Mesefilmek helyett meséljünk - tanácsolja a gyermekpszichológus

A technológia fejlődésével, a telefonok és tabletek megjelenésével párhuzamosan kissé háttérbe szorultak a mesék, hiszen a gyerekek figyelmét is jobban lekötik az audiovizuális tartalmak. De milyen hatással van ez a gyerekekre? Nétling Ibolya, a TritonLife Kapos Medical klinikai szakpszichológusa segít a kérdés megválaszolásában. 

A modern technikának köszönhetően rengeteg jópofa és fejlesztő játék is rendelkezésünkre áll, amivel a gyerek fejlődését is tudjuk elősegíteni, és alapvetően nem is az eszközök használatával, hanem sokkal inkább az időtartammal van gond – vallja Nétling Ibolya klinikai szakpszichológus.

Alapvetően az a fontos, hogy azt megszabjuk, hogy mennyi időt tölt a gyerek egy készülék előtt és azt milyen napszakban teszik, ugyanis a legújabb tanulmányok szerint lefekvés előtt 6-8 órával már nem ajánlott telefont, vagy tabletet adni a gyerek kezébe, de ezt az élet felülírja, hiszen eszerint nagyjából 14 órától már nem szabadna telekommunikációs eszközön mesét nézni, de ez majdhogynem kivitelezhetetlen.

Mesefilmek helyett mesélés

A szakember szerint az lenne fontos, hogy az esti órákban ne mesefilmeket, altatókat nézzen a gyerek, hanem inkább a szülő meséljen neki korosztályának megfelelően. Az olvasott mese sokkal értékesebb, mert fejlődik általa a gyerek fantáziája, beszédkészsége, szövegértése, ugyanis, amit ilyenkor hall, át kell fogalmaznia, meg kell értenie és képi síkon leképezni saját maga számára, ezáltal pedig több agyi struktúra, összeköttetés jobban tud fejlődni.

„Gondoljunk csak bele, ha elolvasunk egy könyvet, majd megnézzük annak a megfilmesített változatát, a legtöbb esetben csalódás, mert jobbnak érezzük a könyv adta élményt. Ha pedig nem olvasunk meséket a gyereknek, ezt az élményt vesszük el tőle, és nem tudja elképzelni a saját mesevilágát.” – mondja Nétling Ibolya.

Alapvetően nem arról van szó, hogy egyáltalán nem szabad audiovizuális tartalommal találkoznia egy kisgyereknek, mert vannak tanulságos, barátságos mesék, ahol problémamegoldássál, helyzetkezeléssel találkoznak, és az bizony jó hatással lehet a saját életére is.

Az utóbbi időben egyre többen képviselik azt az elvet, miszerint a pár napos gyereknek is kell mesét olvasni, ezzel szemben a  klinikai szakpszichológus azt javasolja, hogy szoptatás közben, elalvásnál elsősorban inkább ritmusos mondókákat, kis énekeket érdemes a babának mondani, mert azoknak dallama és ritmusa van, ez jobban megragadja, és fejleszti a szövegértést, és valamelyest előkészíti a gyereket a mesék befogadására. Kisgyerekeknek nem érdemes hosszú meséket olvasni, inkább rövid, csattanós kis történetek mondjunk neki. 

Milyen következménnyel lehetnek a gyerek életére az audiovizuális tartalmak? 

Nagyon sok szülő bele sem gondol, hogy milyen következményekkel járhat, ha a gyerek sok időt tölt telefonnal, vagy tablettel a kezében, esetleg a tv előtt. Alapvetően sokkal könnyebb a háztartás rendben tartása, a munkánk végzése, amíg a gyerek lefoglalja magát, de ezeknek később lesznek visszafordíthatatlan következményei.

Az audiovizuális tartalmak már kisgyerekkorban is függőséget okoznak, és ilyenkor tapasztalhatunk például agressziót, mert amikor megfosztják őket tőle indulatossá vállnak és sokszor a szülőnek nincs eszköze, ideje, türelme, hogy hogyan nyugtassa meg gyerekét és visszaadja neki, így megerősíti, hogy a hisztivel mindig elérheti a célját.

Ez egy úgynevezett személyiségforduláshoz vezetheti, mert nem kiérdemelni, hanem kizsarolni, kierőszakolni akarja a rajfilmeket, digitális eszközöket, ez pedig erőteljesen befolyásolja a későbbi személyiségfejlődést, a közösségi létformát, az emberi kapcsolatokat és a párkapcsolatot is. Ugyanakkor az interneten, televízióban elérhető tartalmak túlterhelik a gyerek agyát és idegrendszerét, pedig ennek még fejlődnie kéne.