Sokféle betegség okozhat allergiás jellegű tüneteket

Dr. Tóth Eszter, a TritonLife fül-orr-gégésze sikeres allergológia és klinikai immunológia szakvizsgát tudhat magáénak. Komoly és embert próbáló vizsgáról van szó, tíz fül-orr-gégészből átlagosan egy-ketten szoktak ebbe az irányba tovább haladni. Igencsak komplex megbetegedésekkel foglalkozik az allergológus szakorvos – az immunrendszer működésének spektrumait teljeskörűen átlátja, legyen szó alul- vagy túlműködésekről.

– Fül-orr-gégészként már korábban is sok allergológiai és immunológiai esettel találkoztam, régóta foglalkozom ezzel az iránnyal. A klinikai pályafutásom is erről szólt: a PhD-munkámat a krónikus orrmelléküreg-gyulladásokból írtam. Érdekesség, hogy az orvosok korábban úgy vélték, hogy ez egy elhúzódó bakteriális gyulladás, de ez nem így van, egyfajta immunológiai kórképről van szó. Szerettem volna továbbvinni a korábbi munkáimat, így esett a választásom erre a szakvizsgára – hangsúlyozza dr. Tóth Eszter, aki ezzel a vizsgával kibővített látásmódot kapott fül-orr-gégész hivatása mellé.

Feltárni a teljes problémát, A-tól Z-ig

Az allergológia és klinikai immunológia szakvizsga a betegségek nagy csoportját foglalja magába: ide tartoznak az allergiás, az autoimmun és az immunhiányos megbetegedések. Így tehát az allergológus szakorvos átfogóbban tekint páciensére, a felső és alsó légúti allergiás tünetek mellett egyéb részletekkel is behatóan foglalkozik. Ez azért is pozitívum, mert az ebbe a csoportba tartozó betegségek akár együttesen is jelen lehetnek, abszolút rejtett formában. Az allergológus viszont – mindenre gondolván – felderíti a problématérképet, és ha kell, specialistához irányít tovább.

Inhalatív és nutritív allergiák, keresztreakciók

– Az allergiás tünetek olyan, sokszor általános tünetcsoportot jelentenek (torokviszketés, ödémák, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, bőrtünetek…), hogy speciális szaktudásra van szükség ahhoz, hogy sikeresen kiszűrjük a valódi problémát. Gyakoriak a komoly keresztreakciók is, amikor az úgynevezett inhalatív, azaz a levegőben szálló, allergizáló pollenhez nagyon hasonló szerkezetű ételszármazékok (főként gyümölcsök, zöldségek) fogyasztása allergiás tüneteket, igen gyakran torokviszketést és bőrpanaszokat okoznak. Az úgynevezett nutritív allergiák valódi ételallergiát jelentenek, amikor az adott étel elfogyasztására azonnal hasi panaszok, bőrtünetek, rosszullét jelentkezik.

A fentiek mellett az immunrendszer működését is górcső alá kell venni. Ha valakinek például túl gyakran (például évente tíz alkalommal) van megfázása, akkor elengedhetetlen a vérvizsgálat, melyből kiderül, megfelelő mennyiségben van-e fehérvérsejtje és immunglobulinja.

Alapos vizsgálat, további tesztelések

– Természetesen a fizikális vizsgálat is fontos, hiszen az orrnyálkahártya színéből, állagából is tudunk arra következtetni, hogy allergiás tünetekről van-e szó. Emellett orr-endoszkópiát is végzünk, tehát egy fénykábeles optikai rendszerrel nézzük át az orrüreget. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján allergológiai kórképre utalnak a látottak-hallottak, akkor már gondolkodunk is tovább, hogy mely laborvizsgálatok (például IgE antitestek mérése) és allergológiai tesztelések (például Prick-teszt, más néven bőrpróba) következzenek soron – fejti ki dr. Tóth Eszter.

A szublingvális immunterápiáról dióhéjban

Az allergiát sokáig csak tünetileg lehetett kezelni (például antihisztaminokkal, gyulladáscsökkentő orrspray-vel…), ám jó hír, hogy ma már arra is van lehetőség, hogy újra hozzászoktassák a szervezetet az adott allergénhez.

– A szublingvális immunterápia során újra megtanulja a szervezet, hogy hogyan tolerálja az adott allergizáló anyagot, antigént. Lényegében kockázatmentes, ám hosszú, akár 3-5 évig tartó terápiáról beszélünk, de a türelem rózsát is terem: több mint 80%-os sikert lehet elérni. A kezelés során a nyelv alá pumpálunk egy bizonyos mennyiséget az allergén kivonatból. Ott tartjuk egy kis ideig, a nyálkahártya immunsejtjei felismerik és bejuttatják az antigént a szervezetbe. Majd megtanítják az immunsejteket, hogy ne allergiás reakcióval válaszoljanak az antigén megjelenésére, hanem tolerálják azt – osztja meg velünk a részleteket dr. Tóth Eszter.

Célkitűzések

Az allergológus legfőbb célja, hogy elégedetten és kontrolláltan tudjanak távozni a páciensek. A szakember arra törekszik, hogy a súlyosabb tünetekkel küzdő betegeket is úgy tudja kezelni, hogy tüneteik ne zavarják mindennapi tevékenységüket. Célkitűzése továbbá, hogy minél többen éljenek a szublingvális immunterápiával.