KARDIOLÓGIA

A kardiológia a cardiovascularis, azaz szív- és érrendszeri megbetegedésekkel foglalkozó szakma.

A kardiovaszkuláris rendszerünk központját a szív képzi. A szív jobb és bal félből áll - mindkét fél vékony falú, a vér fogadására alkalmas pitvarokból és erős, izmos falú, a vért pumpáló kamrákból épül fel. Szívünk normálisan nyugalomban percenként 50-90-szer húzódik össze. Bal kamránk minden összehúzódással vért pumpál a mellkasi fő ütőérbe (aorta), ami aztán nyaki, mellkasi, hasi, felső- és alsóvégtagi artériákra oszlik. Vérünk ezeken keresztül a testünk minden részéhez eljut, a szerveink és sejtjeink működéséhez nélkülözhetetlen oxigént és tápanyagokat szállít. Szerveinkben a vér oxigéntartalma széndioxidra cserélődik valamint összegyűlnek benne a feleslegessé vált bomlástermékek. Innen a vérünket vénáink gyűjtik össze és visszavezetik a szív jobb pitvarába. A jobb pitvarból vérünk a jobb kamrába, majd innen a tüdő érrendszerén át a tüdőnkbe jut. Itt leadja széndioxid tartalmát és felfrissül oxigénnel. Az oxigéndús vér a tüdővénákon át a bal pitvarba, innen a bal kamrába jut vissza és újrakezdi útját a testünk többi része felé.

Szívünk nyugalomban percenként mintegy 5 liter vért pumpál ki, ez a mennyiség azonban sokszorosára emelkedhet fizikai munkavégzés hatására. Fizikai munkavégzéskor megemelkedik a szervezetünk tápanyag és oxigénigénye, ezt nagyobb mennyiségű vér átáramlása tudja kielégíteni. Ehhez mind az egy szívdobbanással kipumpált vér mennyisége, mind a szívfrekvencia megnövekedik, a kettő együtt biztosítja a véráramlás növekedését. Ha szívünk a két összetevőből valamelyiket nem képes biztosítani, azaz vagy összehúzódásának erejét, vagy frekvenciáját nem tudja biztosítani, úgy szívelégtelenség tünetei alakulhatnak ki. Hasonló tünetek jelenhetnek meg különböző szívritmuszavarok vagy ingerületvezetési problémák kialakulásakor is.

A szív a koszorúsereken keresztül saját oxigén és tápanyagellátását is biztosítja. A szív megnövekvő munkájakor a koszorúsereken átáramló vér mennyisége is megnő, hisz a szívnek saját oxigén és energiaigényét is biztosítania kell. Amennyiben a koszorúsereken a vér áramlását akadályozó szűkület alakul ki, úgy a szív nem képes saját magát ellátni megfelelő mennyiségű oxigénnel. Ez mellkasi fájdalom vagy csökkent terhelhetőség formájában jelenhet meg. Ez kezdetben terhelésre, súlyos szűkület esetén azonban nyugalomban is megjelenhet.

Mikor gondoljunk szívbetegségre?

• Terhelésre jelentkező, szegycsont mögötti, nyomó jellegű mellkasi fájdalom esetén, főként ha a fájdalom pihenésre szűnik
• Nyugalomban jelentkező, szegycsont mögötti, nyomó jellegű mellkasi fájdalom esetén, főként ha a fájdalom ismétlődik
• Terheléssel nem összefüggő mellkasi fájdalom esetén, ha a fájdalom hátba, bal lapockába, bal karba vagy bal állszögletbe sugárzik
• Csökkent fizikai terhelhetőség esetén
• Túl lassú vagy túl gyors pulzusszám esetén
• Szabálytalan szívdobogásérzés esetén
• Ismeretlen okú eszméletvesztések esetén
• Lábdagadás, gyakori éjjeli vizelési inger esetén
• Fokozódó fulladás esetén
• Éjjeli, fekvő helyzetben jelentkező fulladásérzés esetén, főként ha a panasz felüléssel mérséklődik.

A betegségek kivizsgálása minden esetben egyénre szabott.

Mellkasi panaszok esetén általában magába foglalja az alapos anamnézisfelvételt, fizikális vizsgálatot, laborvizsgálatot, nyugalmi EKG-t, echokardiographiás vizsgálatot, terheléses EKG vizsgálatot.

Szívritmuszavarra utaló panaszok esetén magába foglalja az alapos anamnézisfelvételt, fizikális vizsgálatot, laborvizsgálatot, nyugalmi EKG-t, echokardiographiás vizsgálatot. A panaszok gyakoriságától függően Holter-EKG vagy WIWE EKG vizsgálatot végzünk. A panaszok jellege alapján szükség lehet még terheléses EKG vizsgálatra is. Beépíthető ritmusszabályozó készülék vagy szívkatéteres úton kezelhető ritmuszavar esetén a szükséges beavatkozások megszervezését kardiológus kollégáink vállalják.
Szívelégtelenségre utaló panaszok esetén magába foglalja az alapos anamnézis felvételt, fizikális vizsgálatot, laborvizsgálatot, nyugalmi EKG-t, echokardiographiás vizsgálatot, terheléses EKG vizsgálatot. Szükség lehet még Holter-EKG vagy WIWE EKG vizsgálatra is. Ez esetben is szükség lehet szívkatéteres vizsgálat megszervezésére. Szívelégtelenség esetén szoros kardiológiai gondozásba vétel szükséges, ebben a betegségben a szokásosnál gyakrabban kell kontroll vizsgálatokra jelentkezni. Súlyos szívelégtelenség esetén szükség lehet beültethető defibrillátor vagy speciális reszinkronizációs pacemaker beültetésére. A szükséges műtétek megszervezését kardiológus kollégáink vállalják.
Pacemakerrel és ICD-vel élő betegek gondozását tapasztalt arrimológus kollégáink a rendelőnkben végzik. Amennyiben Ön ilyen készülékkel rendelkezik, időpontfoglalásnál mindenképpen szükséges a készülék gyártójának tisztázása (pl. Biotronik, St Jude, stb.).

Egyaránt várjuk azokat a pácienseket, akiknél már korábban szív- érrendszeri betegséget diagnosztizáltak, ill. azokat,akiknél a panaszok és tünetek oka még nem ismert és felmerülhet a kardiális háttér. A magas vérnyomással és cukorbetegséggel élőknek is kifejezetten ajánlott az időszakos kardiológia vizsgálat, még panaszmentesség esetén is. Ugyancsak várjuk azokat az "egészségeseket", akik kockázati tényezőkkel rendelkeznek - életkor, dohányzás, magas koleszterin szint, stressz, túlsúly - és szeretnék felmérni szív- és érrendszerük állapotát.