Alagút szindrómák

Ha a testben futó perifériás idegek valamilyen ok miatt nyomás alá kerülnek, az fájdalmat, zsibbadást és érzéketlenséget okozhat a karokban, a kezekben és az ujjakon, ritkább esetekben a lábakban is. Amennyiben a konzervatív kezelések hatására nem enyhülnek a tünetek, műtét válik szükségessé a perifériás idegekre és inakra gyakorolt ​​nyomás csökkentése érdekében.

Mit jelent az alagút szindróma?

Az alagút szindróma azon betegségek összefoglaló neve, amelyek esetében a csontok és az inak által körülvett csontos-szalagos alagútban futó perifériás idegek valamilyen gyulladásos, térszűkítő folyamat következtében nyomás alá kerülnek, melynek következtében funkciókárosodás és fájdalom alakul ki. Egy- és kétoldali formában, fiatalabb és idősebb életkorban egyaránt előfordulhat.

Az alagút szindróma kialakulásának okai

Az alagút szindróma azokat az embereket érint, akik olyan tevékenységet vagy munkát végeznek, amelyek az ujjak, a csuklók és a karok gyakori és megerőltető használatával járnak.

Emellett számos egyéb tényező is hozzájárulhat az alagút szindróma kialakulásához, például:

• öröklődés
• terhesség
• a kéz vagy a csukló deformitása
• ízületi megbetegedések
• cukorbetegség
• idősebb életkor.

Az alagút szindróma típusai

Kéztő alagút szindróma tünetei

A kézközépideg a csuklótájékon egy kéztőcsontok és egy vékony inas lemez által határolt „csatornában”, vagyis az úgynevezett carpalis alagútban található. Amennyiben a kézközépideg nyomás alá kerül, kialakul a kéztő alagút szindróma, melynek jellegzetes tünete az I-III-as ujjak zsibbadása, valamint főleg reggelente és az éjszakai órákban előforduló fájdalom és súlyosabb esetben a hüvelykpárna izomzatának sorvadása jön létre.

Könyök alagút szindróma tünetei

A könyök alagút szindróma a könyök ízületének területén alakul ki. A szindróma tünetei, a zsibbadás és a gyengeség a kéz kisujj felőli szélén, illetve a gyűrűs- és a kisujjon jelentkezik.

Guyon alagút szindróma tünetei

Guyon alagút szindróma esetén az alkar belső oldalán a csuklóig futó ideg, a singcsonti ideg mély vagy a felületes ága kerül nyomás alá a csuklóban található csatornában, a Guyon alagútban. A szindróma tünete a kisujj és a gyűrűsujj perceiben kialakuló zsibbadás, amely az alkarra is kisugározhat.

Az alagút szindróma kezelése

Az alagút szindróma kezelése kétféleképpen történhet: nem műtéti úton vagy műtéttel. A nem műtéti kezeléseket – beleértve az érintett kéz, könyök tehermentesítését, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezését, a fizikoterápiát, a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését, a kortizon injekciókat - általában a kevésbé súlyos esetekben alkalmazzák.

Mikor indokolt az alagút szindróma műtéti kezelése?

A sebészeti beavatkozás akkor ajánlott, ha az alagút szindróma nem reagál a konzervatív kezelésekre vagy egyre súlyosabbá válnak a tünetek. A műtét célja az alagút méretének növelése az áthaladó idegekre és inakra gyakorolt ​​nyomás csökkentése érdekében.

Mi történik az alagút szindróma műtét során és után?

A műtét során átvágják az érintett szalagot, és ha szükséges, az inakat körülvevő gyulladásos szövetszaporulatot is eltávolítják.  Az operáció után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig fennállhat, az alagút szindróma okozta zsibbadás és fájdalom enyhülési ideje betegenként változó. Az eredeti funkciók és a szorítóerő visszatérése akár több hónapig is tarthat.

A kontrollvizsgálatra és a varratszedésre a műtétet követően 10-14 nappal kerül sor. A gyógytornász által megtanított speciális mozgásformák rendszeres gyakorlásával fokozatosan helyreállítható a könyök, a kéz és a csukló működése. Ezután a könnyebb testmozgás és az úszás már megengedett, de a megerőltetőbb sporttevékenység, a terhelés és a fizikai munka megkezdéséig 10-12 hetet kell várni. Körülbelül négy-hat hétig érdemes kerülni a megerőltetőbb tevékenységek végzését.