Odafigyeléssel késleltethető a térdprotézis beültetése

Testünk talán leggyakrabban használt és egyben egyik legbonyolultabb ízülete a térdízület, mely - a szinte állandó terhelés miatt - fokozottan ki van téve a balesetek veszélyének, illetve a kopásnak, elhasználódásnak is. Az említett esetekben protézis beültetés válik szükségessé. Dr. Bálint Lehel PhD. FRCS (Eng) osztályvezető főorvos, ortopéd sebész specialista segítségével jártuk körül a témát.

térdprotézis, bálint lehel

Akut és krónikus problémák

A térdízület összetettségének titka abban rejlik, hogy olyan speciális mozgást kell végrehajtania, mely közben fontos, hogy a térd jól hajoljon, és ne legyen instabil sem, hiszen egy teherviselő ízületről beszélünk. Dr. Bálint Lehel elárulta, hogyan néz ez ki a gyakorlatban:

- A térdízület egy olyan csukló típusú ízület, mely különleges mozgást végez, miközben a két ízesülő csontfelszín (a combcsont és a lábszárcsont) között megmarad a megfelelő stabilitás és egyúttal a mobilitás is. Ehhez az összehangolt működéshez és a funkció betöltéséhez több összevetőre van szükség: csontos, porcos, szalagos és lágyrészes struktúrák harmonikus egységére. Testünk ezen része viszont többféleképpen is sérülhet, illetve elhasználódhat, melyből az következik, hogy a gyógyításnak is több formája van. Egyrészt beszélhetünk akut vagy krónikus térdproblémákról. Előbbiek általában valamilyen külső behatásból erednek, sporttevékenységhez, sérüléshez kapcsolódnak. Ekkor sérülhet a térd szalagrendszere, a porc, a tok- vagy csontrendszere is. A degeneratív betegségek viszont többségében a túlzott terhelés vagy a korosodás következtében létrejövő általában kopásos jellegű problémák. Ezen esetek döntő részében a teherviselő porcrendszer károsodása, elhasználódása következik be. A fentiekből adódik, hogy veszélyeztetett korosztálynak tekinthetőek azok az aktív fiatalok, akik sportolnak, az elhasználódás pedig leginkább az idősebb korcsoportot érinti.

Szűnni nem akaró panaszok

A tünetek is igen változatosak tudnak lenni, attól függően, hogy melyik anatómiai képlet sérül, azonban, ha az alábbiakat tapasztaljuk, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

- Általánosságban el lehet mondani, hogy a duzzanat, a fájdalom, valamint bizonyos térdízületi mozgások beszűkülése, és az adott terület funkciójának kiesése, sérülése figyelmeztető tünet lehet. Amikor a szalagokat érinti a probléma, akkor a stabilitás hiányával találkozhatunk, ha pedig a porcot, akkor az csökkent terhelhetőséget jelent általában. Az, hogy a protézis műtét mikor válik szükségessé, egyénileg teljesen változó. Attól függően, hogy milyen az érintett egyén fájdalomtűrő képessége, életmódja (passzív/aktív), életvitele, vagyis mit dolgozik, milyen sportot űz, és mivel tölti a szabadidejét.  Amikor viszont már a mindennapokat nehezítik meg vagy befolyásolják jelentősen a térdízületi gondok, és a kezelések ellenére a panaszok tűrhetetlenné válnak, ajánlott lehet a műtéti beavatkozás.

Rizikófaktorok csökkentése a műtét előtt

Minden műtét kockázatokkal jár, ezért a térdprotézis beültetések előtt is igyekeznek ezeket minimalizálni.

- Ehhez egyrészt az altathatóság szempontjából ki kell vizsgálni a beteget, hogy nincs-e olyan szervi betegsége, mely miatt a műtéti érzéstelenítés magas rizikóval járna. Másrészt pedig azokat az állapotokat is ki kell szűrni, amiből szövődmény adódhat. Ilyen kockázat lehet az elfertőződés is, amikor a test véráramában keringő baktériumok fertőződést és gyulladást idéznek elő a frissen operált szövetekben, illetve a protézis körül. Ennek felderítésére végzünk úgynevezett gócszűrést, hogy megelőzzük ezt a folyamatot. Gócok eredhetnek fül-orr gégészeti panaszokból, urológiai problémákból, de egy banálisnak tűnő fogászati gondból is. Ezek mellett figyelni kell arra is, hogy amennyire lehet csökkentsük a vérrögösödés kockázata is.

Elsősorban fájdalmat csökkent a protézis műtét

Dr. Bálint Lehel felvázolta a nagyműtét során végbemenő legfontosabb lépéseket is, hogy teljesebb képet kaphassunk a folyamatról.

- A műtét általában úgynevezett „vértelenségben” zajlik, ilyenkor az alsó végtag feltartásával vagy kicsavarásával a vért kifolyatjuk majd a combra egy mandzsettát helyezünk el, mely olyan, akár egy vérnyomásmérő mandzsettája. Ezt felpumpálva nem engedi visszafolyni a vért a végtagba, így a műtét alatt érdemi vérzés nincs. A műtéti metszést több helyen is végezhetjük. Általában egy hosszanti metszést alkalmazunk a térd közepén, de más feltárásokból is megkezdhető a beavatkozás. Felvágjuk a bőrt, illetve az alatta lévő tokot és lágyrész szövetet, amivel gyakorlatilag kinyitjuk az ízületet. Az üreget feltárva, az ízesülő felszíneket megközelítjük, és speciális vágósablonokkal lefűrészeljük a kopott részt. A helyére egy olyan speciális protézist illesztünk, mely megfelel az eltávolított rész eredeti másának. Ez egy ötszög síkú felszín a combcsonton. Ugyanígy a lábszárcsont felső részén lévő egyenes kialakítású részt is lefűrészeljük, ide pedig a másik komponens mértani formájának megfelelő felszínt képezünk, mely hasonlatos egy tálcához. Az alsó, szárrész megy a lábszárcsont felső részére, a ötszög alapú femorális komponens pedig a combcsont alsó részére kerül. Mindkettő fém komponenset általában csontcementtel a csonthoz rögzítjük és a két fém összetevő közé egy műanyag betétet helyezünk be. Ez biztosítja a csúszófelszínt, mely utánozza az anatómiai struktúrák felépítését. Ezzel az ízület mozgása egyszerre stabil és mégis mobilis marad. Ezt atípusú műtétet felszínpótlásnak vagy felszínképzésnek is nevezhetjük. Lényege, hogy csökkentse a fájdalmat az ízületben.

Azt tudni kell, hogy bár a protézisek komponensei komplex fémötvözetből készülnek, a tálca részhez kapcsolódó műanyag csúszófelszín (betét) pedig egy polietilén nevű speciális műanyagból, végleges megoldást ez sem ígér. Ugyanis a már említett tényezők - , mint az életvitel és a súly - befolyásolják a protézisek élettartamát, így nem kizárt, hogy ezek is elhasználódnak idővel. A kopási termék miatt pedig a csont-fém felszín közötti határon egy steril gyulladás alakulhat ki. Ilyenkor kilazulhat a protézis.

Késleltethető a folyamat

Nagyon jó volna, ha el lehetne kerülni a térdprotézisek beültetését, azonban Dr. Bálint Lehel szerint csak a panaszok késleltetésért tehetünk némi odafigyeléssel. A genetika ellen viszont csupán szélmalomharcot vívhatunk.

- Sajnos teljesen nem lehet megkerülni ezeket a problémákat, hiszen a porc kopásállósága genetikailag meghatározott. Viszont egy kis odafigyeléssel késleltethetjük a tünetek megjelenését. Az egyik ilyen módszer a testsúly kordában tartása és csökkentése, a másik pedig a porc állagának megóvása, amit néhány sporttevékenységgel és porcerősítők szedésével tudunk elérni. Az odafigyelés és a tudatosság tehát meghosszabbíthatja az ízületek élettartamát – osztotta meg a specialista, majd kitért arra is, hogy pontosan milyen mozgásformák ajánlottak és melyek nem.

- Természetesen nem mindegy, hogy mit csinálunk. Akadnak ugyanis ortopédiailag ajánlott sportok. A térdízület jelentős mozgásterjedelmében használható, terhelés nélküli mozgatás kifejezetten jót tesz. Ez lehet kerékpározás, saját súlyos edzések, úszás. Minden olyan tevékenység, ami magas ütődéssel, terheléssel és nagy testsúly viselésével jár együtt az egyáltalán nem ajánlott. Ide tartozik a futás, az ugrás, de a hosszabb gyaloglás is, illetve azok a sportok, melyek ezek kombinációjából tevődnek össze – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat Dr. Bálint Lehel.

Érdekesség: „Azoknak, akiknek X vagy O lába van, jót tehet egy olyan speciális talpbetét, mely az alsóvégtag tengelyét korrigálja, emiatt az érintkező ízületi felszíneken a terhelés egyenletesebben eloszlik, így a kopás mértéke is lassul, vagyis lassabban megy végbe” – árulta el Dr. Bálint Lehel.

 

Hírlevél

Ne maradjon le akcióinkról, értesüljön első kézből újdonságainkról!

Tritonlife BLOG

Tovább a blogra
Visszahívást kérek