Gyermek-gasztroenterológiai szakorvosi vizsgálat

Minden szülőben aggodalmat okoznak a gyermekénél fellépő emésztési problémák, hasi fájdalmak. Gyeremekek esetén különösen fontos a szakorvos által nyújtott speciális szaktudás, hiszen a rendszeresen visszatérő hasi tünetek számos betegségre utalhatnak. Tudjunk meg többet a tünetekről, betegségekről és kezelési lehetőségekről, hogy mielőbb ismét egészségesnek tudhassuk gyermekünket.

Gyermek-gasztroenterológia


A gyermek-gasztroenterológia szakterülete

A gyermek-gasztroenterológia a gyermekek gyomorbélrendszeri betegségeivel foglalkozó szakterület, melynek feladata az emésztőrendszer speciális kórállapotainak felderítése és kezelése. Ennek fényében a gyermeknél jelentkező heves hasi fájdalmakkal, evési- és székelési zavarokkal, bőrtünetekkel, hányással, bukással vagy véres széklettel érdemes felkeresni gyermek gasztroenterológiai szakrendelést. A gyermek gasztroenterológiai szakrendelésen 0-18 éves korig várjuk pácienseinket.

Milyen tünetek esetén forduljon gyermek gasztroenterológushoz?

  • Nem megfelelő súlygyarapodás, vagy fogyás
  • Két héten túl is fennálló székelési zavarok, úgy mint székrekedés, hasmenés
  • Véres, nyálkás széklet
  • Táplálkozási zavar, étvágytalanság
  • Nyelési nehézségek
  • Gyakori csecsemőkori bukások, különösen, ha légzészavarral, súlyállással, etetési nehézséggel, visszatérő tüdőgyulladással jár, valamint ha a bukások mellé ismétlődő hörghurut vagy középfül gyulladás társul
  • Rendszeresen jelentkező vagy két héten túl tartó hányásos időszak esetén
  • Hosszú ideje fennálló hasfájás, puffadás
  • Megfigyelés szerint a gyermek táplálkozásával kapcsolatba hozható bőrjelenségek jelentkezésekor
  • Sárgaság


Leggyakoribb gyermek gasztroenterológiai betegségek

Gasztro-özöfageális reflux betegség (GORB)

A gyomortartalomnak a nyelőcsőbe történő olyan gyakori visszaáramlása, ami a nyelőcső nyálkahártyájának károsodását (pl. gyulladását, felmaródását) okozza. Emellett a nyelőcsőben a garat magasságát elérő olyan visszaáramlások, melyek légzészavar, illetve fül-orr-gégészeti tünetek (pl. krónikus, fertőzéshez nem köthető köhögés, krákogás, rekedtség, visszatérő középfülgyulladás) kialakulásához vezetnek.

Táplálék allergia

A beteg által fogyasztott valamilyen táplálék alkotóelemére kialakuló gyors (6-7 órán belül fellépő), vagy késői (az allergénnel való találkozás után akár 2-3 héttel később fellépő, a normálistól eltérő) immunválasz. A tünetek lehetnek emésztőszerviek (ismétlődő hányás, tartós hasmenés, székrekedés, véres széklet, hasfájások, GORB kialakulása), légzőszerviek (visszatérő alsó vagy felső légúti gyulladásos betegségek, asthmás jelenségek), elégtelen súlyfejlődés, étvágytalanság, bőrtünetek. A kialakuló tünetegyüttes típusát a beteg életkora jelentősen befolyásolja.

Laktóz intolerancia

A vékonybél nyálkahártyája által termelt, aktuálisan rendelkezésre álló tejcukor lebontó enzim mennyisége, és a beteg által fogyasztott tejcukor mennyiségének eltéréséből adódó klinikai tünetek, hasfájás, hasgörcs, puffadás, híg széklet ürítése, azaz hasmenéses állapot, mely a laktóz bevitel mérséklésére javul. A laktóz intolerancia más klinikai tünetet nem okoz!

Lisztérzékenység (coeliakia)

Bizonyos gabonafélék magjában lévő tároló fehérje a glutén, mely a genetikailag hajlamos egyénben az élete során bármikor induló autoimmun jellegű gyulladást, illetve sejtkárosodást okoz. Legfőképpen a vékonybél nyálkahártyáján, de a szervezetben bárhol.

Gyulladásos bélbetegségek

Többnyire fertőzés következtében alakulhat ki akut gyulladás a bélrendszer bármely szakaszában.

A krónikus gyulladásos bélbetegség (angol mozaik szóval IBD = imflamatory bowel disease) ismeretlen eredetű, orvosi beavatkozással kezelhető, egyensúlyba tartható krónikus emésztőszervi gyulladás.

Crohn betegség esetén a szájüregtől a végbélnyílásig bármelyik emésztőszervi szakasz érintett lehet. A gyulladás következtében az emésztőrendszerben szűkületek, a bélfalon annak folyamatosságának megszűnésével nyílások, járatok alakulhatnak ki.

A Colitis ulcerosa kizárólag a vastagbelet, vagy annak egy szakaszát érintő krónikus, fekélyes gyulladás.

A betegség mindkét formájában előfordulhatnak az emésztőszerven kívül, pl. a szemen, ízületekben, bőrön zajló krónikus gyulladások is, erre utaló klinikai tünetekkel.

 

Elérhető gyermek gasztroenterológia vizsgálatok

Szerencsére ma már számos hatékony vizsgálat áll rendelkezésünkre a gasztroenterológiai megbetegedések kimutatására, úgy mint:

H2 kilégzési teszt

Az emésztőrendszer laktóz (tejcukor) vagy fruktóz (gyümölcscukor) felszívódási képességének vizsgálatára alkalmas módszer. A vizsgált személy testsúlya által meghatározott mértékű laktózt vagy fruktózt tartalmazó teszt oldat, éhgyomorra történő elfogyasztását követően a termelődő, és a kisereken keresztül a tüdőbe, illetve onnan a kilélegzett levegőbe jutó bélgázok közül a H2 gáz koncentrációját méri a tesztoldat elfogyasztását követő 2,5 órában.     

A gyomor Helicobacter pylori (HP) fertőződöttségének vizsgálatai

A szervezet baktériummal történt találkozásának bizonyítására szolgál, és a beteg véréből vagy székletéből kimutatható. A szervezet által termelt HP ellenes antigének kimutatása immun szerológiai módszerrel.   

C13 kilégzési teszt

A gyomorban aktuálisan jelen lévő HP baktérium kimutatását célzó vizsgálat, melynek során a beteg  C13, nem sugárzó izotóppal jelzett ureát tartalmazó tesztoldatot fogyaszt. Az oldat fogyasztása előtt, valamin 45 perccel utána atom absorpciós módszerrel vizsgálják a kilélegzett levegőben a C12 és C13 tartalmú széndioxid arányát.

Lisztérzékenység (coeliakia) laboratóriumi vizsgálata

A coeliakia betegségben szenvedőkben a rendszeres glutén fogyasztás jellegzetes immunglobulinok felszaporodását eredményezi. Ezek közül az immunglobulin A típusú ellenanyagok (anti -transzglutamin IgA /TtG-IgA/ és anti-endomysium IgA /EmA-IgA/ ) fokozott termelődése 90%-os biztonsággal jelzi a betegséget. Az immunglobulin G típusú ellenanyagok mennyiségének jelentős emelkedése csak kb. 70%-os biztonsággal utal a betegség fennállására, ezért ennek meghatározása kisebb jelentőséggel bír.

A gyógyszertári gyorstesztekben az anti-transglutamináz TtG-IgA és az anti-transglutamináz -IgG koncentrációját is vizsgálják. A coeliakias betegek 6-10 %-ának szervezete semmilyen IgA termelésére nem képes anélkül, hogy ennek bármilyen klinikai tünete lenne. Ha a szervezetben egyáltalán nem termelődik Immunglobulin A, akkor a coeliakia betegség fennállása esetén sem fog a betegségre jellegzetes IgA szint megemelkedni.  Ilyen esetekben a kizárólag a coeliakia betegségre jellemző  IgA koncentráció emelkedésének kimutatásán alapuló vizsgálatok (mint amilyenek a gyógszertári coeliakia szűrő tesztek) hamis negatív eredményt adhatnak. A gyógyszertári tesztek jelentősen emelkedett TtG-IgA eredménye jelezheti, de nem bizonyítja a betegséget, és a gyorsteszt normális eredménye nem jelenti a betegség kizárását sem.

 A coeliakia betegség bizonyításához a szervezetben kellő mennyiségben termelt immunglobulin A-ra és gasztroenterológus által mérlegelt, jelentősen emelkedett mennyiségű jellegzetes immunglobulin- IgA-ra (TtG-IgA , és EmA- IgA) koncentrációra van szükség. A betegség bizonyítható a vékonybél szövettani vizsgálatával, melynek jellegzetes elváltozása a lepusztult vékonybél bolyhokon látható.