Ezek a férfiakat érintő, leggyakoribb urológiai problémák 30 felett

A rendszeres urológiai szűrést 50 éves kortól ajánlják a szakemberek a férfiak számára. Abban az esetben azonban, ha valamilyen családi halmozódás áll fenn, például ha előfordult már prosztatarákos megbetegedés hozzátartozók körében, 40–45 éves kortól. Míg ez a téma viszonylag jobban beépült már a köztudatba, addig a 20–30 éves korosztályt érintő urológiai problémák ritkábban vannak terítéken. Így ezúttal erről kérdeztük dr. Kertész László Róbertet, a TritonLife urológus szakorvosát.

– A rendszeres urológiai vizsgálatot főként a prosztatarák kiszűrése miatt szoktuk szorgalmazni: az európai urológus társaság ajánlása alapján az 50 éves kor feletti férfiak, illetve családi halmozódás esetén 45 éves kortól javasolják a rendszeres szűrést. Míg ebben a korosztályban a prosztata-, addig a 20-as, 30-as éveit taposó férfiak körében a heredaganat a legjellemzőbb urológiai kórkép – kezdi dr. Kertész László Róbert, aki két fontos tünetet említ az utóbbi megbetegedés kapcsán: a herében tömött csomó tapintását, ezáltal a here megnagyobbodását. Hangsúlyozni kell viszont azt is, hogy a heredaganat nem okoz feltétlenül panaszt, így óriási szerepe van az önvizsgálatnak, melyet lentebb részletesen is kifejtünk.

Fertőzések, gyulladásos jelenségek

Dr. Kertész László Róbert arra is felhívja a figyelmünket, hogy a here megnagyobbodásának más oka is lehet, legyen szó például egy fertőzésről vagy mellékhere-gyulladásról, illetve heregyulladásról. A gyulladásos jelenségekhez általában más tünetek is társulnak: érzékennyé válik a here, valamint lázas állapot és/vagy vizelési panaszok is jelentkezhetnek.

A fiatalabb korosztály körében szintén előfordulhat a prosztatagyulladás, amit legtöbb esetben láz és fájdalmas vizelés, illetve vizelési nehezítettség, esetlegesen véres vizelet jellemez.

– A 20–30 éves korosztályt érintő, legjellemzőbb urológiai kórképek körében a nemi kontaktussal terjedő megbetegedéseket is fontos megemlítenünk, melyekkel főként a venerológia és a bőrgyógyászat foglalkozik. Urológiai rendelésen szintén előfordul, hogy ilyen jellegű panaszokkal – például condylomaval (nemi szemölcsökkel) – jelentkeznek a fiatalok. A megoldást különböző ecsetelők, kenőcsök használata, vagy műtéti lézeres/ kimetszéses eltávolítás jelenti – mutat rá a szakorvos.

Önvizsgálat

Ahogy a hölgyek körében nem lehet elégszer hangsúlyozni az emlők otthoni vizsgálatát (menstruációt követően a felpuhult mellek és azok környékének áttapogatását), addig a férfiak esetében ugyanilyen fontos a herék otthoni vizsgálata, vagyis az önvizsgálat.

– Azt szoktuk javasolni, hogy havonta egyszer, melegvizes zuhanyzás közben minden férfi tartson önvizsgálatot, tapogassa át a heréit! A heredaganat felismerésében, korai diagnosztizálásában ennek kulcsszerepe van. Ha valaki valami olyat észlel magán, ami nem szokványos, például valami kemény tapintású dolgot, akkor keressen fel egy urológiai szakrendelést!

– Sokszor előfordul, hogy a fiatalemberek azt gondolják, hogy csomót tapintottak, miközben gyakorlatilag nem egy kóros eltérést, hanem a here egyik anatómiai részét, a mellékherét azonosították be. Természetesen inkább jöjjön el mindenki, akinek kétségei, kérdései, aggodalmai vannak, mert nem javasolt megvárni az esetleges daganat növekedését – fejti ki dr. Kertész László Róbert, aki gyakran találkozik olyan férfiakkal, akik a félelemérzet miatt halogatják a vizsgálatot, ám ezt senkinek sem javasolja, hiszen abból nagyobb baj lehet, ha nem diagnosztizálják és kezelik időben a betegséget.

Jó eséllyel gyógyítható

– Ha valakinél heredaganatot diagnosztizálunk, akkor egy-két hetes terminuson belül megtörténik annak eltávolítása. Javasolt, hogy a beavatkozás előtt még egy esetleges áttétek kimutatására szolgáló CT-vizsgálatra is sor kerüljön. Mindig azzal nyugtatom a pácienseket, hogy a heredaganat jó eséllyel gyógyítható. Természetesen a gyógyulást követően szoros obszerváció szükséges, hiszen ha a daganat esetlegesen kiújul, azt is időben kezelni kell. Minderről felvilágosítom a pácienseket, és arra törekszem, hogy nyugodt, bizalmi légkört alakítsak ki – mondja a szakorvos, akit végül, de nem utolsósorban a merevedési zavarokról kérdeztünk.

Szervi vagy pszichés okok

– A fiatalabbak körében nem jellemző, hogy valakinek organikus eredetű merevedési zavara legyen. Természetesen, ha egy páciens ezzel a panasszal érkezik hozzánk, akkor ki kell vizsgálni, hogy nem húzódik-e a háttérben valamilyen szervi eltérés, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatalok körében inkább pszichés eredetű a probléma. Szükség esetén érdemes szexuálpszichológushoz fordulni, aki jó effektussal tud segíteni feltárni, hogy milyen pszichés eredete lehet a merevedési zavarnak. Idősebbek körében már valószínűsíthető, hogy valamelyik társbetegség hat ki ezen funkcióra. Megfelelő kivizsgálást követően legtöbbször tudunk valamilyen terápiás módszerrel segíteni ezen panaszokon is.