Mit tehetünk a rendszeres fejfájás ellen?

A visszatérő vagy állandósult fejfájásnak számtalan kiváltó oka lehet: jelentkezhet valamely meglévő betegség tüneteként, vagy elsődleges, más néven önálló fejfájásként, mely hátterében nem azonosítható anatómiai elváltozás.

A köztudatban a migrénes fejfájás él a leginkább, pedig gyakoriság szempontjából akad egy komoly vetélytársa, a tenziós fejfájás. Mindkét típus az elsődleges fejfájások közé tartozik, csakúgy, mint a harmadikként említhető cluster-fejfájás. Míg a migrén és a tenziós fejfájás leginkább a 20–40 év közötti nőket érinti, a cluster zömében a férfiak körében fordul elő.

Mindhárom, sajátos tulajdonságokkal bíró típus jól kezelhető, de csak akkor, ha a páciens együttműködik orvosával. De honnan tudhatuk elszenvedőként, hogy melyik változatot kell egyáltalán kezelnünk vagy kezeltetnünk?

Hogyan segít a neurológus

A neurológus részletes anamnézis során a páciens kórelőzményeit megismerve elsősorban a fejfájás hátterében felmerülő egyéb okokat igyekszik feltérképezni, mint például a magas vérnyomás, a gyulladásos megbetegedések, agyi érkatasztrófák, szemészeti, fül-orr-gégészeti megbetegedések stb. Másfelől, amennyiben egyéb szervi megbetegedés kizárható, a fejfájás jellegzetességei alapján differenciálja a beteg fejfájástípusát.

Egyéb alapbetegség nélkül is rengetegen szenvednek a visszatérő fejfájásoktól, ezek hátterében meghúzódhat állandósult sztressz, alvászavar, kevés folyadékbevitel, mozgásszegény életmód, a rendszertelen táplálkozás, időjárás-változás és még sorolhatnánk.

A kivizsgálás gyakran részletes laborvizsgálattal kezdődik: ennek alapján fény derülhet számos oki tényezőre, mint például vashiányos vérszegénység, ionzavar, cukorbetegség, pajzsmirigybetegség vagy B12-vitamin hiánya, ami szintén előidézheti a panaszt.

Ha a vizsgálat során idegrendszeri károsodásra utaló eltérés észlelhető a beteg neurológiai státuszában, akkor további kiegészítő vizsgálatok javasoltak, mint például CT, MR, EEG.

Ugyancsak kiegészítő vizsgálatok szükségességére hívja fel a figyelmet, ha a páciens élete első vagy legerősebb, hirtelen kezdetű/ütésszerű fejfájásról panaszkodik, vagy a régóta fennálló, megszokott fejfájásos panaszok jellege hirtelen megváltozik, esetleg a fejfájás mellé lázas állapot, aluszékonyság, tudatzavar társul. Ezen panaszok organikus, sürgősségi kivizsgálást indokló kórkép gyanúját keltik fel az orvosban.

A kínzó migrén

A betegek többsége féloldali, erős, lüktető, görcsös jellegű fájdalomról számol be, mely mellé gyakran társul hányinger. A fejfájás során a páciens zavarónak élheti meg az erős fényeket, zajos, hangos helyeket; de fokozhatja a fejfájás intenzitását fizikai aktivitás is. E betegek általában a sötét, csöndes, nyugodt helyeket keresik. Bizonyos esetekben a fejfájást bevezető tünet előzi meg, melyet auratünetnek nevezünk. Ez az esetek többségében valamilyen látási szenzáció (szikralátás, foltlátás, látótérzavar), de lehet érzészavar (zsibbadás), végtaggyengeség vagy beszédzavar is.

A migrén megjelenése a hormonális rendszerrel is mutathat összefüggést, ilyenkor például a menstruációs ciklushoz kapcsolódhat. Egyes esetekben családi halmozódás is kimutatható.

Már az életmódváltás is sokat segít

A migrénes fájdalmak leküzdésében – érdemben – a gyógyszeres kezelés mellett vagy helyett fontos az életmódunkra is figyelni. Az életmódváltás lényeges része a fejfájások kezelésének, és számos olyan tényezőn tudunk változtatni, mely viszonylag kevés befektetéssel jár, viszont jelentős haszna származhat.

A kiegyensúlyozott életritmus, a rendszeres testmozgás, sportolás, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, mind jótékonyan hathat a migrénben szenvedőkre. Más esetben bizonyos élelemiszerek kerülése – melyek fogyasztása egyértelműen összefüggésbe hozható a migrénes fejfájásokkal – is megoldás lehet, ilyenek például a sajtok, vörsbor, csokoládé, tartósított élelmiszerek. Ezek kiderítése céljából érdemes fejfájásnaplót vezetnünk, amelyet az orvossal is megoszthatunk.

Nem mellesleg más betegségek kezelésére beállított gyógyszeres terápiának is szerepe lehet a migrénes fejfájás kiváltásában, ezek közül kiemelt a hormonális fogamzásgátló. Ilyen esetben a gyógyszerváltás indokolt.

Milyen terápiát vagy megközelítést válasszunk?

A fentiekben részletezett technikákkal jelentősen csökkenthető a migrénes napok száma, a fejfájások intenzitása, bizonyos esetekben azonban a gyógyszeres terápia nélkülözhetetlen.

Migrénes rohamok oldására úgynevezett rohamterápia alkalmazandó, melyek közül a jelenleg leghatásosabbaknak tartott triptánokat érdemes kiemelni. Bizonyos esetekben viszont szükség van megelőző, vagy más néven intervallum-terápiának nevezett gyógyszeres kezelés bevezetésére is. E terápiák mellett jelentős szerep jut az alternatív kezelési gyógymódoknak is, úgymint az akupunktúra, fizioterápia vagy pszichoterápia.

A stressz és a tenziós fejfájás

Az elsődleges fejfájások csoportjába tartozik a tenziós fejfájás is, mely gyakoriságát tekintve meghaladja a migrénét. Kialakulásáért leginkább a stressz, a túlhajszolt életvitel, a mozgásszegény életmód tehető felelőssé, illetve jelentős szerepet játszhat a tartós ülőmunka, monitorhasználat is, mely során nemcsak a nyak- és vállizomzat válhat merevvé, görcsössé, hanem hosszú távon tartós rendellenességekhez, gerincdeformitásokhoz vezethet. Ebből adódóan ennél a fejfájásnál is jelentős szerep jut az életmódváltásnak, a sportnak, a gyógytornának, a stresszoldásnak, a különböző relaxációs technikák alkalmazásának, vagy akár szakpszichológus vezetésével végzett terápiáknak, mint például az autogén tréning, a biofeedback, a kognitív viselkedésterápia.

A tenziós fejfájást enyhe vagy közepesen erős, nyomó, feszítő jellegű, abroncsszerű vagy tarkótáji fájdalomnak jellemzik a betegek. Ritkán hányingerrel társulhat, számos esetben krónikussá is válhat, több napon, akár több héten át is tarthat.

Elsődlegesen a fájdalomcsillapító gyógyszeres kezelése kerülendő. Viszont abban az esetben, ha az egyéb kezelési lehetőségek kimerítésével nem érhető el megfelelő eredmény, vagy a fejfájás krónikussá válik, úgy számos gyógyszeres terápia közül választhat a beteg, mely szakember segítségével, a társbetegségek és egyéb tényezők figyelembevételével egyénre szabható.

A ritka, de erős cluster

Ez az egyik legfájdalmasabb elsődleges fejfájás. Gyakoriságát tekintve az előbbieknél ritkábban fordul elő, zömében a férfiakat érinti. A kínzó, fél-kétóráig tartó, féloldali, gyakran szem környékére lokalizált fájdalomérzet rohamokban „tömbösítve”, úgynevezett clusterekben tör rá a betegre, melyekre jellemző a vegetatív tünetek társulása (az azonos oldali szem könnyezése, orrfolyás, orrdugulás, arc kipirosodása). A fejfájások általában periódusokba rendeződnek, főleg évszakváltáskor gyakoribbak (tavasszal, ősszel).

A clusterek napokig, hetekig, de akár 1-3 hónapig is eltarthanak. A heves fejfájásrohamok egyik hatékony kezelési módja az oxigénpalackból maszkon keresztüli rövid ideig tartó 100 százalékos oxigén belégzése, melyet neurológus szakorvos írhat fel.