Anyajegyszűrés, anyajegyvizsgálat

A bőr rosszindulatú elváltozásainak gyakorisága évek óta folyamatosan növekszik. A melanóma nem pusztán a bőr, hanem a teljes szervezetben kialakuló összes daganatos betegség közül az egyik legrosszabb indulatú megbetegedés. Gyakorisága a fehér bőrű népesség körében drámaian növekszik, az összes emberi daganat típus közül a leggyorsabban. Gyorsan és gyakran ad áttétet, a tumoros folyamat későbbi szakaszában szinte bármely szervrendszert érinthet. A betegszám évtizedenként megduplázódik.

A melanóma gyakoriságának jelentős emelkedését elsősorban környezeti tényezők magyarázzák. Legfőbb oknak a megnövekedett ultraibolya sugárzást tekintik, de nem elhanyagolható tény a lakosság által széles körben igénybe vett, kontrollálatlan szolárium használat sem.

A melanóma kialakulhat régóta meglevő anyajegyből, de jelentős részben olyan bőrterületen keletkezik, ahol korábban nem volt anyajegy. A szokványos, illetve ártatlan anyajegyektől való elkülönítése gyakran nehéz, és mindenképpen szakorvost igénylő feladat. A világos bőr és hajszín mellett az egyik legfontosabb rizikófaktor a melanóma kialakulása szempontjából a bőrön található nagy számú anyajegy. Fontos kockázati tényezőnek tartják a gyermekkori, többszörös, súlyos, hólyagos leégéseket.

A melanóma az esetek 90%-ban festékes formában jelentkezik a bőrön, ritkán a nyálkahártyákon. A pigmentáció mértéke rendkívül eltérő, a halványbarnától a feketéig minden árnyalat előfordul.

A melanóma megelőzése

A melanóma megelőzésének egyik legfontosabb eleme a túlzott napozás kerülése, fényvédőkrémek használata, megfelelő védőruházat, fejfedő, UV-szűrős szemüveg viselése, illetve mindezek mellett az önvizsgálat, a szabálytalan vagy hirtelen megváltozott anyajegyek rendszeres bőrgyógyászati szűrése. A szűrővizsgálatnak, illetve az ennek köszönhető korai felismerésnek óriási szerepe van, ugyanis a melanóma gyakran képez áttétet.

Melanónára utalhat például az anyajegy színének és formájának változása, de a betegség kialakulhat már meglévő anyajegyből is, noha leggyakrabban az anyajegymentes felszínen jelenik meg. A melanóma hajlama öröklődhet is. Ha a családunkban előfordult már bőrrákos megbetegedés, különösen fontos, hogy eljárjunk szűrővizsgálatra. Ha változást tapasztalunk az anyajegyünkön, váladékozik, megnő, megváltozik az alakja, színe, azonnal érdemes felkezesnünk a bőrgyógyászt, a korai diagnózis ugyanis életmentő lehet.

A bőrünk nem felejt – hangsúlyozzák a szakemberek és a kutatások, a napozások eredményeként történő barnulások, leégések hatásukban összeadódnak, halmozódnak, így a napsugárzás által érintett területeken nagyobb eséllyel alakulhat ki elváltozás. Ráadásul nemcsak a napsugarak, de a szolárium is károsan hat a bőrünkre, ugyanis az általa kibocsájtott UV-A sugarak öregítik a bőrt, amely korábban ráncosodhat, megnövekedik a pigmentfoltok kialakulásának esélye, ráadásul fokozhatják a bőrrák kialakulásának kockázatát is. Éppen ezért kerüljük a szolárium használatát, napozáskor pedig tartsuk be a napfürdőzés szabályait, mely szerint 11-16 óra között lehetőség szerint tartózkodjunk az árnyékban és használjunk fokozott fényvédelmet, amely 50 faktoros fényvédőt jelent.

Anyajegyszűrés, önvizsgálat, orvosi vizsgálat évente

A rendszeres szűrővizsgálat mellett fontos az önvizsgálat is: figyeljük mi is az anyajegyeinket és valami rendelleneset észlelünk, akár új „folt” megjelenését, keressük fel a bőrgyógyászt! A vizsgálat alig néhány percet vesz igénybe és semmilyen kellemetlenséggel nem jár, teljesen fájdalommentes. A gyanús vagy veszélyesnek tűnő anyajegyek, ha az orvos is úgy ítéli meg, műtéti beavatkozással gyorsan eltávolíthatók, a szövettani vizsgálat pedig segít megállapítani, hogy melanómáról van-e szó. Az anyajegy eltávolítását vagy kimetszését sebész végzi, ám ezt megelőzően mindig bőrgyógyásznak kell megállapítani azt, hogy a beavatkozás ajánlott-e vagy lehetséges-e. Az út tehát mindig a bőrgyógyásszal kezdődik, utána jön – ha szükséges – a sebész.

A melanóma olyan rejtett helyeken is kialakulhat, mint a hajas fejbőr, talpak, ujjak közötti vagy a köröm alatti területek. Így sokáig észrevétlen is maradhat, ezért fontos a vizsgálat során minden területet áttekinteni.

Az anyajegyvizsgálat során a bőrgyógyász szakorvos teljes testünkön megvizsgálja az anyajegyeket, a vizsgálat olyan testtájakra is kiterjed (hát, hajlatok stb.), amelyek kevésbé láthatók magunk számára. A bőrgyógyász vizsgálatának célja, hogy a teljes testet feltérképezzük.

Több módszer segíti a bőrgyógyászt az anyajegyek vizsgálatakor a gyanús elváltozások felismerésben, ezek közül egyik, talán a legismertebb az ún. ABCDE szabály, melyet a mindennapokban gyakran alkalmazunk pácienseink dermatoszkópos vizsgálata során. Gyanús, ha az anyajegy határa elmosódó és nem éles, illetve ha megváltozott színe, ha mérete nagyobb mint 5-6 mm, ha nőtt.

A szakorvos az anyajegyek eltávolítását javasolja

• bőrrák gyanúja esetén,
• ún. atípusos anyajegyek esetén, amelyek felvetik a későbbi rosszindulatúvá válás lehetőségét,
• rendszeres irritációnak kitett anyajegyek (pl. bizonyos ruhadarab, melltartó, öv, nyaklánc dörzsöli, vagy a fejen a fésüléskor gyakran megsérül),
•  panaszt okozó elváltozások (ég, viszket, bepirosodik),
•  kozmetikailag zavaró elhelyezkedés esetén.