Dadogás vizsgálata (2 alkalom)

Mi a dadogás? – Tájékoztató szülőknek és érintetteknek

A dadogás egy beszédfolyamatossági zavar, amely a beszéd ritmusának és gördülékenységének akaratlan megszakadásával jár. A beszélő ilyenkor ismételhet hangokat, szótagokat vagy szavakat (például: „a-a-a-anyu”), megakadhat a beszéd közben, vagy elnyújtva ejthet bizonyos hangokat. Ezekhez gyakran társulhatnak látható testi jelek is: arcizomfeszülés, szemlesütés, fejmozdulatok vagy egyéb erőlködéses jelek, ahogy a beszélő próbálja „átverekedni” magát az elakadáson.

A modern szemlélet a dadogásról

A dadogás megértése az utóbbi években nagyot fejlődött: ma már többdimenziós tünetegyüttesként tekintünk rá. A klasszikus tüneteken túl figyelembe vesszük a pszichés reakciókat, a kognitív feldolgozást, valamint a beszélő szociális és érzelmi tapasztalatait is.

A modern felosztás alapján a dadogás három szinten értelmezhető:

• Mag (core) tünetek: ezek a beszéd valódi megakadásaiból állnak – hangismétlések, szótagismétlések, hangmegnyújtások, blokk (szó elakad a torokban)
• Másodlagos tünetek: a dadogás kivédésére használt testi vagy viselkedéses reakciók – például pislogás, fejrántás, elkerülő viselkedések
• Affektív-kognitív komponensek: ide tartoznak az érzelmi és gondolati reakciók, például szégyen, szorongás, önértékelési problémák, beszédtől való félelem

A GUITAR-modell – A dadogás multidimenzionális megközelítése

A GUITAR (Gradual Increase in Understanding and Targeting the Affective Reactions) elméletet Barry Guitar amerikai logopédusprofesszor dolgozta ki, és mára az egyik legismertebb terápiás keretrendszerré vált. Az elmélet szerint a dadogás nem csupán beszédhiba, hanem egy többszintű, összetett jelenség, amely:

• Motoros (mozgáskoordinációs)
• Érzelmi (szorongás, félelem)
• Kognitív (gondolkodás és önészlelés)
• Szociális (társas helyzetekben megélt stressz)
• összetevőket egyaránt tartalmaz.

A GUITAR megközelítés célja, hogy ne csak a beszédhibákat csökkentse, hanem segítsen a beszélőnek jobban megérteni a saját reakcióit, és fokozatosan átalakítani azokat. A terápia során a dadogó személy megtanulja:

• azonosítani és elfogadni saját tüneteit
• enyhíteni a szorongást és elkerülő viselkedéseket
• valamint megtalálni azokat az egyéni technikákat, amelyek a legjobban segítik őt a gördülékeny kommunikációban

Kiknél fordul elő?

A dadogás leggyakrabban 2 és 6 éves kor között jelentkezik, amikor a nyelvi fejlődés gyorsan halad előre, és a gyermek közlési vágya megnő. Ez az időszak természetes módon is járhat időleges beszédakadozással – ezt nevezzük élettani nem folyamatos beszédnek, amely legtöbbször magától megszűnik. Azonban, ha a megakadások mellett rendellenes légzés, feszültség, izommozgások vagy szégyenérzet is megjelenik, akkor valószínűbb, hogy valódi dadogásról van szó, és érdemes szakemberhez fordulni.

Felnőtteknél a dadogás általában gyermekkori eredetű, de ritkán előfordulhat szerzett dadogás is például trauma, agysérülés vagy pszichés megrázkódtatás következtében.

Mi okozza a dadogást?

A dadogás pontos oka nem ismert, de a kutatások szerint több tényező együttes hatása játszhat szerepet a kialakulásában:

• Neurológiai eltérések a beszédet irányító agyterületeken
• Genetikai hajlam, ha a családban másnál is előfordult
• Gyors nyelvi fejlődés, amelyet a beszédmotoros rendszer nm tud lekövetni
• Pszichés tényezők – például stressz, szorongás –, amelyek nem okozzák, de felerősíthetik a tüneteket.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A logopédiai vizsgálat során a szakember először részletes anamnézist vesz fel, amelyben fontos kérdések merülnek fel, például:

• Mikor kezdődtek a tünetek?
• Ki vette észre először, és hogyan reagált a környezet?
• A gyermek észleli-e a saját beszédproblémáját?

Ezután következik a beszéd és kommunikáció megfigyelése, szükség esetén kiegészítő vizsgálatokkal (például szókincs, figyelem, mozgásvizsgálat), hogy pontos képet kapjunk a gyermek egyéni szükségleteiről és terheltségéről.

Miért fontos a kezelés?

A kezeletlen dadogás negatívan befolyásolhatja az önbizalmat, a társas kapcsolatokat és az iskolai vagy munkahelyi szereplést. A beszédzavarhoz gyakran társulhat szorongás, visszahúzódás vagy teljesítménykényszer. Éppen ezért a korai és szakszerű logopédiai beavatkozás különösen fontos – gyermekkorban még nagyobb az esély a teljes tünetmentességre.

Hogyan segít a logopédia?

A logopédiai terápia mindig személyre szabott, és a gyermek vagy felnőtt egyéni tüneteihez, életkorához és igényeihez igazodik. A kezelés során alkalmazunk:

• Légzőgyakorlatokat, amelyek segítenek csökkenteni a megakadásokat
• Beszédtempó-szabályozást, amely tudatossá teszi a beszédritmust
• Relaxációs és stresszkezelő technikákat, amelyek oldják az érzelmi feszültséget
• Kommunikációs önbizalomerősítést
• A GUITAR-modell elveit követve a beszélő saját viszonyát is formáljuk a dadogáshoz, hogy elfogadóbb, nyitottabb kommunikációs stílus alakulhasson ki

A logopédus a szülőkkel szorosan együttműködik a nyugodt, támogató otthoni környezet kialakítása érdekében.

Fontos tudni:

• A dadogás nem a szülők hibája, és nem rossz szokás
• Minél korábban kérünk segítséget, annál nagyobb az esély a javulásra
• A logopédiai kezelés felnőttek számára is hatékony – sosem késő tenni érte

Ha Ön vagy gyermeke dadogással küzd, keressen minket bizalommal! Tapasztalt logopédusaink segítenek a beszédfolyamatosság javításában és a kommunikációs önbizalom visszanyerésében – lépjen a beszédzavar leküzdésének útjára még ma!

A gyermekek vizsgálata mindig 2 alkalommal történik. A felnőtt érintettek dönthetnek az 1 alkalmas vizsgálat mellett, de ebben az esetben is ajánlott a kettő találkozás, mert a konzultáció a második alkalommal rendszerint sokat segít abban, hogy a kliens megértse milyen lehetőségeket kínál számára a logopédia.