Csonttörések

 Bármilyen csonttörésről legyen is szó, a kezelés és a felépülés mindig fájdalommal és kellemetlenséggel jár. Azonban fontos a precíz diagnózis felállítása, és szükség esetén a professzionális műtéti helyreállítás ahhoz, hogy a sérült csont visszanyerje egészségét – ebben nyújt nekünk segítséget a TritonLife.

Csonttörések típusai, és leggyakoribb fajtái a törések formája szerint

A csonttöréseket sokféle szempont szerint csoportosíthatjuk. Fontos, hogy fedett törésről van szó, amikor a bőr nem sérül meg felette, illetve nyílt törésről beszélünk, amennyiben a csont vége a bőr sebén át szabadon látható. Ugyanígy meghatározó, hogy a csontnak ízület közeli részét vagy középső szakaszát érte sérülés. Illetve, hogy a törés mennyire darabos, vagy milyen mértékben mozdultak el a törtvégek.

A csonttörések fajtáit tekintve a legáltalánosabb az úgynevezett traumás, vagy baleseti törés. Ezek minden esetben valamilyen külső erőhatás miatt következnek be, amikor a hirtelen jött terhelés nagyobb, mint amit a csont rugalmassága elbír. Az esések a legtipikusabb kiváltó okai ezen töréseknek.

Minden korosztálynak megvannak a maga jellegzetes töréstípusai. A zöldgally-törés neve nagyon jól tükrözi a törés végbemenetelét, amikor a csontnak csak az egyik oldala törik meg, míg a másik felét egyben tartja a sértetlen csonthártya – éppen úgy, mint amikor egy friss gallyat eltörünk, melyet a külső háncsréteg összetart. Ez a sérüléstípus kizárólag gyerekeknél fordul elő.

A leggyakrabban előforduló törések mellett számos további fajtával találkozhatunk, többek között fáradásos vagy patológiás törés, csontritkulásos törés, romzónával járó törés.

A kéz az egyik legérintettebb terület

Akár egyetlen rossz mozdulat is elég lehet a kéz, azon belül is a kézközép- és kéztőcsontok, valamint az ujjak töréséhez. A csukló törésénél általában az orsócsontot éri sérülés, de súlyosabb esetben a mellette lévő singcsont is eltörik – ilyenkor az ízületek biztosítása érdekében a tenyértől egészen a hónaljig érő gipszre van szükség. Amikor azonban az orsócsont helyett a csukló egyik kis kéztőcsontja, az úgynevezett sajkacsont törik el, elég egy rövid gipsz a rögzítéshez. Így a csukló törésének összetettségétől függően a lábadozás 6-12 hétig is eltarthat.

Mi a csonttörések kezelésének menete?

Csonttörés gyanúja esetén általában elegendő néhány röntgenfelvételt készíteni a diagnózis felállításához, de a sérült terület megtekintése és megtapintása soha nem maradhat el. Ezek alapján az orvos a beteggel egyeztetve meghatározza a szükséges kezelési módot: ez történhet gipsszel, vagy műtéttel.

Milyen esetekben van szükség műtéti beavatkozásra?

Míg a csontok elmozdulása nélkül végbemenő, jól álló töréseknél teljes felépülés érhető el az érintett terület begipszelésével, addig az összetettebb töréseknél jobb eredmény várható a műtéti beavatkozástól. Ilyenek az elmozdulással járó törések, a nyílt törések, illetve az ízületek közelében keletkező törések. Számos helyreállító műtét létezik a csonttörések kezelésére. A törés rögzítésére alkalmas lehet tűzés, csavarozás, lemezes rögzítés vagy velőűrszegezés. A rosszul összeforrt csonttörések után esetleg korrekciós osteotomia, azaz a görbe csont átvágása és a szükséges korrekció után lemezes egyesítése jelenthet megoldást.