Alacsony vérnyomás: okok, tünetek, kezelési módok

Az alacsony vérnyomás bárkit érinthet, nemtől és életkortól függetlenül, bár az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb. Előfordulhat önálló állapotként vagy számos betegség tüneteként. Kezelése attól függ, hogy mi okozza.

Mi számít alacsony vérnyomásnak?

Alacsony vérnyomásról (hipotenzió) beszélünk, ha a vérnyomás 90/60 higanymilliméter (Hgmm) alatt van. Ortosztatikus hipotenzió esetén a vérnyomása több mint három percig alacsony marad az ülő/hason/hanyatt fekvésből túl gyorsan álló helyzetbe kerülést követően.

Általában a szervezet képes „automatikusan” szabályozni a vérnyomást. Ha csökkenni kezd, kompenzációs hatásként a szívverés gyorsul vagy összehúzódnak az erek. Amennyiben a szervezet nem tudja ellensúlyozni a vérnyomásesést, a hipotenziót az alábbi tünetek kísérhetik:

• szédülés
• ájulás
• fejfájás
• szapora légzés
• hányinger
• gyengeség, fáradtság
• homályos látás
• mellkasi fájdalom (angina)
• koncentrációs nehézség.

Az alacsony vérnyomás előfordulhat önálló állapotként, számos betegség (például terhesség, kiszáradás, szív- és tüdőbetegségek, Parkinson-kór, endokrin betegségek, súlyos fertőzésekre adott immunreakció, súlyos sérülések miatti vérveszteség, extrém hőmérséklet, allergiás reakció, B-12-vitamin és a folsav hiánya) kísérő tüneteként vagy bizonyos gyógyszerek (vízhajtók, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, Parkinson-kór elleni gyógyszerek, stb.), alkohol és kábítószerek hatására.

Ha az alacsony vérnyomás tünetekkel jár, érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni a kiváltó ok diagnosztizálása és kezelése érdekében.

Alacsony vérnyomás és szédülés

A hirtelen vérnyomásesés (akár mindössze 20 Hgmm-es változás) szédülést és ájulást okozhat.

Az alacsony vérnyomás és a szédülés kombinációja leggyakrabban az edzést vagy a túl gyors felállást követően tapasztalható. Az edzés hatására a szív átmenetileg gyorsabban pumpál, hogy több vér juthasson el az izmokhoz. Ahogy a szív gyorsabban ver, az erek kitágulnak, hogy több oxigénnel dúsított vér jusson az izmokba. Amennyiben az edzés közben nem megfelelő a légzés, előfordulhat, hogy a szív nem képes elegendő oxigént pumpálni a különböző szervekbe. Ez oxigénhiányt okozhat az agyban, ami szédülést okozhat.

A hason/hanyatt fekvésből túl gyorsan álló helyzetbe kerülés során a gravitáció lefelé kényszeríti a vért, így az extra nyomás miatt a szívnek gyorsabban kell dolgoznia a gravitációs erővel szemben, hogy ugyanannyi vér juthasson minden szervhez. A vérnyomás csökkenése miatt pedig átmenetileg az oxigéndús vér áramlása korlátozódik az agyban, ami szédülést vált ki. Ez az úgynevezett ortosztatikus hipotenzió az alacsony vérnyomás egyik formája, mely általában egy mögöttes rendellenesség (például láz, hosszan tartó ágynyugalom, kiszáradás, vízhajtó vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése, szív- és érrendszeri betegség, jelentős vérveszteség, Parkinson-kór, neuropátia Shy Drager szindróma) tünete.

Alacsony vérnyomás és magas pulzus

Alacsony vérnyomás esetén a véráramlás, amely az artériák falát nyomja, gyengébb a normálisnál, emiatt előfordulhat, hogy a szív nem képes elegendő oxigénben gazdag vért juttatni a szervekbe. Erre válaszul a szervezet megnövelheti a pulzust, hogy több oxigéndús vért juttathasson a szervekhez.

Az alacsony vérnyomás és a magas pulzus kombinációját számos ok válhatja ki, beleértve az alábbiakat:

• edzés (hatására a szív átmenetileg gyorsabban pumpál, hogy több vér juthasson el az izmokhoz)

• túl gyors felállás (a hason/hanyatt fekvésből gyorsan álló helyzetbe kerülés során a gravitáció lefelé kényszeríti a vért, így az extra nyomás miatt a szívnek gyorsabban kell dolgoznia a gravitációs erővel szemben, hogy ugyanannyi vér juthasson minden szervhez)
• szív- és érrendszeri betegségek
• endokrin problémák (például pajzsmirigy-alulműködés, Addison-kór)
• súlyos fertőzés
• allergiás reakciók
• tápanyaghiány
• alkoholfogyasztás
• kiszáradás
• bizonyos gyógyszerek szedése (például vízhajtók, vérnyomáscsökkentők, bétablokkolók, Parkinson-kór elleni gyógyszerek, antidepresszánsok, erekciós zavarok kezelésére szolgáló gyógyszerek)
• terhesség
• sokk, amely egy potenciálisan életveszélyes állapot - tüneteinek (szapora szívverés, alacsony vérnyomás, gyors légzés, hideg, sápadt bőr, zavartság, ájulás) észlelése esetén mielőbbi sürgősségi orvosi kezelés szükséges.

Házi praktikák alacsony vérnyomás kezelésére

Alacsony vérnyomás esetén általában nincs szükség gyógyszerek szedésére. Ha az alacsony vérnyomás tüneteket okoz, a kezelés a kiváltó októl függ. A szakorvos természetes gyógymódokat és életmódbeli változtatásokat javasolhat a vérnyomás növelésére, beleértve az alábbiakat:

• bőséges folyadékfogyasztás
• a nátriumfogyasztás mérsékelt növelése
• gyakori kis mennyiségű kiegyensúlyozott étrend, korlátozva a magas szénhidráttartalmú ételeket (például tésztafélék, pékáruk)
• napi egy-két csésze erős tea vagy kávé fogyasztása
• az alkoholfogyasztás kerülése
• kompressziós harisnya viselése
• ülés közben a láb keresztezése
• a hirtelen pozícióváltások (gyors felülés vagy felállás) kerülése
• rendszeres testmozgás - minden nap legalább 30 perc mérsékelt fizikai aktivitás
• forró zuhany és fürdő, illetve a forró környezetben való tartózkodás kerülése
• megemelt fejtartás alvás közben.

Alacsony vérnyomás és terhesség

A terhesség számos változást okoz a szervezetben, ahogy alkalmazkodik a baba fejlődéséhez. A vérnyomás alacsonyabb lehet a terhesség első 24 hetében, gyakran a második trimeszterben is. Ennek oka, hogy az erek kitágulnak, ami lehetővé teszi a vér fokozottabb áramlását a méhbe.

Egyéb tényezők is hozzájárulhat az alacsonyabb vérnyomáshoz, például:

• életmód
• túl gyors felállás
• túl hosszú forró fürdő
• hosszan tartó ágynyugalom
• kiszáradás
• alultápláltság
• méhen kívüli terhesség
• allergiás reakció
• fertőzések
• belső vérzés
• vérszegénység
• szív- és érrendszeri betegségek
• endokrin rendellenességek
• bizonyos gyógyszerek szedése.

A várandós nők szülés előtti és szülés utáni egészségügyi ellátása, a terhesgondozás olyan vizsgálatokat és preventív tevékenységeket (például életmódra vonatkozó tanácsok) foglal magában, amelyek biztosítják az anya egészségének megőrzését és a magzat fejlődését, csökkentik a terhesség alatti kockázatokat, és növeli a biztonságos szülés esélyét. A rendszeres prenatális (szülés előtti) vizsgálatok segíthetnek a szakorvosnak ellenőrizni a terhességet, valamint időben kiszűrni és kezelni az esetleges problémákat vagy szövődményeket, mielőtt azok súlyossá válnának. Ezen vizsgálatok közé tartozik a vérnyomás rendszeres ellenőrzése is.

Amennyiben az alacsony vérnyomást kellemetlen tünetek (például hányinger, szédülés, fejfájás, szapora légzés, sápadt vagy nyirkos bőr, fáradékonyság, mellkasi fájdalmak, homályos vagy kettős látás, ájulás) kísérik, mielőbbi szakorvosi vizsgálat szükséges, hogy megbizonyosodjanak arról, a panaszok oka az alacsony vérnyomás, és nem egy másik betegség vagy szövődmény.

Gyógyszerek szedése az esetek többségében nem szükséges, elegendő néhány életmódbeli változtatások betartása, beleértve a bőséges folyadékfogyasztást, a gyakori pihenést (a bal oldalon fekvés segíthet a szív véráramlásának növelésében is), a gyakori kis mennyiségű változatos és tápanyagban gazdag étrendet (a napi sóbevitel növelése, a magas szénhidráttartalmú ételek korlátozása), a hirtelen pozícióváltások (gyors felülés vagy felállás) kerülését és a kompressziós harisnya viselését.