problémás viselkedés – mondja Csorba Emőke gyermek klinikai szakpszichológus, aki arra biztatja a szülőket, hogy „kicsi” témákkal kapcsolatban is bátran kérjenek tanácsot, segítséget.

– A gyerekeknél gyakran láthatunk olyan helyzeteket, tüneteket, amelyek mögött nemcsak lelki, érzelmi terhelés vagy fejlődésbeli megtorpanás áll, hanem szervi állapot, és fordítva. Mindig fel kell tenni a kérdést, hogy a test alkalmas-e arra, amit kérünk tőle. Engem pontosan ez hozott a TritonLife csapatába: szükség esetén más szakmák képviselőit is be tudjuk kapcsolni - mondja Csorba Emőke. Szerinte ilyen élethelyzet lehet például a gyermek szobatisztaságra szoktatásának nehézkessége, amikor lehet, hogy azt is ki kell deríteni, hogy felfázásról vagy épp lassabb hólyagérési ciklusról van-e szó. Egészen más, amikor egy testi feladatról beszélünk (amit gyógyszeresen vagy egy diéta segítségével megoldunk), és amikor lelki történés van terítéken – hangsúlyozza Csorba Emőke, majd hozzáteszi: fontos, hogy minél hamarabb kiderüljön, hol kell a fejlődést beindítani, hiszen a gyerekeknél ennek üteme a tét.

Ha feloldódik az elakadás, beindul a növekedés

A szakember 3–5 év és 5–12 év közötti gyerekekkel, illetve az ő szüleiknek szóló tanácsadással foglalkozik. Az előbbi korcsoport esetében a szülőknek nyújt nevelési tanácsadási segítséget, így elsősorban a szülőkkel való közös munka által segít a gyerekek érzelmi és fejlődési problémái körül. Emellett a gyerekek fejlettségével kapcsolatos szűrővizsgálatokat is végez.

Az 5–12 éves korosztály esetében párhuzamosan zajlik a gyerekekkel és a szülőkkel való együttdolgozás. Mint mondja, úgy alakítanak csapatot, hogy abban a gyereknek is szerepe legyen, természetesen saját életkorának megfelelően.

– Fontos megismerni, hogy a szülők hogyan érkeznek meg abba, hogy mi történik a gyerekükkel, és feltérképezni, hogy hogyan segíthetik meg gyermeküket, hogy az adott elakadás feloldódjon, és beinduljon a növekedés. Ami sikerül, ha az elakadást leküzdöttük, hiszen a gyerekek spontán a fejlődés irányába pörgetik az életüket, benne vannak egy folyamatos, önmagából fakadó fejlődésben.

Mikor kérjünk segítséget?

Csorba Emőke szívügye, hogy arra biztasson minden szülőt, hogy „kicsi” témákkal is bátran kérjenek tanácsot, segítséget. Számos témával foglalkozik preventív irányban.

– A fejlődéssel együtt járó kihívások kicsinek tűnhetnek, hiszen ezek természetes helyzetek, és az élet sorra adja, egymásra építve ezeket a feladatokat. Amint egy családban gondot okoz valami, a kicsiből máris nagy dolog lesz, és foglalkozunk a témával. Ilyen lehet a már említett szobatisztaság, az önálló ürítés és a tisztálkodási rítusok megtanulása, de példaként hozhatjuk még az önálló alvás kialakítását, a bölcsődébe, óvodába lépés időszakát, vagy ugyanúgy az iskola megkezdését is, ami a gyermeki fantázia világból a teljesítmény világába való átlépést is magával hozza.

A 3–12 év közötti gyermekek fejlődésében tehát számos olyan életszerűen, természetszerűen megjelenő krízis (normatív krízis) van, amihez változni, nőni, alkalmazkodni kell, hogy tovább tudjon haladni, meg tudjon erősödni egy új, pszichés funkció.

– A  másik csokor a szülők nevelési kérdései, minden, ami számukra elakadás. Lehet, hogy találkozunk egy anyukával a játszótéren, aki az adott helyzeten, problémán el sem gondolkodik, de nekünk nagyon fontos a szülőségünkben. Bárkinél adódhatnak tehát egyéni nevelési krízisek, amelyek kapcsán szintén lehet segítséget kérni. Egyénileg, személyre szabottan is ki lehet dolgozni azt, ami a szülőnek a saját értékrendjéhez passzoló, és máris nem kell egyedül gondolkodnia minderről.

„Várjuk, hogy jöjjön a fordulat. Valami hiányzik? Valamin nem lendül át?” Ahogy a gyermek klinikai szakpszichológus mondja, olyan ez, mint a tavaszi virágok elmaradása. Az időbeli segítségkérés által azonban tudatosabban jelen lehetünk a gyerekek életében.

Több szem többet lát

A pszichológusi munka során a szülő partneri segítséget kap ahhoz, amit észrevett, onnantól már nem egyedül gondolkodik a gyermek helyzetén, viselkedésén, hanem közösen tekintik át, hogy milyen hatások érik, milyen élethelyzetben van, mi az, amit a temperamentuma hoz be, és mik azok az életkori szükségletek, amik éppen fennállnak.

Ebből közösen kigondolják azt, hogy hogyan értsék meg jobban az elakadást vagy a problémás viselkedést. Több szem többet lát – itt is érvényes a híres mondás.

– Az első interjú minden esetben a szülőkkel zajlik. Hasznos, ha mindkét szülő el tud jönni, össze tud dolgozni. Ha szükséges – például, ha nem fér bele a kapcsolatukba –, hogy közösen érkezzenek, természetesen kétfelé lehet bontani ezt az alkalmat. Háttérinformációkkal a gyermek gondját viselő szülő tud szolgálni, ez szükséges alapja a pszichológiai munkának.

– Szintén az első alkalommal történik egy szóbeli megállapodás arról, hogy mivel fogunk dolgozni, mire szánjuk az időt, mire keressük a válaszokat, és tisztázzuk, hogy ez a téma a pszichológia terébe tartozik-e csupán, vagy inkább neurológus, logopédus, fejlesztőpedagógus vagy más szakember tudja ezeket a kérdéseket megválaszolni – fejti ki a kompetenciahatárok tiszteletben tartásáról és a fókusz megfelelő beállításáról Csorba Emőke.

Mint mondja, olyan ez, mint egy projektmunka: a szülőknek és a szakembereknek is van feladatuk abban, hogy ezt a problémát körbevegyék, időt, teret szánjanak rá.

Amikor a gyermeket is bevonjuk

– Ha a gyermeket is bevonjuk a folyamatba, akkor annak első szakasza mindig a megismerésről, a diagnózis-alkotásról szól. Leltárt készítünk arról, hogy mi az, ami az életkorának megfelelően működik, milyen elérhető képességei, készségei vannak, hol vannak személyiségének erőforrásai, és feltérképezzük azt is, hogy hol van gond. 

Megállt vagy lemaradt a fejlődésben? Mi az, ami problémaként, frusztrációként mutatkozik meg? A nehézségek körvonalazódása a munka terepe, ehhez erőforrásokat kell felszabadítani, ami segít elvégezni a munkát, segít elhordozni a hátán a növekedési folyamatot – zárja gondolatmenetét a szakember.