Jóindulatú daganatok, sérvek

A daganat a szervezet megváltozott sejtjeinek progresszív, irreverzibilis osztódásából származó körülírt szövetszaporulat, amelynek növekedése a kiváltó tényezők megszűnése után is tovább tart és viszonylag független a szervezet sejtosztódást és a sejtek egyensúlyát szabályozó mechanizmusától. Sajnálatos módon hazánkban a daganatos betegségek a szív-és érrendszeri megbetegedések után a második leggyakoribb halálokok.

Mit nevezünk jóindulatú daganatoknak?

A jóindulatú daganat általában lassú növekedésű és az adott szerv vagy szövet határain belül jól körülhatárolt, elszigetelt. Ezáltal nem tud a nyirok-és véráramba jutni, így nem képez távoli áttéteket sem. Tüneteket okozhat, mert a növekedésük során megzavarhatja az adott szerv működését és az érintett idegeket is nyomhatja (például az agyalapi mirigy daganata a látóideget nyomva látótér-kiesést okozhat). A legtöbbször műtétileg eltávolíthatók és a kiújulás általában ritkán fordul elő.

Mi a különbség a jóndulatú daganatok és a rosszindulatú daganatok között?

A daganatok jó- vagy rosszindulatúak lehetnek. A jóindulatú (benignus) tumorokra általában nem jellemző az invazivitás, vagyis a környező szövetekbe terjedés, az áttét (metasztázis) és az eltávolítás utáni kiújulás képződése. Lokálisan azonban jelentős megnövekedhet, így akár súlyosan is befolyásolhatja az érintett szerv működését. A rosszindulatú (malignus) daganatok a környező szövetekbe terjedve károsítja azokat, illetve távoli áttéteket képezhet.

Azt, hogy adott daganatos megbetegedés jó- vagy rosszindulatú, leginkább a szöveti jellemzői határozzák meg.

A jóindulatú daganatok, sérvek típusai

Csuklótáji ganglionok

A ganglion a kézen (a csukló kézháti vagy tenyéri felszínén az ujjak tövénél), illetve a térd és a boka tájékán kialakuló jóindulatú, puha tapintású, folyadékot tartalmazó ciszta. Leggyakrabban kis gömb formájában jelenik meg változó méretben (borsó nagyságútól diónyi méretűig). Igen gyakori elváltozás, főként a 20-40 éves korosztályba tartozó nők körében jellemzőbb. Kialakulásának oka valamilyen nehéz, megerőltető munka, sport vagy az adott végtagot ért sérülés, de ínhüvelygyulladás is okozhatja. Általában csak esztétikai problémát okoz, de heves fájdalom is tapasztalható az érintett végtag mozgatásakor vagy a csomó megnyomása esetén.

Ujjak mucoid cystai

Az ujjak feszítő inaiban, a kézháton, közvetlenül a bőr alatt alakulnak ki a jóindulatú, puha tapintású, folyadékkal telt ciszták. Leggyakrabban ínhüvelygyulladás okozza.

Atheromák

Az atheroma, más néven kásadaganat egy jóindulatú, akár 3-4 cm-es nagyságot is elérő fájdalmatlan, kásaszerű faggyút tartalmazó csomó. Közvetlenül a bőr alatt, leggyakrabban a hajas fejbőrön, az arcon és a háton fordul elő.

Lipomák

A zsírdaganat (lipóma) jóindulatú, a bőr alatt található, fájdalmatlan, puha tapintású, mozgatható csomó. Jellemzően a végtagokon és a törzsön alakul ki, ritkábban a fejen és a nyakon.

Synovialis jóindulatú tumorok

Az ízületi hártya jóindulatú daganatai a csontra terjedve fájdalmas, cisztás elváltozásokat okozhatnak, melyek rendszerint sebészi beavatkozást igényelnek.

Endochondroma

A csontok belsejében alakul ki. Bármely életkorban előfordulhat, de a felnőtteknél jóval gyakoribb. Általában nem okoznak tüneteket, de a tumor állapotának követése érdekében ajánlott a rendszeres kontrollvizsgálat, panasz esetén pedig a műtéti beavatkozás.

Osteoid osteoma

Leggyakrabban a hosszú csöves csontokban keletkezik és a fiatalabb felnőtt korosztályt érinti. Jellemző tünete az éjszakai órákban erősödő fájdalom. Tartós javulást csak a műtéti eltávolítás eredményezhet.

Miről ismerhetjük fel a jóindulatú daganatokat?

A daganatos megbetegedéseket az általános és specifikus tünetekből (például rossz közérzet, fáradékonyság, étvágytalanság, indokolatlan fogyás, nehezen és lassan gyógyuló sebek, lokalizációtól függő fájdalom, esetleg vérzés) vagy szűrővizsgálatokkal (például mammográfia, melanoma szűrés) lehet felismerni. A végleges diagnózis felállításához szövettani vizsgálatra (biopszia) van szükség. Amennyiben ennek eredménye daganatos elváltozást mutat, további képalkotó (például ultrahang, CT, PET-CT, MRI) és – egyes esetekben - molekuláris patológiai vizsgálatokat kell végezni a tumor stádiumának (melyik szervek milyen mértékben érintettek) meghatározása.

Néhány jóindulatú daganat (például a bélrendszerben kialakuló polip) idővel rosszindulatúvá is válhat, ezért a jóindulatú daganatot is érdemes rendszeresen ellenőriztetni.

Jóindulatú daganatok kezelése műtéti úton

A felismert daganat kezelés módját a tumor elhelyezkedése, előrehaladottsága és a beteg általános állapota határozza meg. A jelenlegi leggyakoribb terápiás módszerek közé tartozik a kemoterápia, a sugárkezelés, az immunterápia, valamint a műtéti beavatkozások. Utóbbi célja a jól körülhatárolt daganat kimetszése és eltávolítása. Nagyobb kiterjedésű jóindulatú daganatok esetében az elsődleges operáció során vagy egy későbbre halasztott műtétnél a kimetszés miatti szövethiányok, deformitások és funkciókiesések helyreállítására is szükség lehet.

Műtét utáni teendők

A műtét utáni teendők a sebészeti beavatkozás típusától függően pár órás megfigyelés vagy néhány napos kórházi tartózkodás után a páciens a saját lábán térhet haza. A műtét napján javasolt az ágynyugalom, a pihenés, de a következő naptól már nem kell ágyban feküdni, a könnyebb testmozgás kifejezetten előnyös a gyógyulás szempontjából. A megterhelőbb fizikai aktivitást és a sportolást néhány hétig mellőzni kell.

A teljes gyógyulás időtartama általában 4-6 hét. Ezen időszak alatt (is) érdemes jobban odafigyelni az étkezésre, és könnyen emészthető, rostban gazdag ételeket fogyasztani. A kontrollvizsgálatokra általában a műtét után egy, majd négy héttel kerül sor.

Szövődmények ugyan nagyon ritkán lépnek fel, de fájdalom, hőemelkedés, helyi duzzanat, vérömleny vagy enyhe vérzés előfordulhat. Ezek a tünetek a gyógyulás folyamatának velejárói, de aggodalom esetén hívja fel a műtétet végző orvosát