Vakbélgyulladás: mi jelzi és mit tegyünk?

A vakbél egy részének, az úgynevezett féregnyúlványnak a fájdalmas gyulladása (appendicitis) bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban 10 és 30 éves kor között fordul elő. Kezelése általában antibiotikumokkal és a féregnyúlvány műtéti eltávolításával történik.

Mi okozhatja a vakbélgyulladást?

A vakbélgyulladás oka nem teljesen ismert. Leggyakrabban a féregnyúlvány elzáródása váltja ki, jellemzően bélsárkő, daganat vagy idegentest miatt. Az elzáródás következtében pangás, fertőzés, majd gennyes gyulladás alakul ki. Gyermekkorban általában a felső légúti vagy emésztőszervi fertőzés kórokozói a vér vagy a nyirokkeringés útján kerülhetnek a féregnyúlványba.

A vakbélgyulladás körülbelül az esetek felében a has közepén hirtelen jelentkező, visszatérő fájdalommal kezdődik, amely órákon belül átterjed a has jobb alsó részébe, ahol állandóvá és egyre súlyosabbá válik. Ezen terület megnyomása, valamint a köhögés vagy a járás fokozhatja a fájdalmat. Egyéb tünetei is lehetnek, beleértve az alábbiakat:

• étvágytalanság
• hányinger és hányás
• haspuffadás
• fokozott gázképződés
• székrekedés vagy hasmenés
• hőemelkedés, láz.

A fenti tünetek észlelése esetén mielőbbi szakorvosi kivizsgálásra és kezelésre van szükség a súlyos és életveszélyes szövődmények (például tályog, perforáció) megelőzése érdekében.

Hogyan zajlik a vakbélgyulladás diagnosztizálása

A szakorvosi anamnézis felvétele (tapasztalt tünetek, azok mértéke, jellege és pontos helye, stb.) és a hasi terület fizikális betapintása mellett további vizsgálatokra lehet szükség a diagnózis megerősítéséhez és az egyéb betegségek (például gyomorfekély, irritábilis bél szindróma, Crohn-betegség, hasnyálmirigy-gyulladás, kismedencei fertőzés, hólyag- vagy húgyúti fertőzés, nőknél méhen kívüli terhesség, menstruációs fájdalom vagy kismedencei gyulladásos betegség) kizárásához. A vakbélgyulladás pontos diagnosztizálására alkalmazható vizsgálatok a következők:

• laboratóriumi vérvizsgálat (a magas fehérvérsejtszám fertőzést jelezhet)
• laboratóriumi vizeletvizsgálat a húgyúti fertőzés vagy a vesekő kizárására
• nők esetében terhességi teszt és nőgyógyászati vizsgálat
• képalkotó vizsgálatok (hasi röntgen, hasi ultrahang, CT-vizsgálat, MRI) a vakbélgyulladás diagnózisának megerősítésére vagy kizárására.

A vakbélgyulladás sebészeti kezelése

Vakbélgyulladás esetén a féregnyúlványt a lehető leghamarabb el kell távolítani. Az általános érzéstelenítésben végzett műtétet gyakran abban az esetben is javasolják, ha fennáll a vakbélgyulladás lehetősége, de nem lehetett egyértelmű diagnózist felállítani. A műtétre való felkészülés során előzetes antibiotikum kezelésre van szükség, amellyel kezelhető a fertőzés. Az alkalmazható sebészi módszerek az alábbiak lehetnek:

• laparoszkópos műtét - gyorsabb, kevesebb fájdalommal és kisebb mértékű hegesedéssel járó gyógyulás
• nyílt műtét - tályog és perforált féregnyúlvány esetén lehetővé teszi a sebész számára a hasüreg teljes kitisztítását
• vakbéltályog műtét - tályog kialakulásakor szükség lehet az abban található váladék eltávolítására egy apró bőrmetszésen át bevezetett katéter segítségével a nyílt műtétet megelőzően.

Mint minden műtétnek, ezeknek is vannak kockázatai (például bőr alatti bevérzés, sebfertőzés, tályog, hasfali sérv), bár nagyon ritkák.

Műtét utáni otthoni kezelés, rehebilitáció

A gyógyszerekkel együtt alkalmazva az otthoni kezelési módszerek célja a fájdalom csökkentése és a műtét utáni regeneráció segítése. Ezek az alábbiak lehetnek:

• ágynyugalom a műtét utáni néhány napban (laparoszkópos műtét után 3-5 napig, nyílt műtét esetén 10-14 napig)
• elegendő mennyiségű és minőségű alvás a gyógyulási folyamat segítése érdekében

• a köhögéskor, nevetéskor vagy mozgás közben jelentkező fájdalom csökkentése a has megtámasztásával (a hasra egy párnát téve a köhögés/nevetés/mozgás előtt nyomás helyezése a hasüregre)
• szükség esetén fájdalomcsillapító gyógyszerek (emellett a vezetett relaxáció, meditáció, gyermekeknél pedig a figyelemelterelés különösen hatékony lehet)
• fájdalommentes mozgás esetén fokozatos aktivitás, megerőltetőbb sporttal, nehezebb fizikai munkával 2-4 hetet várni kell.

Megelőzhető-e a vakbélgyulladás?

A vakbélgyulladást nem lehet megelőzni, de a kutatási eredmények szerint kevésbé gyakori azoknál, akik rendszeresen fogyasztanak magas rosttartalmú élelmiszereket (például friss gyümölcsök és zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, zabkorpa).