Anyajegyszűrés: mikor, miért, hogyan?
A bőrrák egyre gyakoribb, egyben az egyik legagresszívebb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Leggyakrabban anyajegyekből alakul ki. Hogyan ismerjük fel a gyanús anyajegyeket, mikor menjünk bőrgyógyászhoz, és mire számítsunk az orvosi vizsgálaton?
A melanóma gyakorisága évek óta folyamatosan növekszik. Ennek okait a szakemberek a fokozott UV sugárzásban, a megváltozott környezeti hatásokban és életmódban látják. A melanóma nem pusztán a bőr, hanem a teljes szervezetben kialakuló összes daganatos betegség közül az egyik legrosszabb indulatú megbetegedés. Gyakorisága a fehér bőrű népesség körében drámaian növekszik, az összes emberi daganat típus közül a leggyorsabban. Gyorsan és gyakran ad áttétet, a tumoros folyamat későbbi szakaszában szinte bármely szervrendszert érinthet.
A betegség előfordulása a fehér bőrű népesség körében az egész világon meredeken nő, és ez a tendencia hazánkban is jól érzékelhető. A betegszám évtizedenként megduplázódik. A melanóma gyakoriságának jelentős emelkedését elsősorban környezeti tényezők magyarázzák. Legfőbb oknak a megnövekedett ultraibolya sugárzást tekintik, de nem elhanyagolható tény a lakosság által széles körben igénybe vett, kontrollálatlan szolárium használat sem.
A melanóma kialakulhat régóta meglevő anyajegyből, de jelentős részben olyan bőrterületen keletkezik, ahol korábban nem volt anyajegy. A szokványos, illetve ártatlan anyajegyektől való elkülönítése gyakran nehéz, és mindenképpen szakorvost igénylő feladat. A világos bőr és hajszín mellett az egyik legfontosabb rizikófaktor a melanóma kialakulása szempontjából a bőrön található nagy számú anyajegy. Fontos kockázati tényezőnek tartják a gyermekkori, többszörös, súlyos, hólyagos leégéseket.
A melanóma leggyakrabban ép bőrön keletkezik, az esetek 90%-ban festékes formában jelentkezik a bőrön, ritkán a nyálkahártyákon. A pigmentáció mértéke rendkívül eltérő, a halványbarnától a feketéig minden árnyalat előfordul.
A melanóma megelőzése
A melanóma megelőzésének egyik legfontosabb eleme a túlzott napozás kerülése, fényvédőkrémek használata, megfelelő védőruházat, fejfedő, UV-szűrős szemüveg viselése, illetve mindezek mellett az önvizsgálat, a szabálytalan vagy hirtelen megváltozott anyajegyek rendszeres bőrgyógyászati szűrése. A szűrővizsgálatnak, illetve az ennek köszönhető korai felismerésnek óriási szerepe van, ugyanis a melanóma gyakran képez áttétet.
Melanómára utalhat például az anyajegy színének és formájának változása, de a betegség kialakulhat már meglévő anyajegyből is, noha leggyakrabban az anyajegymentes felszínen jelenik meg. A melanóma hajlama öröklődhet is. Ha a családunkban előfordult már bőrrákos megbetegedés, különösen fontos, hogy eljárjunk szűrővizsgálatra. Ha változást tapasztalunk az anyajegyünkön, váladékozik, megnő, megváltozik az alakja, színe, azonnal érdemes felkezesnünk a bőrgyógyászt, a korai diagnózis ugyanis életmentő lehet.
A bőrünk nem felejt – hangsúlyozzák a szakemberek és a kutatások, a napozások eredményeként történő barnulások, leégések hatásukban összeadódnak, halmozódnak, így a napsugárzás által érintett területeken nagyobb eséllyel alakulhat ki elváltozás. Ráadásul nemcsak a napsugarak, de a szolárium is károsan hat a bőrünkre, ugyanis az általa kibocsájtott UV-A sugarak öregítik a bőrt, amely korábban ráncosodhat, megnövekedik a pigmentfoltok kialakulásának esélye, ráadásul fokozhatják a bőrrák kialakulásának kockázatát is. Éppen ezért kerüljük a szolárium használatát, napozáskor pedig tartsuk be a napfürdőzés szabályait, mely szerint 11-16 óra között lehetőség szerint tartózkodjunk az árnyékban és használjunk fokozott fényvédelmet, amely 50 faktoros fényvédőt jelent.
Önvizsgálat, anyajegyszűrés évente
A rendszeres szűrővizsgálat mellett fontos az önvizsgálat is: figyeljük mi is az anyajegyeinket és valami rendelleneset észlelünk, akár új „folt” megjelenését, keressük fel a bőrgyógyászt! A vizsgálat alig néhány percet vesz igénybe és semmilyen kellemetlenséggel nem jár, teljesen fájdalommentes.
A gyanús vagy veszélyesnek tűnő anyajegyek, ha az orvos is úgy ítéli meg, műtéti beavatkozással gyorsan eltávolíthatók, a szövettani vizsgálat pedig segít megállapítani, hogy melanómáról van-e szó. Az anyajegy eltávolítását vagy kimetszését sebész végzi, ám ezt megelőzően mindig bőrgyógyásznak kell megállapítani azt, hogy a beavatkozás ajánlott-e vagy lehetséges-e. Az út tehát mindig a bőrgyógyásszal kezdődik, utána jön – ha szükséges – a sebész.
A melanóma olyan rejtett helyeken is kialakulhat, mint a hajas fejbőr, talpak, ujjak közötti vagy a köröm alatti területek. Így sokáig észrevétlen is maradhat, ezért fontos a vizsgálat során minden területet áttekinteni.
Hogyan történik a szakorvosi vizsgálat?
Az anyajegyvizsgálat során a bőrgyógyász szakorvos teljes testünkön megvizsgálja az anyajegyeket, a vizsgálat olyan testtájakra is kiterjed (hát, hajlatok stb.), amelyek kevésbé láthatók magunk számára.
A bőrgyógyász vizsgálatának célja, hogy a teljes test anyajegyeit feltérképezzük.
Dermatoszkóp segítségével a bőrgyógyász nagy pontossággal meg tudja állapítani az anyajegyekről vagy különféle bőrelváltozásokról, hogy ártalmatlanok-e (jóindulatú elváltozások) vagy gyanúsak, esetleg rosszindulatúak-e, és ez esetben további vizsgálatot igényelnek, illetve tanácsos-e az eltávolításuk. Utóbbi esetben sebész szakorvosaink segítenek. Az eltávolított anyajegyekből szövettani vizsgálat készül, hogy pontosan meghatározzuk a probléma típusát.
A bőrgyógyász szakorvos által végzett dermatoszkópos anyajegyszűrés fő feladata tehát segíteni a kóros anyajegyek, többek között a melanóma kiszűrésében. Az időben felfedezett bőrrák jól gyógyítható, a szűrővizsgálat életünket is megmentheti.
GoodID belépés