Sárga a baba. De meddig?

Sokan tudják, hogy az újszülöttek jó része „besárgul”, ami általában nem okoz komoly problémát. Ám van olyan baba, akinek a bőre akár hetekig sárga marad. Őt mindenképpen gyermekgyógyász szakorvosnak kell ellenőriznie.

Az újszülöttek 70%-a a születés utáni harmadik napra egy kicsit, vagy akár látványosabban sárga lesz. A baba bőre és a „szeme fehérje” sárgás árnyalatot kap. Ez önmagában még nem baj, de ha a sárgaság erőteljes, és a kisbaba aluszékonnyá, nehezen táplálhatóvá válik, akkor kórházi kezelésre lehet szükség. Az orvos vérvételt rendel el, és a vér bilirubin szintje, és a tünetek súlyossága alapján dönt róla, hogy kell-e kezelni a babát, illetve, ha kell, milyen beavatkozásra lesz szükség.

Élettani sárgaság

 A méhen belül olyan sok vörösvértestre van szükség, mintha a Mont Everesten lenne az ember, ahol sokkal alacsonyabb az oxigénszint. Amint a baba megszületik, és lélegezni kezd, a fölösleges vörösvértestek lebomlanak. A folyamat végterméke a bilirubin (vérfesték), amelyet a máj választana ki, de sokszor nem tudja fölvenni a ritmust, ezért a bilirubin lerakódik a bőrben. A már kiválasztott vérfesték a széklettel ürül, vagyis minél több anyatejhez jut a baba, annál többet kakil, tehát annál kisebb az esély a fiziológiás sárgaságra.

Ha az orvos nem lát okot a kezelésre, akkor az anya dolga egyedül az, hogy sokszor tegye mellre a kisbabát. Ha aluszékony, akkor ébressze, legalább naponta 8 alkalommal. Fontos, hogy a baba szoptatás alatt valóban jusson tejhez, mert az éhezés fokozza a sárgaságot. Ha szoptatás közben a baba jól rátapad a mellre, és hallhatóan nyel percekig, akkor biztosan elég anyatejhez jut. Ha nem, akkor javítani kell a technikán, esetleg lefejt tejjel, vagy ha az nem áll rendelkezésre, a baba korának és súlyának megfelelő mennyiségű tápszerrel kell pótolni. Csak víz vagy cukros víz itatása nem javít, hanem inkább ront a baba állapotán, hiszen a víztől a baba nem fog gyakrabban kakilni. Az orvos ítélheti úgy, hogy a baba állapota kék fény kezelés hatására fog javulni. Ebben az esetben sem kell felfüggeszteni a szoptatást, a babát kezelés mellett is gyakran meg kell szoptatni. Súlyosabb esetben vércserére is szükség lehet, de ez ma, a kékfény kezelés, és a kékfény ágyak elterjedésével már nagyon ritka.

Sárgaság az első nap

Előfordul, hogy a baba néhány órával, vagy egy nappal a szülés után sárgulni kezd. Ebben az esetben a sárgaságot többnyire vércsoport-összeférhetetlenség okozza: a magzati vörösvértestek ellen ellenanyagok képződnek, a sejtek elkezdenek szétesni. Így nagyon gyors a bilirubinszint emelkedés. Ebben az esetben, ha a baba nem reagál más kezelésre, előfordulhat, hogy vércserére lesz szükség.

Anyatejes sárgaság

Nem ritka, hogy a baba akár hetekig is enyhén sárga marad. Az utóbbi évtizedek kutatásai igazolták, hogy az anyatej tartalmaz egy olyan összetevőt, amely lassítja a sárgaság oldódását. Ha a baba bilirubin szintje nem ér el egy kritikus értéket, nincs semmi tennivaló, főleg, ha a csecsemő amúgy nem mutatja betegség jeleit: jól gyarapszik, jól eszik, és vannak éber időszakai. Erőteljesebb, de kitartóan fennálló sárgaságnál az orvos bizonyos vizsgálatokat rendel el, hogy megtudja, nem valami speciális ok van-e a sárgaság mögött. Ilyen lehet néhány anyagcsere-betegség (pajzsmirigy alulműködés, galaktozémia), vagy valamilyen fertőzés. Ha a sárgaság erőteljes, sötét a vizelet, és világos, agyagszerű a széklet, ez epeút-elzáródásra utalhat, mihamarabbi sebészeti beavatkozás szükséges.

Régebben a más tünetet nem mutató sárga babáknál rendszeresen alkalmaztak anyatejmegvonást a sárgaság csökkentésére. Ma már csak az igen magas bilirubinszint esetén (340-425 µmol/l) javasolják ezt az eljárást: a baba egy vagy két napig hidrolizált tápszert kap, az édesanya pedig lefeji az anyatejet. Ez az idő elég arra, hogy a problémát okozó vérfesték kiürüljön. A kisbaba ezután szopizhat kedvére, ameddig az édesanyjának és neki is jól esik.