Migrén: a személyre szabott kezelés kulcsfontosságú - mondja a szakember

Az elsődleges – nem más betegség vagy szervi probléma okozta – fejfájások 10-ből 9 embert érintenek életük során. Magyarországon mintegy 1,2 millió ember él migrénnel, ami akár havi több napra is lehetetlenné teszi számukra a munkavégzést, a személyes és családi életet – mondja dr. Kozák Márk, a TritonLife Magánkórház neurológusa. Ezért a szakember szerint a migrén valójában társadalmi probléma is, melyre a választ a fejfájáscentrumok, és az ott elérhető modern terápiás megoldások jelenthetik.

A fejfájásos betegségek nagyjából 10%-át a migrén teszi ki. Miközben 1,2 millió ember él migrénnel, a hazai ellátásban mindössze 20-25 ezer embert kezelnek korszerű fejfájás- és migrénterápiákkal – mondja a szakorvos. Ez azért is probléma, mert a migrénnel élők akár napokra kieshetnek a munkából, a havi 15 napnál több, fejfájással eltöltött napot megélő krónikus migrénesek pedig szinte biztosan nem képesek munkát vállalni, és minden szinten beszűkülnek a lehetőségeik egy teljes életre. Dr. Kozák Márk szerint ez számukra magánéleti és szakmai nehézségeket, az országnak pedig jól mérhető gazdasági veszteséget okoz. Ezért a migrén valójában társadalmi probléma is, a választ pedig a fejfájáscentrumok, az ott elérhető modern terápiás megoldások jelenthetik.

Mi a migrén?

A migrén egy erős fejfájás, amely általában féloldali érintettségű. A fejfájás jellege a migrének esetében lüktető, rohamokban jelentkező, görcsös, mozgás következtében erősödhet. Megjelenése nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. A migrén alapvetően két nagyobb csoportra bontható, a megjelenési formája szerint létezik aurás migrén, illetve aura nélküli migrén.

Az aurás migrén esetén arról van szó, hogy vannak bizonyos előjelek, illetve neurológiai tünetek melyek a migrént nem csak, hogy előrevetíthetik, de kísérhetik is. Az aurás tünetek változatosak lehetnek, de leggyakrabban látászavarok (homályos látás, villanások) formájában jelentkeznek. Ha az aura nem kíséri a migrén megjelenését, csupán előjelzi, úgy viszonylag hamar, általában 1 órán belül lezajlik, majd ezt követően jelentkezik a fejfájás – avat be a részletekbe a szakorvos.

Aura nélküli migrénről akkor lehet beszélni, ha az említett előrejelzések nem jelentkeznek, tehát nincsenek egyéb neurológiai tünetek. A migrén roham hirtelen jelentkezik, erős intenzív fejfájással. Időtartamát tekintve változhat, pár órától akár több napig is eltarthat – magyarázza dr. Kozák Márk.

Az aurás és aura nélküli migrének mellett létezik menstruációs migrén (mely a menstruációs ciklus során jelentkezik, általában a menstruáció előtt vagy alatt, és gyakran súlyosabb fejfájással jár), hemiplégiás migrén (az egyik oldal végtagjainak gyengesége vagy bénulása kísérheti), retinális migrén (az idegek érrendszeri megbetegedésének következményeként alakul ki, és átmeneti látásvesztéssel járhat egy vagy mindkét szemben), krónikus migrén (migrénes epizódok gyakran követik egymást, általában havi legalább 15 napon át, legalább 3 hónapon keresztül), illetve basilaris migrén (ritka típus, mely látás- vagy beszédzavarokkal, valamint a szédüléssel járhat).

A migrén tünetei

A migrén több jól ismert, viszonylag jól elkülöníthető tünetekkel bír. A vezető tünet migrén esetében természetesen a fejfájás, az alábbiak is jelentkezhetnek a migrénes fejfájás során.

• Aura: nem minden migrén típus esetén jelentkezik, de az aura nevű jelenség előfordulhat, amely átmeneti neurológiai tüneteket okoz, például látászavart, érzékszervi zavarokat (pl. zsibbadás), vagy beszédzavarokat.
• Fény- és hangérzékenység: sok migrénes beteg érzékenyebb a fényre és a hangokra a migrén epizódok során.
• Hányinger és hányás: ezek a tünetek gyakran kísérik a migrén megjelenését és súlyosabbá teszik a betegséget.
• Szagok és ízek érzékelése: néhány migrénes beteg érzékenyebb lehet bizonyos szagokra vagy ízekre a fejfájás során.
• Szédülés: Szédülés vagy egyensúlyzavar is előfordulhat migrén epizódok alatt.
• Koncentrációs nehézségek: a migrén súlyosbíthatja a koncentrációs nehézségeket és a mentális funkciók zavarait.
• Fáradtság és kimerültség: sok migrénes beteg fáradtnak vagy kimerültnek érzi magát a rohamok után.

Fontos megjegyezni, hogy a migrén tünetei egyénenként változhatnak, és minden egyes betegnél más és más lehet a tapasztalat. A migrén diagnózisát orvosnak kell felállítania, és a megfelelő kezelést a tünetek és az egyén egyedi jellemzői alapján kell meghatározni – hangsúlyozza dr. Kozák Márk.

A migrén okai

A migrén hátterében egyaránt állhatnak örökletes és környezeti tényezők – magyarázza a neurológus. A migrén megjelenhet például hormonális hatásokra, ezért nagyobb számban érinti a nőket. Nem gyakori, de előfordul úgynevezett menstruációs migrén is, amelynél a fejfájás egyedül a havi vérzéshez kötődik. Hormonális fogamzásgátlók szedése ugyancsak a migrén kiváltója lehet, a hormonális hatás miatt. A stressz és a kialvatlanság szintén nagy szerepet játszik egy-egy migrén előidézésében, megjelenésében. Ritkábban, de a különféle fronthatások is kiválthatják a migrén megjelenését, főként a melegfront esetében és kettősfront következtében jelenhet meg. Ez főként azoknál jellemző, akik alapvetően is érzékenyebbek a különféle környezeti hatásokra.

A táplálkozás szintén előidézhet migrént, mondja a neurológus. Az élelmiszerek közül az érett sajtok okozhatják a migrén megjelenését, de az alkohol is. Sajnos a füstölt húsok és a sonkák sem kivételek, főleg, ha még tartósítószert is tartalmaznak, amit manapság nehéz elkerülni. Az összefüggéseket külön tesztekkel igazolni nem lehet, de az érintettek jellemzően feljegyzik és megfigyelik, hogy milyen élelmiszer idézi elő a migrén megjelenését.

Az okok közül nem zárható ki, hogy migrén során az agyban lévő erek görcsösen összehúzódnak, majd ellazulnak, majd ismételten összehúzódnak és így tovább. Ám, hogy ez miért alakul ki, arról nincsenek tapasztalatok – ismerteti dr. Kozák.

A migrén diagnózisa

A migrén kivizsgálása általában orvosi konzultációval és diagnosztikai tesztekkel kezdődik. Dr. Kozák Márk fontosnak tartja valamennyi lépés betartását a migrén kivizsgálásában:

• Orvosi anamnézis: az orvos részletesen kikérdezi a pácienst a tüneteiről és azok jellemzőiről, beleértve a fejfájás típusát, gyakoriságát, intenzitását, kísérő tüneteket és a migrén epizódokra jellemző kiváltó tényezőket.
• Fizikális vizsgálat: az orvos megvizsgálja a pácienst a migrénhez kapcsolódó tünetek és az egyéb lehetséges egészségügyi problémák felmérésére.
• Differenciál diagnosztika: migrén esetén is fontos kizárni más betegségeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, például feszültség fejfájást, cluster fejfájást, vagy más neurológiai rendellenességeket.
• Laboratóriumi tesztek: laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek lehetnek a migrén kiváltó okainak, például a hormonszintek vagy az élettani funkciók értékelésére.
• Képalkotó vizsgálatok: bizonyos esetekben képalkotó vizsgálatok, például koponya CT vagy MRI vizsgálatok segíthetnek kizárni migrén esetén más neurológiai problémákat, mint például az agyi daganat vagy az érkatasztrófa.
• Migrén napló vezetése: a páciensnek ajánlott egy migrén naplót vezetnie, amelyben feljegyzi a fejfájások gyakoriságát, intenzitását, kiváltó tényezőit és az alkalmazott kezeléseket. Ez segíthet az orvosnak a migrén pontosabb megértésében és a megfelelő kezelés kiválasztásában.

A neurológus szerint minden esetben érdemes szakorvost felkeresni migrén esetén, egyrészt a fájdalom kezelése céljából, másrészt azonban a következmények kizárása vagy megelőzése céljából (például aurás migrén esetében a látás-, beszéd-, és mozgászavarok kontrollja céljából, de esetenként megnőhet a stroke kockázata is a migrén okán).

A migrén kezelése

A migrén kezelésének lehetőségei számos stratégiát foglalnak magukban, beleértve a gyógyszereket, a megelőző intézkedéseket és az életmódbeli változtatásokat – ismerteti dr. Kozák Márk neurológus.

Akut kezelés

Migrén rohamok esetén alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak a triptánok (pl. sumatriptán), a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok, pl. ibuprofen, naproxen), valamint a fájdalomcsillapítók (pl. acetaminophen). Ezek segítenek csökkenteni a migrén során jelentkező fejfájást és a kísérő tüneteket, mint például a hányinger és a fényérzékenység.

Botox kezelés

A migrén kezelésére beadott exotoxin elnevezésű anyag, segít ellazítani az adott izmokat (a fej és nyak területén), feloldja a görcsösséget, mely a migrénes rohamok kiváltója lehet

Megelőző kezelés

Ha a migrén rohamok rendszeresek vagy súlyosak, az orvos megfontolhatja a migrén megelőzésére szolgáló gyógyszerek, például béta-blokkolók, antiepileptikumok, antidepresszánsok vagy más gyógyszerek felírását.

Migrén specifikus gyógyszerek

Triptánok: Ezek a gyógyszerek célzottan a migrén tüneteire hatnak, és segítenek csökkenteni a fejfájást és a kísérő tüneteket, például a hányingert és a fényérzékenységet.

Ditans

Ezek a gyógyszerek újabbak, mint a triptánok, és hatékonyak lehetnek a migrén tüneteinek kezelésében.

Alternatív kezelések

Akupunktúra

Néhány kutatás azt sugallja, hogy az akupunktúra segíthet csökkenteni a migrén rohamok gyakoriságát és súlyosságát.

Biofeedback

Ez a technika segíthet a migrén rohamok gyakoriságának csökkentésében, segítve a beteget az izomfeszültség és a stressz kezelésében.

Életmódbeli változások

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás fontos a migrén megelőzésben. Ugyanígy hatással van rá az egészséges étkezés: fontos kerülni az étkezési kiváltó tényezőket, mint például a túl sok koffein, alkohol vagy ételek, amelyek migrén megjelenését okozhatják. Tehetünk a migrénes epizódok ellen a rendszeres testmozgással is: a mérsékelt testmozgás segíthet csökkenteni a migrénrohamok gyakoriságát és súlyosságát. Ugyanígy bizonyos stresszkezelési technikák, relaxációs gyakorlatok, meditáció és légzésgyakorlatok segíthetnek csökkenteni a stresszt, ami migrén megjelenését okozhatja.

A migrén teljességgel nem gyógyítható. Azonban több gyógyszer létezik a kezelésére. A megfelelő gyógyszerek kiválasztása migrén típusa alapján történik, és egyénenként változó. Célja a migrén rohamok gyakoriságának és súlyosságának a csökkentése. Jellemző az erősebb, vényköteles fájdalomcsillapítók adása, illetve az olyan körülmények kerülése, amelyek rohamot idézhetnek elő. Gyakori javaslat rohamok megjelenése esetén, a pihenés, a sötét, nyugodt környezetben tartózkodás – foglalja össze a szakember.