Az aranyér vizsgálata és kezelési lehetőségei

Az aranyeresség, aranyérbetegség (nodus haemorrhoidalis) mind a férfiak, mind a nők körében nagyon gyakori probléma. A végbélcsatornát bélelő nyálkahártya és a végbélnyílás bőre alatt elhelyezkedő vénák duzzanatát és tágulatát jelenti, amely a végbélcsatorna alsó részén (belső aranyér) és a végbélnyílás körül (külső aranyér) képződhet, sokszor kellemetlen tüneteket okozva.

Az aranyér okai és kockázati tényezői

A végbélnyílás körüli vénák az őket tartó kötőszövetes hálózat megnyúlása és a hasüregen, a kismedencén belüli megnövekedő nyomás miatt megduzzadhatnak, kidudorodhatnak. Aranyerességet okozhatnak azon tényezők, amik a fenti nyomásnövekedést létrehozzák, beleértve az alábbiakat:

• súlygyarapodás
• terhesség
• nehéz tárgyak rendszeres emelése
• alacsony rosttartalmú étrend
• krónikus székrekedés

Nagyobb kockázatnak lehet kitéve, ha 45-65 év közötti (az életkor előrehaladtával a végbél és a végbélnyílás vénáit tartó kötőszövetes rostok önmaguktól gyengülhetnek és megnyúlhatnak) és/vagy a családban már előfordult aranyeresség.

Az aranyér típusai és tünetei 

Az aranyér tünetei általában az aranyér típusától függenek. 

A külső aranyeres  duzzanat nagyon sokszor tünetmentes, de előfordul, hogy érzékennyé válik, vagy éppen viszketés, esetleg üléskor vagy székletürítéskor fájdalom jelentkezik. Időnként vérzés is tapasztalható. Néha a vér összegyűlhet a külső aranyérben és megalvadva vérrögöt (trombus) képezhet. Ez a kemény, kékes-lilás csomó tapintható a végbélnyílásnál, sokszor fájdalmas, de az esetek többségében műtéti kezelés nélkül feloldódik.

A belső aranyeresség többnyire fájdalommentes, jellemző tünete, hogy a székletürítést követően kis mennyiségű élénkvörös vér látható a vécépapíron vagy a székleten, esetleg csak a WC-csészében. Préselés hatására (például a székletürítés során) a belső aranyér kifordulhat. Ez az előesés (prolapsus) vagy magától visszahúzódik, vagy kézzel visszanyomható, de előfordul, hogy kívül reked, és kizáródás jelentkezik, mely komoly fájdalommal jár.

A különböző emésztőrendszeri betegségek (például Crohn-betegség, colitis ulcerosa, vastag- és végbélrák) az aranyerességhez hasonló tüneteket okozhatnak, ezért ha a panaszok egy hét otthoni kezelés után is fennállnak és/vagy a széklet színe, állaga, a székletürítés gyakorisága megváltozik, a széklet nyákossá válik, vagy jelentős testsúlycsökkenés is társul a tünetekhez, mielőbb szakorvosi kivizsgálásra és kezelésre van szükség.

Hogyan zajlik az aranyér vizsgálat?

Az aranyeresség diagnosztizálásának első lépése a szakorvosi anamnézis felvétel, melynek része a tünetek (például fájdalom jellege, gyakorisága, vérzés előfordulása, viszketés, duzzanat jelenléte, stb.), az életmódbeli kockázati tényezők (étkezés, túlsúly, szabadidő- és versenysport), az egyéb betegségek jelenléte és a rendszeresen szedett gyógyszerek (véralvadásgátlók, stb.) pontos feltárása. Ezt követi a végbéltájéki (perianális) bőrterület megtekintése, az ujjal történő fizikális vizsgálat (duzzanat, berepedés, izomtónus ellenőrzése), valamint a végbélcsatornatükrözés (anoszkópia), mely a végbél alsó szakaszának vizsgálatára alkalmas. Ezen vizsgálatokhoz nem szükséges előkészület (beöntés, hashajtás).

A szakorvos dönt a végbéltükrözés (rektoszkópia) szükségességéről. Amennyiben a tünetek más emésztőrendszeri betegségre (például gyulladásos bélbetegség, vastagbél-, végbéldaganat) utalnak, vagy mikroszkopikus vér van a székletben, akkor további vizsgálatra is szükség lehet.

A kolonoszkópia, vagy vastagbéltükrözés során a vastagbél teljes hosszának vizsgálatára kerül sor, szükség esetén a szövetminta (biopszia) vétele is elvégezhető. Tünetmentesség esetén is javasolt 50 éves kortól szűrés céljából vastagbéltükrözést végezni, de akinél a családban előfordult vastagbél- vagy végbéldaganat, ott már 40 éves kortól javasolt a szűrés.

Mikor van szükség orvosi beavatkozásra?

Az aranyeresség tünetei  gyakran egy héten belül megszűnnek a gyógyszeres kezelés és az életmódbeli változtatások (konzervatív terápia) eredményeképpen, de bizonyos esetekben (folyamatos vérzés, nem szűnő erős fájdalom, külső aranyeres csomók trombózisa, kizáródott belső aranyér) a belső és külső aranyér ambuláns kezelése vagy műtéti eltávolítása válhat szükségessé.

A TritonLife-ban számos kevésbé invazív, kevésbé fájdalmas és gyorsabb gyógyulást lehetővé tévő módszer áll rendelkezésre a konzervatív terápiára nem reagáló aranyeresség kezelésére.

A gumigyűrűzés során a végbélcsatornában, az aranyeret ellátó ér elszorítására alkalmas szorítógyűrűt helyeznek fel, melynek eredményeképpen az aranyér összezsugorodik és néhány napon belül elhal. A nem előrehaladott stádiumú aranyeresség teljes kezeléshez általában 3  alkalomra van szükség. A kezelések között 2-4 hét szünet tartása javasolt. Ennek a kezelésnek a hatékonyságán kívül a fájdalommentesség a fő előnye.

Az injekciós szkleroterápia esetén az aranyeres párnába fecskendezett hatóanyag hegesedést okozva zárja el az aranyér keringését.

Az infravörös fénnyel történő kezelést (fotokoaguláció) önállóan vagy a gumigyűrűzés kiegészítéseként használják a kisebb méretű, vérző belső aranyér szöveteinek zsugorítására. Többféle lézeres eljárás is rendelkezésre áll, mely hasonlóan az aranyeres tágulatok zsugorítását célozzák.

A hagyományos aranyérműtét (haemorrhoidectomia) alternatívája az úgynevezett ultrahangvezérelt „aranyérelzárás” és nyálkahártya felfüggesztés (haemorrhoidopexia), az úgynevezett HAL-RAR műtét. Ez bizonyos típusú, elsősorban szektoriális belső aranyerek kezelésére alkalmas.

Súlyos, előrehaladott esetben (nagy, kiforduló vagy állandóan kinn lévő aranyér, esetleg korábbi gumigyűrűzés után is kiújuló aranyeresség esetén) a proktológus szakorvos dönthet a belső aranyeres csomók hagyományos műtéti eltávolítása mellett. Az általános érzéstelenítést követően a sebész a végbélnyílásnál a bőr és a nyálkahártya bemetszése után leköti az aranyeret ellátó ereket, eltávolítja a megnagyobbodott vénatágulatokat, csomókat és zárja a sebet.

A Longo-műtét a végbélnyálkahártya 4-5 cm hosszú szakaszának körkörös kimetszése egy erre a célra kifejlesztett eszközzel (Longo-varrógép), melynek során az előeső, kiforduló aranyerek teljes eltávolítására kerül sor. A műtét után a páciens rövid megfigyelést követően másnap hazamehet, 7-10 nap múlva pedig újra munkába állhat.  Ezen műtéti beavatkozás előnye a hatékonyság és a többi műtéti eljáráshoz képest a relatív kismértékű műtét utáni fájdalom.

,

Mindennapi szokások, amelyek segíthetnek a megelőzésben

Sok esetben az aranyeresség tünetei egy-két hét alatt enyhíthetők vagy megszüntethetők az alábbi egyszerű, otthoni gyógymódokkal:

• a székletet lágyító, magas rosttartalmú ételek fogyasztása (például zabkorpa, teljes kiőrlésű búzafélék, friss gyümölcsök és zöldségek) - nőknek napi 25 gramm, férfinak napi 35 gramm rost az ajánlott beviteli mennyiség
• bőséges napi folyadékfogyasztás (2-2,5 liter naponta)
• rendszeres napi székletürítés kialakítása - a vastagbél működése alapvetően „kedveli” a „ritmust”, ezért a legjobb, ha minden nap azonos időben próbálkozik a székletürítéssel (például reggel, felkelést követően)
• a kemény és hideg felületen való hosszú ideig tartó ülés kerülése
• rendszeres, mérsékelt aerob testmozgás (például napi 20-30 perces gyors séta) a bélműködés fokozására
• minden székletürítés után a terület sima vízzel való lezuhanyoztatása, tünetek esetén a papírral való dörzsölés és a nedves törlőkendő használatának kerülése
• esetenként a napi 10-20 perces meleg vizes ülőfürdő csökkentheti az irritációt és enyhítheti a viszketést
• vény nélkül kapható fájdalomcsillapító (például ibuprofen, metamizol) és vénás keringést javító gyógyszerek szedése.

Az aranyér kialakulásának esetleges lelki okai

Az aranyeresség kialakulásában lelki okok is szerepet játszhatnak, leggyakrabban a krónikus feszültség, a szorongás és a stressz. A szervezet ilyenkor olyan hormonokat (például adrenalin) termel, melyek fokozzák a szív- és érrendszer teljesítőképességét, valamint az emésztőrendszer működésére is hatással lehet hasmenést vagy székrekedést okozva. A stresszes élet fokozza a végbélzáróizom alaptónusát, mint egy „izomgörcs”, mely növeli az aranyeresség kialakulásának az esélyét. Nagyobb az aranyeresség kockázata, ha a tartós stresszhelyzet egészségtelen étrenddel és mozgáshiánnyal párosul. A stressz kezelésének hatékony módszere lehet – többek között - az autogén tréning, a meditáció, a jóga és a rendszeres testmozgás.

Segítenek a kúpok és kenőcsök?

A vény nélkül kapható, helyileg alkalmazható érzéstelenítő és gyulladáscsökkentő hatású kúpok és kenőcsök átmenetileg, tünetileg csökkenhetik a kellemetlen irritációt és csillapíthatják a fájdalmat. Használat előtt tisztítsa meg a végbélkörnyéki bőrt, majd a csomagoláson található utasításoknak megfelelően alkalmazza a terméket, általában reggel és este lefekvés előtt. Ezen gyógyszereknek kifejezetten ritkák a mellékhatásaik, de a használat során enyhe fájdalom vagy csípő érzés jelentkezhet. A vényre kapható kúpok és kenőcsök hatékonyabbak, de ezek alkalmazásához előzetes szakorvosi vizsgálatra van szükség.