Diabetológiai szakorvosi vizsgálat

Diabetológiai szakorvosi vizsgálat

 

Minden páciens felé fontos üzenetünk, hogy a cukorbetegség kezelése egy csapatmunka, együttműködést kíván a páciens és a diabetológus, illetve a gondozásban időszakosan résztvevő többi szereplő között. A hozzátartozók, a családsegítő támogatása is lényeges tényező – vallja Dr. Károlyi Hortenzia, a TritonLife diabetológusa, akit a diabetológiai szakorvosi vizsgálattal kapcsolatos tudnivalókról kérdeztünk.

Magyarországon több mint 1,1 millió felnőtt és több mint 5 ezer gyermek él cukorbetegséggel, a KSH 2019-es adatai szerint. Az időben történő diabéteszszűrésre tehát kiemelt figyelmet kell fordítanunk.

A diabetológia a cukorháztartás zavaraival, illetve a cukorbetegség prevenciójával, kezelésével, valamint szövődményeivel foglalkozik. A diabetológus szakorvos a cukorbetegség rizikófaktorait méri fel, illetve abban segíti a pácienst, hogy a lehetséges szövődményeket el lehessen kerülni. Mindennek az origója a diabetológiai szakorvosi vizsgálat, melyről az alábbiakat érdemes tudni.

Mit vigyünk magunkkal a vizsgálatra?

– Korábbi leleteket;

– aktuálisan szedett gyógyszerek nevét, dózisát (a régebben szedett antidiabetikumoknak a nevét is);

– gyógyszerérzékenységi listát (ha esetleg fennáll gyógyszerérzékenység);

– vércukormérőt (ha rendelkezik vele);

– vércukornaplót (ha vezeti);

– előzetesen feljegyzett kérdéseket, amelyekre választ szeretne kapni.

A vizsgálat hossza, gyakorisága

A beteg-orvos találkozás egy óra hosszat jelent minden esetben, hogy mindenre elég idő legyen. A konzultáció gyakoriságát a páciens állapota, a kezelés módja és az aktuális problémák jellege határozza meg. Jól beállított vércukorszinttel rendelkező beteg esetén 3-6 havonta indokolt a diabetológián megjelennie, ellenkező esetben gyakrabban, akár kéthetente vagy havonta is szükség lehet erre.

Anamnézisfelvétel

A szakorvos az alábbi körülményekről, információkról kérdezi ki a pácienst, a kórtörténetét.

– A cukorbetegség ténye megállapított vagy gyanú áll fenn?

– Mióta cukorbeteg, illetve mire alapozza a gyanút?

– Milyen egyéb előző betegségei, műtétei voltak?

– Milyen jelenlegi társbetegségekkel küzd?

– Családi anamnézis cukorbetegségre, kardiovaszkuláris betegségekre vonatkozóan.

– Gyógyszereinek felsorolása, ismert gyógyszerallergiák bejelentése.

– Dohányzásra, alkoholfogyasztásra vonatkozó kérdések.

– A páciens fizikai tevékenységére (sport, mozgás), étkezési szokásaira, preferenciáira kitérő kérdések.

– Munkájának jellegére vonatkozó kérdések (ülő- vagy fizikai munka, stresszhatások, esetleg több műszakban végzett tevékenység).

– Esetenként gyermekvállalással, illetve védekezéssel kapcsolatos kérdések, ha indokolja a páciens életkora, szövődményei és a gondozáson való megjelenés indoka.

– Kérdések az előzőleg zajlott gondozásról, annak formájáról, gyakoriságáról, sikertelenség esetén annak okainak tisztázása, hogy az elkövetkezőkben a gondozás sikeres lehessen.

A vizsgálat további részei

Az anamnézist követően annak tartalma szerint alakul a találkozás további része:

– fizikális vizsgálat;

– diétás elvek megbeszélése;

– kezelési elvek, módok;

– testre szabott kezelés érdekében való edukáció;

– a várható szövődmények, illetve a megelőzés lehetőségének felvázolása;

– a társbetegségek megbeszélése;

– a javasolt állapotfelmérő vizsgálatok előírása;

– a vércukormérésre, vagy adott esetben inzulinozásra való konkrét oktatás;

– az egyéni, reális célok kitűzése;

– a következő vizit idejének kijelölése.

Alapos, személyre szabott tájékoztatás

A páciens előzményeinek, állapotának és aktuálisan rendelkezésre álló adatainak ismeretében összegezzük a páciens állapotáról szóló orvosi véleményt. Tájékoztatjuk az esetleges gyógyszeres, diétás és életmódi változtatások szükségességéről, és megbeszéljük vele a lehetőségeket, hajlandóságát.

Átbeszéljük a fennálló szövődményeket, azok várható progresszióját, a lassítás lehetőségét, az  ellenőrizendő paramétereket, azok jelentőségét és a kontrolljuk gyakoriságát.

Egyeztetjük az orvos-beteg találkozások szükséges gyakoriságát az egyénileg felállított elérendő célok (HgA1C, vércukortartomány, testsúly, vérnyomás és javítandó laborparaméterek) érdekében és függvényében.

Tájékoztatjuk a pácienst a gyógyszertámogatás mértékéről, annak kritériumairól, megelőzve a későbbi esetleges vitákat, elégedetlenséget.

További teendők

A diabetológiai szakorvosi vizsgálatot követően a páciens alkalmazza a megbeszélt kezelést, elvégzi a szükséges önellenőrző méréseket, fizikai tevékenységet, a diéta szerint étkezik, illetve megjelenik az előírt vizsgálatokon – időpontegyeztetés alapján, a megbeszélt gyakorisággal ellenőrzésre jön (probléma esetén előbb).

A diabetológiai szakellátó krónikusbeteg-gondozó, előjegyzéssel működik, tehát nem sürgősségi ellátóhely. Akut probléma, rosszullét esetén a sürgősségi betegellátó helyen kell jelentkeznie a páciensnek, hiszen arra egyetlen diabétesz szakrendelés sem alkalmas.