Porckorongsérv: minden, amit tudnunk érdemes róla

A külső rostos gyűrűből és a belső puhább, zselészerű anyagot tartalmazó részből álló porckorong a csigolyatestek között elhelyezkedő porclemez, melynek feladata, hogy rugalmas összeköttetést biztosítson a csigolyák között, ezáltal lehetővé téve a gerinc hajlékonyságát és könnyű mozgását.

Porckorongsérvnek (discus hernia) azt az állapotot nevezzük, amikor a rostos gyűrű elszakad, a puha kocsonyás anyag pedig kitüremkedve a gerinccsatornába nyomja a gerincvelői idegeket, gyakran fájdalmat, zsibbadást, gyengeséget és egyéb idegrendszeri tüneteket (érzészavar, bénulás stb.) okozva.

A porckorongsérv a gerinc bármely részén előfordulhat, leggyakrabban a hát alsó részén (ágyéki gerinc) és a nyakban (nyaki gerinc). A tünetek attól függenek, hogy a gerinc melyik része érintett. A panaszok legtöbbször önmaguktól vagy egyszerű otthoni és orvosi gyógymódok hatására javulnak.

A porckorongsérv kialakulásának okai

A porckorongsérv leggyakoribb oka a porckorong fokozatos, az idősödéssel összefüggő kopása, rugalmatlanná válása, a tartó szalagok gyengülése, vagyis az úgynevezett porckorong degeneráció. Ritkábban a nehéz tárgyak hirtelen emelése (akár egyetlen túlzott megerőltetés), az emelés közbeni csavarás és forgás, valamint traumatikus esemény (például esés) is porckorongsérvhez vezethet.

A porckorongsérv kockázatát növelő tényezők a következők:

• túlsúly -  a hát alsó részén lévő lemezek extra terhelését okozza
• férfi nem – a porckorongsérv kétszer olyan gyakran érinti a férfiakat, mint a nőket
• foglalkozás - a fizikailag megterhelő munkát végzőknél nagyobb a hátproblémák kockázata
• bizonyos sportok (például erőemelés) - az ismétlődő emelés, húzás, tolás növelheti a porckorongsérv kockázatát
• ülő életmód, mozgáshiány
• gyakori vezetés - hosszú ideig tartó ülés és a gépjármű motorjának vibrációja nyomást gyakorolhat a gerincre
• családi halmozódás (öröklődő hajlam)
• dohányzó – a nikotin csökkenti a porclemezek oxigénellátását, ezáltal gyorsabban lebomlanak

A porckorongsérv tünetei

A tünetek a porckorongsérv helyétől és méretétől függően eltérőek lehetnek.

Az ágyéki porckorongsérv gyakran éles és áramütésszerű fájdalmat, égő érzést, bizsergést és zsibbadást okozhat, amely a hátból a fenékbe, a lábba, néha pedig a lábfejbe sugárzik. Általában csak az egyik oldal érintett. A tünetek mozgásra rosszabbodnak, pihenésre pedig javulnak.

A nyaki porckorongsérv tünetei közé tartozik a nyakban vagy a lapockák között tapasztalható tompa vagy éles fájdalom és zsibbadás, amely a vállból a karba, a kézbe vagy az ujjakba sugárzik. A fájdalom a nyak mozgatásakor, köhögéskor, tüsszentéskor fokozódhat.

Szakorvosi kivizsgálás és kezelés javasolt, ha a fájdalom súlyosbodik, befolyásolja a mindennapi tevékenységet, zsibbadás vagy érzészavar tapasztalható vagy 4-6 hét konzervatív kezelés után is fennállnak a tünetek. Bénulás és vizelet- vagy székletinkontinencia esetén sürgősségi szakorvosi ellátás szükséges.

A porckorongsérv kezelése: mikor szükséges a műtét és mikor elegendő a konzervatív terápia?

A porckorongsérv diagnosztizálásához a szakorvosi anamnézis felvétel (tapasztalt tünetek, azok mértéke, jellege és pontos helye, életmódbeli kockázati tényezők, stb.) és a fizikális vizsgálat (könnyű érintések, tűszúrások vagy vibráció érzékelése, reflexek, izomerő, járási képesség, stb.) mellett képalkotó vizsgálatok is szükségesek, beleértve az alábbiakat:

• a porckorongsérv a röntgenfelvételeken nem látható, de megmutathatja a csigolyák szerkezetét, az ízületek körvonalait és a fájdalom egyéb lehetséges okait (például daganatok, fertőzések, csnttörések)
• a számítógépes tomográfia (CT vizsgálat) keresztmetszeti képeket készít a gerincről és a körülötte lévő struktúrákról
• a mágneses rezonancia képalkotás (MRI vizsgálat) a legáltalánosabb és legpontosabb 3D képalkotó vizsgálat a porckorongsérv helyének megerősítésére és annak megállapítására, hogy mely idegek érintettek
• a mielogram, vagyis a gerinccsatorna kontrasztanyagos röntgenfelvétele felfedheti a gerinccsatorna szűkületét és a porckorongsérv helyét
• az idegvezetési vizsgálatok és az elektromiogram (EMG) az ideggyökerek, a perifériás idegek és az izomszövet mentén, a bőrre helyezett elektródákon keresztül mérve az elektromos impulzusokat az aktív és a nyugalmi állapotban, segítenek meghatározni, hogy a porckorongsérv melyik ideget érinti.

A porckorongsérv okozta fájdalmak enyhítésére és a gerincvelői idegek gyulladásának csökkentésére általában nincs szükség műtétre, az otthoni gyógymódok és a konzervatív kezelések az esetek többségében elegendők.

Az otthoni gyógymódok közé tartozik a néhány napig tartó pihenés (de nem ágynyugalom), a fájdalmat okozó mozgások kerülése, az érintett terület jegelése és szükség esetén a vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszerek (például ibuprofén) szedése.

A konzervatív terápia magában foglalja a gyógyszeres kezelést (például vényköteles fájdalomcsillapítók, izomlazítók, nem szteroid gyulladáscsökkentő epidurális injekció formájában) és a szakorvosi diagnózison alapuló egyénre szabott fizikoterápiát (masszázs, jég- és hőterápia, elektromos izomstimuláció, az idegekre nehezedő nyomást enyhítő és az izmokat lazító nyújtó gyakorlatok, stb.).

Amennyiben a konzervatív kezelések 6-12 hét elteltével sem javítanak a tüneteken, a fájdalom súlyosbodik, bénulás és vizelet- vagy székletinkontinencia tapasztalható, javasolható a műtét. A gerincvelőre és az idegekre nehezedő nyomás enyhítését célzó dekompressziós műtétnek különféle módjai vannak. Számos sebészeti technika (standard feltárásos módszerek, minimál invazív, mikroszkóppal végzett műtét, stb.) létezik a gerincvelőre és az idegekre nehezedő nyomás enyhítésére, melynek megválasztása a páciens életkorának, általános egészségi állapotának és egyéb problémáinak figyelembe vételével a szakorvos feladata.  

A porckorongsérv műtét utáni rehabilitációs folyamat

A műtét napjától a teljes mobilitás eléréséig vérrögképződést (trombózist) megelőző injekciós kezelésre és fájdalomcsillapítók, izomlazítók szedésére van szükség. A munkába való visszaállás ideje 1-8 hét, a teljes felépülés általában 6 hónapot vesz igénybe. A rehabilitációt a gyógytorna és a fizikoterápia segíti.

Az újabb porckorongsérv kialakulásának kockázata csökkenthető az alábbiak betartásával:

• rendszeres testmozgás (a hát- és hasizmok erősítése stabilizálja a gerincet)
• a testtartás javítása csökkenti a gerinc terhelését
• megfelelő emelési technikák alkalmazása (például hajlítsa be a térdét, miközben a hátát egyenesen tartja)
• az egészséges testsúlyt megtartása a gerincre és a porckorongokra ható nagyobb nyomás megelőzésére
• a magas sarkú cipő viselésének kerülése („módosítja” a gerinc fiziológiás görbületeit)
• a dohányzásról való leszokás (a nikotin hozzájárul a porclemezek károsodásához).

A stressz és pszichés állapot hatása a fájdalomra és gyógyulásra

A stresszt gyakran mentális problémának tekintik, ugyanakkor természetes és egészséges válasz, amely jelentős hatással lehet a szervezetre. A stressz okai és a szervezet arra adott semleges reakciója számos testi tünethez vezethet. Például stressz esetén a rossz testtartás mellett az izmok megfeszülnek, ami idegösszenyomódáshoz is vezethet. Ez nemcsak csökkenti a keringést és tejsav felhalmozódást hoz létre a különböző izomcsoportokban, hanem nagyobb nyomást gyakorolhat a közeli idegekre, fájdalmat vagy zsibbadást okozva.

Néhány kisebb változtatás a napi tevékenységekben tehát javíthatja általános egészségi állapotot, valamint hosszútávon megóvhatja a gerinc egészségét, beleértve az alábbiakat:

• a rendszeres testmozgás olyan hormonokat is felszabadít, ami csökkenti a stresszt
• kiegyensúlyozott étrend az egészséges testsúly fenntartására
• a munkavégzés közbeni szünetek segítenek elszakadni a stressz forrásától (például rövid séta, nyújtógyakorlatok, rövid meditáció).