Stroke-szűrés

A stroke (más néven szélütés, gutaütés) maradandó vagy nehezen javuló idegrendszeri zavart okoz. Bizonyos jól felismerhető állapotok hajlamosítanak rá, ezért a stroke esetek nagy része megelőzhető lenne.

A gutaütés oka lehet agyvérzés, vagy agyi infarktus, pl. érelzáródás/érszűkület következtében. Mindkét esetben az agy bizonyos területein az agysejtek csoportja sérül, roncsolódik majd elhal. Az érintett terület ezután nem tudja ellátni irányító feladatát, így bizonyos funkciók romlanak, vagy kiesnek. Mozgászavart, ügyetlenséget, izomgyengeséget, bénulást eredményezhet, ha a mozgásért felelős, úgynevezett motoros terület sérül. A szélütés következménye lehet valamelyik érzékszerv észlelési zavara (látászavar, fájdalom- vagy tapintásérzés-kiesés), beszédértési zavar illetve beszédzavar, szédülés, memóriazavar. A funkciók részleges vagy teljes helyreállítása hosszú és kemény munkával járó rehabilitációs folyamat.

Mi okozza a szélütést?

A szélütés lényege, hogy az agyat ellátó erek sérülése vagy elzáródása következtében működésképtelenné válnak bizonyos agyterületek. A közvetlen ok leggyakrabban tehát az agyi erek működési zavara. Sok út vezet ide sajnos: az agyat ellátó erek szűkülete, súlyos esetben elzáródása, betegsége, bizonyos szívritmuszavarok, szívbetegségek, a vér fokozott alvadékonysága is lehet az ok. A háttérben genetikai adottságok, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, elhízás, dohányzás állhat. Természetesen nem kell aszkéta életmódot folytatni ahhoz, hogy ne érje az embert szélütés, ám érdemes részt venni stroke-szűrésen, ahol a leletek alapján az orvos kinyomozza, hogy szükség van-e valamilyen gyógyszerre, beavatkozásra, életmódváltoztatásra ahhoz hogy védettebb legyen a stroke-kal szemben!

A stroke-szűrés

A szűrés első lépése egy részletes beszélgetés az orvossal, amelynek során kiderül, hogy mely rizikótényezőknek van kitéve fokozottan a páciens. Ezután következnek a konkrét vizsgálatok. A laborvizsgálat többek között a vér cukor-, koleszterin-, trigliceridszintjét méri, illetve speciális esetben megállapítható általa a vér alvadási zavara is. Szükség esetén azt is előírja az orvos, hogy korszerű képalkotó eljárással (koponya CT, MRI) megvizsgálják az agy állapotát, illetve az agyi ereket. A vérnyomásmérés és az EKG is fontos információkat nyújt. Az egyik legfontosabb vizsgálat a nyaki erek ultrahangos áttekintése. Itt az agyat ellátó erek szerkezete, és a vér áramlása válik láthatóvá. Így időben felederíthető a tüneteket még nem okozó, de későbbeikben gutaütéshez vezető súlyos nyaki nagyér szűkület.

Konzultáció, javaslatok

A vizsgálatok elvégzése után a leleteket áttekintve az orvos jó képet kap páciense állapotáról, és az is világossá válik, mi a teendő a továbbiakban a szélütés kockázatának csökkentése érdekében. A konzultáció alkalmával az orvos megbeszéli az egyénre szabott javaslatait betegével. A stroke megelőzéséhez nagyon fontos a már ismert, illetve a szűrés során felfedezett belgyógyászati betegségek megfelelő kezelése, melyben a páciens együttműködése elengedhetetlen. Ha anatómiai eltérés derülne ki, beavatkozásra, műtétre lehet szükség például a nyaki erek szűkülete esetén. Más esetben rendszeres gyógyszerszedés (például magas vérnyomás, magas vércukor szint, magas vérzsír szint esetén), vagy diéta válik szükségessé (magas koleszterinszint esetén). Az orvossal együttműködve nem csak a szélütés esélye lesz jóval alacsonyabb, de jobb életminőségre is számíthat a páciens.