A dadogás egy olyan beszédzavar, amely sorozatos megszakadásokat, hangismétléseket, hirtelen elakadásokat jelenthet a beszédben. Ezek a megszakadások nem a gondolatok hiánya miatt jönnek létre, hanem épp ellenkezőleg: sokszor a túlzott megfelelési vágy, szorongás vagy feszültség okozza őket. Ha nem kezeljük, a dadogás hatással lehet az önbizalomra, a kapcsolatokra, és hosszútávú lelki nehézségeket okozhat.

Miért fontos a személyre szabott terápia?

A dadogás nem egyféle, és nincsen "egy biztos módszer" a gyógyításra. Minden embernél más az ok és a megjelenés módja. Ezért kulcsfontosságú, hogy a terápia nemcsak a dadogást, hanem az egész személyt nézi. A sikeres segítéshez többféle megközelítést érdemes kombinálni.

Balás Eszter-féle komplex művészeti terápia

A művészeti élmény jótékonyan befolyásolja a személyiséget, mely hozzájárul a beszédfélelem leküzdéséhez. A művészet is kommunikáció, amely által beszéd nélkül is kifejezhetjük magunkat, érzéseinket. Ez csökkenti a feszültséget és növeli az önértékelést. A terápia lényegét az ének-zene, a mozgás és az ábrázolás hármas egysége adja. Az ének és a zene segíti a dadogót a helyes légzés, a lágy hangindítás, a hangerő és hangszín akaratlagos befolyásolásának kialakításában. A mozgásos gyakorlatok ellazítanak és csökkentik a feszültséget. Az ábrázolás során különféle módszereket ismerhetnek meg a gyermekek: rajzolás, festés, agyagozás, vágás, ragasztás stb. Ez fejleszti a finommozgást, amely hatással van a beszédszervek mozgására is.

A beszédfolyamatosságok zavarainak (hadarás, dadogás) kezelésére nyújt lehetőséget a komplex műveszti terápia, melynek komplexitását az alkotó folyamatok különböző formáinak (mozgás, ének, ábrázolás) kombinált alkalmazása adja. Ezek a tevékenységek indirekt módon hatnak a dadogásra és hadarásra: nem konkrét technikákat tanulnak a gyerekek beszédük javításához, hanem az alkotás közben megélt személyiségformáló hatások tapasztalásait lesznek képesek átültetni a mindennapokba. Az alkotófolyamatban való részvétel, az alkotások létrehozása és befogadása erőteljes hatást gyakorol a személyiség alakulására: csökken a görcsösség, formálódik a beszédhelyzethez való hozzáállás, az önmagukba vetett hit erősödésével párhuzamosan szelídülnek a tünetek.

A zene, a festés, a rajzolás, a gyurmázás, maszatolás, tépés, mozgások, tánc mind olyan nonverbális eszközökké válnak a szakember kezében, mellyel segíti kis klienseit a nehezen megfogalmazható érzések konkretizálásában, megértésében, átformálásában.

A művészeti tevékenységeket a terápia folyamatában szükség esetén beszédtechnikai elemekkel egészítik ki szakembereink, így több irányú támogatást kapnak a hozzánk forduló gyerekek a dadogás és hadarás tüneteinek csökkentésében, megszüntetésében.

Martin Schwartz: Soha többé dadogás – Airflow technika

Martin F. Schwartz amerikai kutató kidolgozta az únk. airflow technikát, amelynek lényege: a dadogás úgy előzhető meg, ha a beszéd kilégzésből indul, nem pedig izomgörcsből.
"Amikor beszélni kezdesz, ne azonnal szólj, hanem előbb csak fújj ki egy kis levegőt. Ez segít ellazulni, és nem jön létre a szokásos görcs."

Az airflow technika megtanítja:

• hogyan indítsuk a hangokat lágyan,
• hogyan hangoljunk át régi, berögzött rossz beidegződéseket,
• hogyan építsük újra a beszédönbizalmat.

A módszer világszerte ismert, főleg felnőttek körében alkalmazzák sikerrel, de serdülőknél is hatékony lehet.

Összegzés

A dadogás nem csupán egy hanghiba, hanem bonyolult lelki, idegrendszeri és viselkedésbeli tényezők összjátéka. A sikeres segítés titka, hogy megtaláljuk azt a módszert vagy módszerkombinációt, amely az adott emberhez a legjobban illik.

A terápia éppen ezért nemcsak gyakorlás, hanem belső élmények, szorongások, gondolkodási minták átformálása is egyben.

Beszédni mindenki tudhat. A kulcs az, hogy milyen légkörben, milyen segítő kísérettel tanulhatjuk újra.