PSA vizsgálat: előzzük meg a prosztatarákot

A prosztatarák a férfiak második leggyakoribb daganatos betegsége, halálozási aránya Magyarországon az európai átlag felett van. Ennek okai közé tartozik - többek között - az egészségtudatosság hiánya, a szűrővizsgálatok elmaradása és a késői, az áttétek kialakulását követő diagnózis. Amennyiben időben felfedezik, eredményesen kezelhető. Ezért fontos az évenkénti szűrővizsgálat 50 év feletti kortól minden férfinek, 45 éves kortól családi halmozódás vagy afrikai rassz esetén, 40 éves kortól pedig ismert pozitív BRCA 2 mutációnál.

Mit jelent a PSA vizsgálat?

A leginkább a spermában található, kis mennyiségben a vérben is keringő prosztata specifikus antigén (PSA) a húgyhólyag alatt elhelyezkedő prosztatában termelődő fehérje, melynek szintje prosztatabetegségek esetén megemelkedik. A vizsgálat a PSA mennyiségét méri a vérben.

A vizsgálat képes kimutatni a PSA magas szintjét, amely a prosztatarák jelenlétét jelezheti. Fontos azonban kiemelni, hogy prosztatadaganat diagnosztizálására nem alkalmas, csupán támpontot nyújt a további vizsgálatokhoz, emellett elengedhetetlen az urológiai vizsgálat.  

A PSA vizsgálatot elsősorban a prosztatarák szűrésére, a betegség követésére használják.

Mikor javasolja az urológus a PSA vizsgálatot?

Azoknak a férfiaknak javasolt a PSA vizsgálat elvégzése, akik a fentiekben írt rizikócsoportba tartoznak, illetve ha az urológiai vizsgálat során felmerül a daganat gyanúja.

A PSA vizsgálat elvégzésének egyéb okai:

• a prosztatarák korai stádiumában történő kimutatása (nagyobb valószínűséggel gyógyítható, ha korai szakaszában diagnosztizálják)

• a diagnosztizált prosztatarák nyomon követése
• a kezelés hatékonyságának megítélése

A szűrés az alábbi esetekben ajánlott:

• 50 év feletti férfinak évenként
• 45 év feletti férfinak évenként családi halmozódás (apa vagy testvér prosztata- vagy mellrákja) és/vagy 40 év feletti férfiaknak BRCA2 (és kisebb mértékben a BRCA1) génmutáció esetén.

A PSA vizsgálat menete 

A PSA vizsgálat vérvétellel történik, a tűszúrás némi kellemetlenséggel jár. Ezután a vérmintát a laboratóriumban elemzik, hogy megmérjék a PSA szintjét.

A PSA normál értéke általánosan 4 ng/ml-ig elfogadott (illetve a normál laboratóriumi értékeinek megfelelően). A megemelkedett PSA-szint nem feltétlenül utal prosztatarákra (vannak olyan prosztatadaganatban szenvedő betegek, akiknek normális a PSA-szintjük vagy a lelet pozitív, de a további vizsgálatok nem igazolják a prosztatarák jelenlétét), valamint különböző tényezők (például idősebb életkor, a prosztata megnagyobbodása vagy gyulladása, húgyúti fertőzés, diagnosztikai vagy sebészeti beavatkozások, bizonyos gyógyszerek, ejakuláció, kemoterápia, elhízás) is okozhatják a PSA szint ingadozását, ezért kizárólag a PSA vizsgálat eredménye önmagában nem „bizonyítja” a prosztatarákot, viszont az első diagnosztikai lépés annak eldöntésében, hogy szükség van-e további vizsgálatokra (végbélen keresztül történő manuális vizsgálat, ultrahang vizsgálat, szövettani vizsgálat).

Mire figyeljünk a vizsgálat előtt

A PSA vizsgálat előtt nem szükséges az étel-és folyadékfogyasztási korlátozás. A szexuális tevékenységet azonban kerülni kell a vizsgálatot megelőző 48 órában, mert az ejakuláció során felszabaduló sperma és/vagy a prosztata stimuláció átmenetileg megemelheti a PSA szintjét, ami befolyásolhatja a teszt eredményét.

Az alábbiak is megemelhetik a PSA szintjét, így ezekről javasolt tájékoztatni a vizsgálatot elrendelő szakorvost:

• megerőltető edzés, a gáttájékot érő fizikai hatás (kerékpározás, motorozás, stb.) a vizsgálat előtti 48 órában
• bizonyos gyógyszerek szedése (például prosztata-megnagyobbodás kezelésére használt gyógyszerek)
• húgyúti katéter, húgyúti- vagy prosztataműtét a vizsgálat előtti 6 hétben
• végbélvizsgálat és/vagy prosztata biopszia a vizsgálat előtti 6 hétben
• akut húgyúti fertőzés vagy prosztatagyulladás az elmúlt 6 hétben.