A gerincferdülés kezelése

A gerincferdülés a gerincoszlop oldalirányú elgörbülését jelenti. Az esetek csupán 15%-ában beszélhetünk valamilyen konkrét kiváltó okról (például csigolyafejlődési rendellenességről vagy izomsorvadásról), 85%-ban viszont ismeretlen eredetű. A gyógytornászok legtöbbször az utóbbival találkoznak. A kezeléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókba Szőke Szabina ortopédiai területen dolgozó gyógytornász avat be minket.

– Gerincferdülés általában a 10-12 éves korú gyerekeknél jelentkezik. A kiváltó okok a legtöbb esetben nem tisztázottak, de vannak bizonyos hajlamosító tényezők. Például, ha a szülőknek is gerincferdülése van, vagy amikor egy gyerkőc magassága pár hónap alatt több centit nő, és az izomzat nem tudja követni a csontok növekedését. A gerincferdülés nem jár fájdalommal, a gyerekek nagyon ritkán fogalmazzák meg maguktól, hogy nap végére megfájdul a hátuk. Bár érezhető jelei kevésbé, láthatóak annál inkább lehetnek. Sokszor a szülők figyelnek fel arra, hogy furcsán áll a gyermekük, vagy ha előrehajol, az egyik oldalon eltér a bordakosár, vagy a medencéje nem középen van – fogalmaz Szőke Szabina, a TritonLife Duna Magánkórház vezető gyógytornásza.

Otthon is mérjünk testmagasságot, vizsgáljuk meg a hátat!

A szakember kihangsúlyozza, hogy bár az iskolákban minden évben megvizsgálják az orvosok, illetve védőnők a gyerekeket, ez nem elegendő, mert akár fél év alatt is drasztikusan romolhat a gerincferdülés mértéke. Az is megnehezíti a diagnosztizálást, hogy a tinédzserek általában szégyenlősebbek, így akár a szülők elől is elzárkóznak, ruhán keresztül viszont nehéz észrevenni az eltéréseket.

– Azt szoktuk tanácsolni, hogy félévente mérjék meg a testmagasságot, és ha hirtelen sokat nőtt a gyermek, akkor csigolyáról csigolyára nézzék végig ruha nélkül a hátát úgy, hogy  lassan előre hajol, mert így láthatjuk a gerinc két oldalán, hogy van-e aszimmetria. Ha látunk eltérést, akkor ortopéd orvoshoz kell fordulni. Röntgennel gyorsan és fájdalommentesen tudják diagnosztizálni a problémát.

Fontos elkülöníteni, hogy milyen mértékű gerincferdülésről beszélünk. A röntgennel kimérhető fokérték esetén: 20 fok alatt van speciális gyógytorna, 20 fok felett viszont – a gyógytorna mellett – fűzőviselés is kiegészíti a kezelést.

Schroth-módszer

– A leghatékonyabban egy német terápiával, a Schroth-módszerrel tudjuk kezelni a gerincferdülést. Ennek az a lényege, hogy egy maximálisan kikorrigált helyzetben erősítjük az izmokat, így a különböző aszimmetriákat az izmok segítségével húzzuk vissza a normál helyzetbe.

A lányoknál 16-18 éves kor körül zárul le a csontosodás, a fiúknál pedig 18-20 éves kor körül történik mindez. Egészen a csontosodás lezárultáig gyógytornázni kell, hiszen addig van lehetőségünk nagyobb mértékben javítani a gerincferdülést. A cél az, hogy ezt az életkort minél jobb eredménnyel érjék el a fiatalok. Így felnőtt korban is kisebb mértékű lehet az esetleges romlás.

Gyógytorna és egyéb sportok

Húsz fok alatti gerincferdülés esetén nincs eltiltva semmilyen más mozgástól a gyermek/fiatal. Mind a szabadidő-, mind a versenysportolók számára fontos, hogy az edzéslátogatással párhuzamosan végezze a gyógytornász segítségével elsajátított gyakorlatsort is.

– Húsz fok felett viszont vannak olyan gyakorlatok testnevelés órán, amik alól felmentést kérünk (például távolugrás, szekrényugrás). Teljes felmentést nem szoktunk adni, hiszen a mozgásra mindenkinek szüksége van. Sőt, azt az érzést sem szeretnénk elültetni bennük, hogy kilógnak a sorból, hiszen a fűzőviselés miatt alapvetően is egy pszichésen megterhelt időszakról beszélünk – mutat rá Szőke Szabina.

A vezető gyógytornász arra szokta kérni a húsz fok feletti gerincferdüléssel küzdő, sportoló gyermekeket, hogy heti két-három edzésnél húzzák meg a határt, hiszen afelett egy aszimmetrikus sport képes elvenni a gyógytorna javító erejét.