A herevízsérv

Aggodalmat okozhat, ha fiúgyermekünk „férfiasságán” műtétet igénylő elváltozást fedezünk fel. Jó tudni, hogy  gyermeksebész szakorvosunk kezében biztonságban van a kislegény. Az egyik ilyen kórkép a herevízsérv, amely gyakori, jól kezelhető és a beavatkozás után lényegében nyomtalanul gyógyuló elváltozás.

A magzati időszakban kisfiúknál a herék a vesékkel együtt fejlődnek a hátsó hasfalon, ahonnan a születés előtt leszállnak a herezacskóba. Miközben végleges helyükre vándorolnak, a hashártyát magukra véve csőszerűen magukkal húzzák, ez lesz a hereburok. A hereburok a születés körüli időszakban többnyire lezáródik, már nincs kapcsolatban a hasüreggel. Ha a lezáródás nem tökéletes, a hasüregből folyadék juthat a hereburok és a here közé, kialakul a vízsérv. Bizonyos esetekben annak ellenére létrejöhet vízsérv, hogy az összeköttetés megfelelően lezáródott. Ilyenkor a tágabb hereburok belső felületén több folyadék termelődik, mint amennyi fel tud szívódni. Ez utóbbi, úgynevezett nem közlekedő vízsérv csecsemőkorban gyakori, egy éves korra általában megszűnik; míg a hasüreggel közlekedő vízsérv többnyire egy éves kor után is fennáll. A műtétet a felszívódás lehetősége miatt két éves kor alatt felesleges elvégezni, nyugodtan várhatunk vele négy éves korig, bár a spontán gyógyulás egy-két éves kor után már egyre kevésbé valószínű.

A herevízsérv tünetei

A herevízsérv fejlődéstanilag veleszületett, ezért rendszerint nem sokkal születés után már látható a folyadékszaporulat. A közlekedő vízsérv azonban később is megjelenhet, gyakran valamilyen banális felsőlégúti betegséget vagy bélhurutot kísérve, ugyanis ilyenkor a kismértékben felszaporodó hasűri folyadék köhögés, hányás, sírás okozta hasprés hatására a nyitva maradt hashártyatömlőn leszivárog a hereburokba. A felgyülemlett folyadék duzzanatot okoz a herék körül, néha kékesen áttűnik a herezacskó bőrén. A vízsérv az esetek többségében egyoldali. Ha a herevízsérv olyan nagy méretű, hogy kényelmetlenséget okoz, illetve annyira feszül, hogy veszélyezteti a here vérellátását, akkor korábban is szükségessé válhat a műtét. Az is előfordul, hogy a folyadékgyülem nem a here körül, hanem a két végén elzáródott hashártyatömlő közepén alakul ki, ilyenkor ondózsinór vízsérvről beszélünk.

Kezelés

Ha 3-4 éves korig nem tűnik el a vízsérv, beavatkozásra van szükség, mert a megnövekedett nyomás hosszú távon csökkentheti a here vérellátását. A műtét célja egyrészt a folyadékgyülem lebocsátása a hereburok megnyitásával, másrészt a további folyadékszaporulat kialakulásának a megakadályozása a hereburok megkisebbítésével vagy közlekedő vízsérv esetén a hashártyatömlő eltávolításával. A műtét leggyakrabban az alhas lágyéki redőjében ejtett kis metszésből történik, amelynek a hege egy év múlva már alig látszik. A sebzárás belső, felszívódó varrattal és sebragasztóval történik, tehát varratszedésre nincs szükség, ezzel együtt ellenőrzésre egy hét múlva visszarendeljük a betegeket.

Felkészülés a műtétre

A műtét tervezhető, nem sürgős, tehát választható időpontban történik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy csak egészséges állapotban szabad elvégezni, közbejött betegség esetén halasztani kell. Befekvés előtt alapos fürösztés, hajmosás és körömvágás szükséges. Mesekönyvet, kedvenc macit feltétlenül hozzák magukkal.

Mivel a műtét altatásban történik, konzultálni kell az altatóorvossal is. A műtét előtt a kis páciens 4-6 órán keresztül nem ehet és nem ihat semmit.

Lábadozás

Az altatásból való ébredés után még pár órát fekve kell tölteni, a beteg infúziót kap. Néhány óra múlva ihat, és aznap vagy másnap távozhat a kórházból, ha minden a tervek szerint történik. Otthon másnaptól a lakásban játszhat. Ugrándozni, szaladgálni még nem szabad, de sétálni igen. Az intenzív mozgás csak a műtét után 3-4 héttel javasolt. Műtét után tartsa a kapcsolatot az intézménnyel, és bármilyen panasz felmerül, forduljon orvosához!