A csípő és térdprotézisek beültetése világviszonylatban és hazánkban is messze megelőzi a vállprotézisek alkalmazásának gyakoriságát, mégis fontos beszélni erről a különleges területről. A vállízületben található ugyanis a szervezetünk talán legszabadabban mozgó gömbcsukló ízülete, mely elhelyezkedése miatt igen sérülékeny. Dr. Bálint Lehel PhD. FRCS (Eng) osztályvezető főorvos, ortopéd sebész specialista megosztotta velünk – többek között azt is -, hogy kiket sújtanak leginkább a vállízületi problémák, és hogyan csökkenthető a fájdalom?

Az emberi test fantasztikus, néha azonban még ezt a tökéletes rendszert is kihívás elé állítja néhány feladat. A vállízület is ilyen, hiszen egyszerre kell mozgékonynak és stabilnak is lennie. Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

- A vállízület egy olyan ízület, ami a szervezet talán legszabadabb gömbcsukló ízülete. Ennek az az oka, hogy a lapocka oldalsó felén elhelyezkedő vápa rész kicsi és sekély, ebbe egy nagy gömb formájú felkarcsont fej ízesül, ami minden irányban tud mozogni. De a mobilitás mellett elengedhetetlen a stabilitás is: úgy kell mozognia minden irányban, hogy közben a helyén maradjon. Ezért a vállízület környéki tok, szalagrendszer és izomköpeny minőségére, milyenségére nagyon érzékeny ez a terület. Magyarul, ha laza az izomköpeny, akkor a váll is laza. Ez a lágyrész köpeny azonban nem csak a tokból, hanem az azt körülvevő szalagrendszerből, és izomrendszerből épül fel, melyeknek tökéletes összhangban kell működniük, dolgozniuk.  

Hogyan kerülhet homokszem a gépezetbe?

- A problémák forrása akut és krónikus is lehet. Előbbire jó példa az ízületi ficam, ami főleg fiatal sportolóknál műtétet igényel, elhasználódásnál pedig két nagy betegségcsoportot különböztetünk meg: az ízületi kopást és az úgynevezett „ütközéses” szindrómát. A váll stabilitásáért felelős lágyrész köpeny ilyenkor nem megfelelően dolgozik, vagyis amikor felfelé vagy oldalra mozgatjuk a karunkat, akkor ebbe a lapos, keskeny és kis méretű vápába a felkarcsont feje felfelé csúszik és a váll boltozatba beleütközik. Ez fájdalommal és gyulladással jár együtt, mely kezelésre szorul. Jobb esetben a lágyrész köpeny speciális gyógytornájával, rosszabb esetben műtétekkel orvosolható. A beavatkozások pedig történhetnek endoszkópos úton és a rotátorköpeny izom rekonstruálásával is.

Milyen panaszok jelentkeznek az akut és milyenek a kopásos problémák esetében?

- Az akut tüneteknél gyakori panasz a rendkívüli fájdalom. Jó példa erre, hogy ficamos állapot esetén nem is mozgatható az érintett terület. Amikor helyére teszik a vállat, akkor a ficamból visszamaradó következményekkel is számolni kell: ilyenkor ugyanis ki-be járhat a vállízület és nincs stabilitása. Ezáltal a természetes funkcióját nem tudja teljesíteni. A kopásos betegségeknél pedig fájdalom, mozgásbeszűkülés, funkciókiesés tapasztalható elsősorban.

Tehetünk valamit az ellen, hogy vállprotézis beültetésre legyen szükség vagy ez egy elkerülhetetlen folyamat az arra fogékonyaknál, amit csak elodázni lehet?

- Azt tanácsolnám, hogy azoknál a személyeknél, akiknek a családjában már előfordult korábban porckopás, óvják a vállízületüket és ne túlterheljék túl. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállöv szintjén, vagy afölött végzett dobó, illetve sporttevékenység vagy munkavégzés nem javasolt számukra. A mozgásformák közül is azok a kerülendőek, melyek az említett mozdulatokat magukban hordozzák, úgymint a vízilabda vagy a kézilabda. Azért, hogy elkerülhessük a sérüléseket, egészséges izmokra és izomtónusra van szükségünk, de nagyon fontos, hogy amennyire lehetséges, óvjuk a porcokat – porcépítő vagy –védő táplálék-kiegészítők segítségével. Így elodázható a vállprotézis beültetés.

Mint minden műtét, ez is rejt kockázatokat. Milyeneket pontosan?

- A vállprotézis beültetések nagyműtétnek számítanak és igen, itt is törekedni kell a kockázatok csökkentésére, amelyeket alapos vizsgálatokkal és nagy körültekintéssel próbálunk kiszűrni.  Az aneszteziológus kollegák segítségével igyekszünk megfelelően kivizsgálni a pácienst, és feltárni az esetleges szervi betegségeket, melyek miatt a műtét esetleg fokozott kockázattal járna. Emellett pedig a szövődmények visszaszorítása is fontos feladat. Előfordulhat elfertőződés, melynek során a véráramban keringő baktériumok fertőződést és gyulladást okoznak a frissen operált szövetekben és a protézis körül. A góckutatással azonban ennek megjelenése visszaszorítható. Valamint a vérrögösödés rizikója is minimalizálható. Általánosságban pedig elmondható, hogy felléphetnek sebgyógyulási zavarok, illetve sok esetben hiába operáljuk meg a beteget, előfordul, hogy bizonyos mennyiségű maradványtünet hátra marad. Amennyiben steril gyulladás lép fel az érintett területen a kopási termékek következtében, úgy kilazulhat a protézis, mely újbóli cserét tesz szükségessé.

Mennyi időt vesz igénybe egy ilyen beavatkozás?

- Átlagosan 1-2 órás műtétről van szó, mely során a vállízületet fel kell tárni elölről vagy oldalról. Az ízesülő csontvégeken el kell távolítani a porcot, amit aztán le kell fűrészelni arra a formára, amire a protézis ki van alakítva, majd azt a csonthoz kell rögzíteni csontragasztó vagy préselés segítségével.

-Mi a helyzet a rehabilitációval? Mikor várható a teljes felépülés a műtét után?

- A vállműtétbekből való felépülés elég hosszadalmas folyamat, gyógytornával és professzionális rehabilitációval jár. Itt elengedhetetlen a megfelelő szakember bevonása. Ahhoz azonban, hogy a beavatkozás után sportra, teherbírásra alkalmas, jó állapotú, vagyis teljes értékűen használható vállízület kapjunk, hónapoknak kell eltelnie, ami nagy türelmet igényel – zárta Dr. Bálint Lehel.